Soros szervezetei állnak a palesztin-párti aktivisták mögött.

Már egy párizsi egyetemen is távoktatást kellett bevezetni a palesztinpárti tüntetések miatt, miután a tiltakozók blokád alá vették az épület bejáratát. Az Egyesült Államok legrangosabb egyetemein pedig mostanra már mindennapossá váltak a demonstrációk. Van, ahol szünetel a tanítás, hogy megvédjék a zsidó diákokat, a tüntetők antiszemita megnyilvánulásaitól. Közben egyre több jel utal arra, hogy szélsőbaloldali szervezetek, például Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa támogatja a palesztinpárti megmozdulásokat.

Rendőrök bontották el a palesztinpárti tüntetők sátrait pénteken a német parlament épületénél. A berlini megmozdulást azután oszlatták fel, hogy több, mint 30 esetben történt törvénysértés, például gyűlöletbeszéd. A demonstrálók azonban akadályozták a rendőrök munkáját, akik végül 75 embert tartóztattak le.

A tiltakozók azt követelték, hogy Németország állítsa le az izraeli fegyverexportot.

„Tűzszünetet követelünk, a nemzetközi jog alkalmazását és az emberi jogok végrehajtását követeljük a palesztinok számára is. Hat hónapja folyik a népirtás, és azok, akik ránk mutogatnak, akik itt Németországban hatalmon vannak, és antiszemitizmussal, szélsőséges eszmékkel és Izrael-gyűlölettel vádolnak minket, szerintem éppen ez a kormány támogatja a népirtást” – mondta egy tüntető.

Rohamrendőröket kellett kivezényelni egy rangos francia egyetemhez is pénteken egy palesztinpárti megmozdulás miatt. A tiltakozó diákok azt akarták elérni, hogy az intézmény vezetése álljon ki a palesztinok mellett, Izraelt pedig ítélje el a gázai offenzívájáért.

A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének bejáratát blokád alá is vették a tüntetők, ezért az intézmény online oktatásra állt át.
Hasonló jelenetek játszódnak le már több, mint egy hete az Egyesült Államok legjobb felsőoktatási intézményeiben is. Egy Ohiói egyetemnél

a tüntetők össze is csaptak a rendőrökkel,

amikor a hatóságok megpróbálták felszámolni a demonstrálók sátortáborát.

Washingtonban imaszőnyegekkel zárták el a tüntető diákok a kampusz egyik utcáját. A demonstrálók

az amerikai fővárosban is napok óta tiltakoznak Izrael támogatása ellen

– számolt be Náray Balázs, a közmédia washingtoni tudósítója.

„Az eseményeknek vannak már következményei, akár politikai következményei. A demokratapárti politikusok, képviselők közül többen támogatásukról biztosították, főként a demokrata párt baloldali szárnyának képviselői. A republikánus házelnök pedig a héten már New Yorkban volt a Columbia Egyetemen, ahol az egyetem vezetésének lemondását követelte, valamint a rendőrség beavatkozását az illegálisan épült sátortáborokkal szemben” – fogalmazott a tudósító.

A Columbia Egyetem volt az első, ahol sátrakat állítottak fel a palesztinpárti tüntetők 10 nappal ezelőtt. Azóta pedig országszerte tucatnyi felsőoktatási intézmény csatlakozott demonstrációkhoz, amelyeken

egyre gyakoribbak az antiszemita megnyilvánulások.

Több helyen beszüntették a tanítást, vagy távoktatásra álltak át, a hatóságok pedig már 500 embert vettek őrizetbe országszerte, a tüntetéshullámot azonban nem sikerült megtörni.
Szélsőbaloldali csoportok, köztük egy Soros-alapítvány és egy Hamászt támogató szervezet is támogatja a diákok tüntetését a Columbia Egyetemen, erről írt a Daily Mail.

A brit lap szerint a megmozdulás egyik központi szervezete például Soros György Nyílt Társadalom Hálózatától kapott támogatást, 2016 óta legkevesebb 650 ezer dollárt, vagyis csaknem 240 millió forintnak megfelelő összeget vehettek át.

„Soros György fizeti azokat a radikális diákokat, akik az országos méretűvé terebélyesedő Izrael-gyűlölő tiltakozásokat szítják” – ezt pedig a New York Post írta. A napilap konkrét személyeket is megnevezett, akik szélsőbaloldali fizetett aktivistaként szervezik a tüntetéseket az egyetemeken, a Soros-szervezetek megbízásából.

A cikk szerint az Amerikai Kampány a Palesztinok Jogaiért nevű NGO-nak 2017 óta 300 ezer dollárt fizetett a Nyílt Társadalom Alapítvány, de más szervezetektől is ömlött hozzájuk a támogatás.
Ebből a pénzből fizettek heti nyolc órás szervezői munkáért 2,800 és 3,660 dollár közötti összeget az egyetemista aktivistáknak. A nem egyetemista aktivisták pedig akár 7,800 dollárt is kaptak ugyanezért a munkáéért.

Futótűzként terjed az amerikai egyetemeken egy palesztinpárti tüntetéshullám. A tüntetők a legkülönbözőbb formákban akadályozzák az egyetemi munkát, az intézmények pedig nem tudnak mást tenni: rájuk hívják a rendőröket.

Hétfő este a New York Universityn számolt fel a rendőrség egy tüntetést, és számos résztvevőt le is tartóztatott. A tüntetők a Stern School of Business előtt arra szólították fel az intézményt, hogy szabaduljon meg befektetéseitől, és ne fogadjon el támogatást fegyvergyáraktól, vagy olyan vállalatoktól, melyek az „izraeli megszállásban érdekeltek”.

A nap folyamán korábban a Yale Egyetemen is letartóztattak több tucat hallgatót, a Columbia Egyetemen pedig ideiglenesen beszüntették a jelenléti oktatást.

Palesztinpárti tüntetők sátortáborai jelentek meg ezek mellett a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i campusán, a Massachusetts Institute of Technologyn, a Michigani Egyetemen, az Emerson College-nél és a Tufts Egyetemen.

A tüntetők az ellen tiltakoznak, hogy Izrael a Hamász terrorszervezet október 7-i terrortámadását soha nem látott mértékű gázai hadművelettel torolja meg. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium máshonnan meg nem erősített számai szerint ennek eddig 34 ezer áldozata volt.

Mikor Joe Bident hétfőn az egyetemi tüntetésekről kérdezték,

A BBC azt írja: az egyetemi tüntetések múlt héten váltak világhírűvé, amikor a New York-i rendőrséget kihívták a Columbia Egyetem campusára a tüntetők miatt, s az eset több tucat letartóztatással végződött. A Columbia elnöke, az egyiptomi születésű Minouche Shafik professzor „megfélemlítő és zaklató viselkedésről beszélt”. A médiában megjelentek beszámolók arról is, hogy a Columbián tüntetők támogatásukról biztosították a Hamászt és annak Izrael elleni támadását is. Az egyetemen szolgáló rabbi a Columbia Egyetem 300 zsidó diákjának ezt követően üzenetet küldött ki, melyben megkérte a hallgatókat: kerüljék a campust, amíg a helyzet „drámaian nem javul”.

Shafiknak az üggyel kapcsolatban az amerikai képviselőház előtt is beszélnie kellett meghallgatás keretében.

Virginia Foxx, a képviselőház oktatási bizottságának elnöke, az észak-karolinai Banner Elk republikánus képviselője pedig nyílt levélben azt írta: „a Columbia folyamatos képtelensége arra, hogy helyreállítsa a rendet és biztonságot” olyan kötelezettségszegés, amely méltatlanná teszi őket a szövetségi anyagi támogatásra. Robert Kraft, a New England Patriot amerikaifutball-csapat tulajdonosa, egyben a Columbia öregdiákja pedig azt jelezte: addig nem küld az egyetemnek több pénzt, amíg rendet nem raknak.

Az egyetemek nem a palesztinpárti tüntetők egyedüli célpontjai. Nemrégiben több utat is eltorlaszoltak a tüntetők, megnehezítve az eljutást a chicagói és a seattle-i repülőterekre, de lezárták a San Franciscó-i Golden Gate-hidat és a New York-i Brooklyn-hidat is.

Szerdai összesítések szerint az eltelt egy hétben az Egyesült Államok 50 legnagyobb egyeteméből több mint 25 intézményben szerveztek Izrael-ellenes diákcsoportok tüntetéseket, a legtöbbet az ország északkeleti partvidékének egyetemein, valamint Kaliforniában. Szerdán New Yorkba, a Columbia Egyetemre látogatott Mike Johnson, a képviselőház elnöke a zsidó diákok melletti támogatás jeleként, és az intézmény rektorának lemondását sürgette. 

Mike Johnson beszédét az Izrael-ellenes tüntető fiatalok többször félbeszakították.
A Fehér Ház szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján a Columbia Egyetemen történteket „gonosznak" mondta, és hangsúlyozta, hogy „amikor fizikai megfélemlítés történik, és groteszk, antiszemita megjegyzések hangzanak el, azt el kell ítélni". Hozzátette, hogy Joe Biden elnök fontosnak tartja a szólásszabadságon alapuló vitát, valamint a diszkriminációtól mentes egyetemi közeget, de a tüntetéseknek békésnek kell maradniuk, és a diákok biztonságát nem fenyegetheti veszély.

Közleményben ítélte el az Egyesült Államokban folytatódó Izrael-ellenes tüntetéseket az izraeli miniszterelnök szerdán. Benjamin Netanjahu a történteket ahhoz hasonlította, ami a németországi egyetemeken történtek az 1930-as években. Sürgette a folyamat megállítását, valamint a

Az amerikai oktatási minisztérium vizsgálatot indított hét nagy oktatási intézménynél az elmúlt időszakban tapasztalt antiszemita és iszlámellenes megnyilvánulások miatt – közölte Miguel Cardona miniszter.

Eljárás alá került a nagy elit egyetemek közül a Columbia, a Cornell és a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn), valamint egy Kansas állambeli teljes iskolakerület, amely általános és középiskolákat tömörít. A vizsgálat bejelentésre indult, amelyek zsidó- és iszlámellenes jelenségekről szóltak. Miguel Cardona miniszter közlése szerint várhatóan további intézményeknél is nyomozást kezdenek az incidensek miatt.

Az eljárások az amerikai polgárjogi törvény (Civil Rights Act) alapján indultak, amely kimondja, hogy az oktatási intézménynek minden diák számára garantálnia kell a diszkriminációtól mentes környezetet.

A Hamász által Izrael ellen indított támadás nyomán, illetve az izraeli katonai válaszcsapást követően diákszervezetek számos amerikai egyetemen szerveztek palesztinpárti tüntetéseket, a Hamászt is támogató, Izrael-ellenes megnyilvánulásokkal, amelyek nyomán zsidó diákok megfélemlítő hangulatra panaszkodtak. A New York államban működő Cornell Egyetemen zsidó diákok megölésével fenyegető hallgatót vett őrizetbe a rendőrség.

Az oktatási tárca által indított vizsgálat öt esetben antiszemitizmus, két helyen iszlámellenes megnyilvánulás gyanújával zajlik, és az oktatási intézmények számára ajánlással zárulhat, ha igazolódik a diszkriminatív gyakorlat. Amennyiben az intézmények nem felelnek meg a törvényi előírásnak, akkor a szövetségi támogatás elvesztését kockáztatják – hívta fel a figyelmet Miguel Cardona miniszter.

New Yorkban a Columbia Egyetemen és a New York Egyetemen péntekre újabb tüntetést szerveztek palesztinbarát diákszervezetek. Szerdán a Columbia Egyetemen szervezésében egy palesztin diákszövetség hívására tömegmegmozdulást tartottak, amelyen oktatók is részt vettek, miután az intézmény vezetése a tanulmányi időszak további három hetére felfüggesztett két palesztinpárti diákszervezetet.

Közben New Yorkban újabb palesztinpárti tüntetéseken a rendőrök többeket letartóztattak. Tiltakozók jelentek meg a News Corp médiavállalkozás és egy befektetési cég, a BNY Mellon székhelyén. A vállalkozásokat Izrael támogatásával vádolták, a médiacéghez tartozó médiumokat pedig Izrael iránti elfogultsággal.

San Franciscoban a rendőrök 50 embert vettek őrizetbe, akik lezárták a kaliforniai nagyváros egyik legfontosabb hídját, az öböl feletti Bay Bridge-t. A híd forgalmát hosszabb időn keresztül bénította meg a tűzszünetet követelő több száz tiltakozó, akik először teherautókkal zárták el a forgalmat, majd élőláncot alkottak a reggeli csúcsforgalomban.

A fővárosban, Washingtonban több tucat tiltakozó sérült meg, amikor a rendőrség felszámolta a Demokrata Nemzeti Bizottság, a Demokrata Párt irányító testületének központi irodája elé szervezett tüntetést. A tiltakozók tűzszünetet és az izraeli hadsereg Gázai övezetben zajló műveletének leállítását követelték.