kulcsár edina
Az atomhatalmak akár bolygónkat is elpusztíthatják.
Reális a veszélye az atomháborúnak – ezt az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója mondta az M1-en. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense pedig azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok és Oroszország annyi atomtöltettel rendelkezik, amennyivel a teljes emberiséget el lehet pusztítani. Közben egyre mélyül a hadi készültség, a NATO például azt kéri a szövetségesektől, hogy adjanak légvédelmi rendszereket Ukrajnának.
Ukrán zászlókat lobogtattak a baloldali demokraták az amerikai képviselőházban, miután megszavazták az Ukrajnának szánt hatvan milliárd dollár értékű katonai és pénzügyi segélycsomagot. A republikánusok többsége azonban nem támogatta a javaslatot, sőt élesen bírálták a csomagot. Köztük olyanok is, akik részt vesznek a csütörtökön kezdődő budapesti CPAC Hungary konzervatív rendezvényen.
Keith Self például azt emelte ki, hogy az Egyesült Államoknak vannak sokkal égetőbb problémái is, mint Ukrajna pénzügyi és katonai támogatása. Arra kérte képviselőtársait, hogy Amerika határbiztonságát helyezzék előrébb, mint Ukrajna támogatását.
„A szövetség tagjainak most a készleteik mélyére kell nyúlniuk. Ukrajnának fegyverekre van szüksége az orosz fenyegetés elhárításához” – fogalmazott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Jens Soltenberg, a NATO új főtitkára első hivatalos sajtótájékoztatóját tartja a világszervezet brüsszeli székházában 2014. október elsején. Akkor még nem fenyegette a világot sem az atom-, sem a világháború réme. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Közben elemzők már nemcsak világháborúról, hanem a legrosszabbról, atomháborúról beszélnek. Több portál is szemlézte Annie Jacobsen amerikai biztonságpolitikai szakértő könyvét, amelyben a szerző egy lehetséges nukleáris háborúról ír korábbi amerikai védelmi miniszterektől és tanácsadóktól kapott információkra alapozva. Eszerint mindössze 72 perc alatt gyakorlatilag a kőkorszakba bombáznák vissza a Földet.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1-en arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak annyi atomtöltete van, amennyi elég lenne az emberiség kipusztítására. Mint mondta:
„Olyan 5200 töltete lehet, ebből olyan 1600-at tudnak szinte azonnal indítani, a többi raktárakban áll, vagy esetleg szétbontásra vár. Az oroszoknak közel 6000 ilyen töltetük van, de körülbelül ők is olyan 1600, 1500 körül van az a mennyiség, amit lényegében azonnal el tudnak indítani.”
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szintén arról beszélt, hogy reális eshetőség az atomháború kitörése. Horváth József hozzátette, jelenlegi ismeretei szerint még 72 perc sem kellene egy mindent elpusztító atomháborúhoz. Hangsúlyozta:
„Rémisztő a 72 perc, mert egész egyszerűen nincs idő arra, hogy mondjuk a két legerősebb hatalom atomarzenált tekintve, tehát Oroszország és az Egyesült Államok, mondjuk a két vezető konzultálhat-e egymással, egyáltalán elérik-e egymást telefonon akkor, mikor útban vannak ezek a rakéták, és ez, még egy megjegyzést, hogy a 72 perc lehet, hogy már nem 72 perc, hanem rövidebb idő, hiszen az oroszok bejelentették azt is, hogy olyanfajta hiperszónikus rakétákat állítottak hadrendbe, amelyek jóval rövidebb idő alatt érnek célba.”
Horváth József arra is emlékeztetett, hogy az atomháború az orosz és az amerikai elnök döntésétől függ. Az elemző ezzel kapcsolatban megjegyezte: az a Joe Biden adhat parancsot az atomtámadás elindításához, aki még a Fehér Házban is eltéved.
A Nuclear Sharing NATO-program keretében Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, amennyiben a szövetségesek úgy döntenek – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt lengyel napilapban hétfőn megjelent interjúban.
A múlt heti észak-amerikai útja során adott interjúban a lengyel államfő a többi között a taktikai atomfegyverek külföldi telepítését lehetővé tevő NATO-programról (Nuclear Sharing) beszélt.
Úgy érvelt:
Amennyiben az lenne a szövetségesek döntése, hogy a Nuclear Sharing keretében, a NATO keleti szárnya biztonsága erősítése érdekében atomfegyvert telepítsenek Lengyelország területén is, Varsó készen áll erre – fogalmazott Andrzej Duda.
Közölte:
Tavaly júniusban Mateusz Morawiecki akkori lengyel kormányfő Brüsszelben közölte: Lengyelország a NATO-hoz fordul Moszkva fehéroroszországi atomfegyver-telepítési tervei miatt, és kinyilvánította, hogy Varsó gyorsan szeretne cselekedni a Nuclear Sharing programhoz való lengyel csatlakozást illetően.
Andrzej Duda nyilatkozatáról újságírók Donald Tusk kormányfőt kérdezték hétfői sajtóértekezletén.
„Türelmetlenül várom a találkozót Duda elnök úrral” – válaszolt Tusk, hozzátéve: meg szeretné ismerni a nyilatkozat minden körülményét.
A téma közvetlenül, egyértelműen érinti Lengyelország biztonságát – húzta alá a miniszterelnök. Fontosnak nevezte Lengyelország biztonságos legyen, és, hogy a megfelelő fegyverekkel rendelkezzen. Egyúttal világossá tette, hogy szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezést az arra illetékeseknek alaposan elő kell készíteniük. „Mindenki győződjön meg arról, hogy valóban ezt akarja” – fogalmazott a lengyel kormányfő. „A felvetés nagyon jelentős, nagyon komoly” – fűzte hozzá.
A 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek e fegyvertípus esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.
A Rzeczpospolita című lengyel lap az államfői interjúból idézve kiemeli: Dudát arról is megkérdezték, hogy a külső fenyegetésekre való tekintettel
Andrzej Duda úgy véli, ez egy „vitatható kérdés”, mivel Lengyelországban nincs hagyománya a széles körű fegyvertartásnak. Másrészt nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megvitassák „az ezzel kapcsolatos követelmények béklyóinak lazítását”.
Az orosz hadsereg megtorló lépéseket tesz amerikai atomfegyverek esetleges lengyelországi telepítése esetén – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője, azt követően, hogy Andrzej Duda államfő kijelengette: ha a szövetségesek úgy döntenek, Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén.
Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt lengyel napilapban hétfőn megjelent interjúban fejtette ki: a Nuclear Sharing NATO-program keretében
amennyiben a szövetségesek úgy döntenek.
Az orosz hadsereg megtorló lépéseket fog tenni az amerikai atomfegyverek esetleges lengyelországi telepítése esetén – tájékoztatta hétfőn, Andrzej Duda nyilatkozatára reagálva Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője a RIA Novosztyi orosz hírügynökséget.
– fogalmazott Peszkov arra célozva, milyen lépésekre kerül sor orosz részről.
„Úgy gondolom, hogy minden szükséges megtorló lépést megteszünk, hogy garantálják biztonságunkat” – tette hozzá.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 22-én, a moszkvai atomsorompó-konferencián tartott videóbeszédében azt mondta, hogy „a Nyugat a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás szélén tántorog” – idézi a RIA Novosztyi.
Lavrov megjegyezte, hogy a fegyverzetellenőrzés, a leszerelés és
ami a nemzetközi biztonság példátlanul mély romlását tükrözi.
A külügyminiszter 2023 októberében azt mondta, hogy Oroszországnak „kompenzációs intézkedésekhez” kell folyamodnia válaszul az amerikai atomfegyverek európai telepítésére. Hangsúlyozta, hogy a nyugati politika eredményeként Európában a bizalomépítő intézkedések és a fegyverzetellenőrzés rendszere megsemmisült, amihez hozzátartozik az Egyesült Államok kilépése számos biztonsági szerződésből.
A RIA Novosztyi hozzáfűzi: a nukleáris megosztási program lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy atomfegyvereit olyan NATO-országokban helyezze el, amelyek nem rendelkeznek ilyennel. Így
A B61-3 és B61-4 bombákhoz 0,3 és 50 kilotonna közötti kapacitású tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban – tájékoztat az orosz hírügynökség.