Oroszország 300 ezer újabb katona mozgósítására készül

Arra az újságírói kérdésekre válaszolva, hogy idén hány tartalékost mozgósítanak az ukrán hadseregbe, Zelenszkij megjegyezte: „nincs szükségünk félmillióra”. Hozzátette, hogy konkrét számot nem tud mondani. Mindez a finn államfővel folytatott tárgyalásai után történt.

A két államfő kétoldalú biztonsági együttműködésről szóló megállapodást írt alá. A megállapodás tíz évre szól, és megerősíti Ukrajna támogatását és védelmét a NATO- és EU-tagság felé vezető úton. Ez a nyolcadik kétoldalú biztonsági megállapodás, amelyet Kijev az Ukrajnát a háborúban támogató 32 ország csoportjának tagjaival kötött.

„Finnország ezzel a dokumentummal hivatalossá tette, hogy kész továbbra is támogatni Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben; vállalta, hogy hosszú távú katonai és pénzügyi segítséget nyújt, valamint elmélyíti a politikai, pénzügyi és humanitárius együttműködést országunkkal. Finnország segít Ukrajnának az energiaszektor újjáépítésében, felméri a környezeti károkat, segít megerősíteni a határok és a létfontosságú infrastruktúra védelmét, valamint orvosi kezelésben részesít ukrán katonákat. Ezen túlmenően a dokumentum kitér az Oroszország elleni a szankciókra, a kártérítésre és az agresszor felelősségre vonására”

– áll az ukrán elnök honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.

A biztonsági megállapodás aláírásán túl a finn elnök szerdán újabb – sorrendben már a 23-ik – segélycsomagot jelentett be Ukrajna javára, a 188 millió eurós támogatás – mint közölte – főleg katonai célú. Stubb emlékeztetett, hogy a háború kezdete óta Finnország több mint kétmilliárd dollár katonai és 700 millió euró humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának.

Az ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége, mivel Oroszország változatlanul napi szinten mér halálos csapásokat békés településekre. Szavai szerint csak márciusban a megszállók több mint négyezer irányított bombával, rakétával és Sahid drónnal támadták Ukrajnát.

„Csak idén márciusban az orosz terroristák több mint négyszáz különböző típusú rakétát, több mint hatszáz Sahidot és több mint háromezer irányított bombát használtak fel. Ukrajna különböző városai és falvai szenvednek ettől a terrortól, Oroszország főként a frontvonal és a határ menti területeket támadja brutálisan” – fejtette ki. Kiemelte, hogy Harkiv különösen sokat szenved, a háború első napja óta rakéta- és dróncsapásoknak van kitéve.

„Most pedig a megszállók elkezdtek légibombákat dobni erre a több mint egymilliós városra”

– emelte ki.

Úgy vélte, hogy mindez megszűnik, miután Ukrajna megbízható légvédelmi rendszereket kap, amelyek emberéleteket mentenek és helyreállíthatják a biztonságot az ukrajnai városokban. Hangsúlyozta:

az ukránok kezében lévő Patriot légvédelmi rendszerek bebizonyították, hogy „az orosz terror minden formája megbukhat”.

Zelenszkij közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Kisida Fumio japán miniszterelnökkel, akivel áttekintették a két ország közötti biztonsági megállapodás előkészítésének állását. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Japán már több mint 12 milliárd dollár értékben nyújtott pénzügyi támogatást Ukrajnának, és további támogatást jelentett be a folyó évre.

Méltatta Japánt, amiért újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt, ami szerinte jó példa a többi nemzetközi partner számára.

Mint mondta, a szerdai találkozón megvitatták, hogyan lehet a jövőben szilárdabb és tartósabb alapokra helyezni az Ukrajnának nyújtott támogatást.

„Minden szövetséges egyetért abban, hogy Ukrajnát ebben a kritikus pillanatban támogatni kell. Egységes a cél” – jelentette ki Stoltenberg. Hangsúlyozta, hogy „Ukrajna népe továbbra is ügyesen és bátran védi országát”, és „nem a bátorságuk fogy el, hanem a muníciójuk”, ezért „a szövetségnek most kell lépni, hogy a támogatás tartós maradjon.”

A norvég politikus elmondta, hogy a kezdeményezés részletei a következő hetekben alakulnak ki.

„Most arról tárgyalunk, hogyan tudnánk egy erősebb, intézményesebb NATO-keretet létrehozni Ukrajna támogatására, hogy a segítségnyújtás kiszámíthatóbbá váljon hosszabb távon, valamint biztosítsuk a terhek igazságos megosztását” – mondta a főtitkár.

Reményét fejezte ki, hogy most, hogy a szövetségesek elkezdték megvitatni a tervezést, döntés születhet a támogatás végleges formájáról a júliusi washingtoni NATO-csúcson.

Stoltenberg kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtandó segélyekért való felelősségvállalás nem teszi a NATO-t az ukrán-orosz konfliktus részesévé.

„A NATO védelmi szövetség, és az is marad. Oroszország agressziós háborúja, amely egy másik ország ellen irányul, sérti a nemzetközi jogot. Ukrajnának joga van ahhoz, hogy a nemzetközi jog alapján megvédje magát. Nekünk, mint Ukrajna barátainak, jogunkban áll támogatni az önvédelemben, ugyancsak a nemzetközi jog alapján. Ez nem tesz minket a konfliktus részesévé”

– hangoztatta.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy Oroszország támogatást kap agressziós háborújához Kínától, Észak-Koreától és Irántól. „Mivel a tekintélyelvű hatalmak egyre inkább összehangolódnak, fontos, hogy a hasonlóan gondolkodó nemzetek világszerte összefogjanak, hogy megvédjék a jog, nem pedig az erő által irányított globális rendet” – hangsúlyozta Stoltenberg.

Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány legfőbb célja hazánk megóvása a szomszédságban tomboló háborútól, ezért is tartotta fontosnak az észak-atlanti szövetség azon korábbi egyhangú döntését, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség nem részese a fegyveres konfliktusnak, és mindent megtesz a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

Üdvözölte, hogy eddig minden NATO-n belüli javaslat tiszteletben is tartotta ezeket a vörös vonalakat, viszont figyelmeztetett, hogy most olyan előterjesztés született, amellyel a katonai szervezet közelebb kerülhet a háborúhoz.

Tájékoztatása szerint ez a NATO koordinációs szerepének erősítéséről szól az ukrán fegyverszállítások és katonai kiképzés tekintetében, amit Magyarország határozottan ellenez.

Hazánk a javaslat tárgyalásakor arra kérte a többi tagállamot, hogy gondolják át, jó ötlet-e ez, ugyanis a katonai támogatás összehangolása idáig kétoldalú alapon zajlott, a szövetség nem vett részt ebben – mutatott rá.

„Mivel a tagországok döntő többsége – mondhatnám, hogy 31 – egyetért azzal, hogy a NATO koordináló szerepét növelni kell ezen két tekintetben, (…) ezért most el fog indulni a tervezési munka” – mondta.

„De azt mi ma világossá tettük, hogy Magyarország ebben nem kíván és nem is fog részt venni. Tehát Magyarország nem vesz részt már ennek a koordináló szerepnek a tervezésében sem. Nem fogunk részt venni az ebből fakadó feladatokban és műveletekben, és nem fogunk ahhoz pénzügyi támogatást sem biztosítani” – folytatta.

„Magyarország területén semmi olyan tevékenység nem valósulhat meg (…), amely abból következne, hogy a NATO koordináló szerepe a kiképzésben és a fegyverszállításokban megnő” – tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint nem vesz részt a fegyverszállításokban és nem küld katonákat az ukrajnai háborúba.

„Egyetlenegy magyar katona sem fog részt venni ilyen feladatokban, s a magyar adófizetők pénzét sem használhatják ezekre a célokra”

– fogalmazott.

A NATO kétnapos brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének első napja 2024. április 3-án. (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

Majd úgy vélekedett, hogy minthogy a NATO washingtoni csúcstalálkozóján sem fog Ukrajna meghívást kapni, ezért inkább pótcselekvésről van szó a javaslattal, csak annak „nagyon veszélyes és drága”.

„Ezért tettem világossá ma ismételten Magyarország álláspontját, hogy veszélyesnek tartjuk ezeket a javaslatokat. Attól tartunk, hogy ezek közelebb hozzák a háborúhoz a NATO-t, mint bármikor eddig, és nem értünk egyet azzal, hogy a NATO koordináló szerepe nőjön akár az ukrán katonák kiképzésében, akár a fegyverek szállításában, tehát Magyarország ebben nem vesz részt”

– erősítette meg.

Valamint kifejtette, hogy egyértelműen megbukott az a stratégia, hogy a nyugati fegyverszállításoknak köszönhetően Ukrajna jelentős harctéri sikereket tud majd elérni, csak megnőtt a pusztító háborúban jelen lévő hadieszközök száma.

A miniszter Magyarországot megbízható és fontos szövetségesnek nevezte, amit szavai szerint tanúsít az is, hogy a védelmi kiadások szintje már tavaly átlépte a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát, és ezt akkor még mindössze nyolc tagállam teljesítette. Ennek kapcsán leszögezte, hogy hazánk jól teljesít annak vonatkozásában, hogy a katonai büdzsé húsz százalékát fejlesztésekre fordítja.

„Emellett erőnkön felül veszünk részt a nemzetközi missziókban is, több mint 1750 katona szolgál ma különböző nemzetközi missziókban” – közölte, kiemelve, hogy a magyar légierő pilótái és repülőgépei jövőre visszatérnek a Baltikumba, ahol immár negyedjére fognak légtérvédelmi feladatokat ellátni.

„Nem egy egyedi dolog ez, hiszen folyamatosan biztosítjuk a légtérrendészeti feladatokat Szlovénia és Szlovákia légterében is”

– mutatott rá, emlékeztetve a nagy hazai hadiipari fejlesztésekre is.

Sérelmezte, hogy a NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai állam, ezért szerinte itt lenne ennek is az ideje, különösen arra tekintettel, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg a keleti irányból érkezik.

Ismét szót emelt Mark Rutte leköszönő holland kormányfő jelöltsége ellen, hangsúlyozva, hogy hazánk nem fogja őt támogatni, miután korábban Magyarország „térdre kényszerítéséről” beszélt.

Végül érintőlegesen arra is kitért, hogy Magyarország a keleti fenyegetettség mellett délről a migrációs kihívással szembesül, amelynek egyik fő kiváltó oka a terrorizmus, ezért a kormány fontosnak gondolja, hogy a NATO szövetségként járuljon hozzá a globális erőfeszítésekhez ezen a téren. Illetve tudatta, hogy délután kétoldalú tárgyalást fog folytatni kanadai és ukrán kollégájával is.