Orosz szóvivő: Nincs meg a feltétele az béketárgyalásoknak

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szombati sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy továbbra sincsenek meg a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások előfeltételei.

Úgy fogalmazott: „Mindenki ismeri Ukrajna álláspontját a tárgyalások elutasításával kapcsolatban, ezért a különleges katonai művelet folytatódik.”

Az orosz cseppfolyósított földgázra (LNG) vonatkozóan tervezett nemzetközi szankciók kapcsán az orosz elnöki szóvivő azt mondta: „lényegében természetes törekvés, hogy Oroszországot kiszorítsák az energiapiacokról. Ez a drágább piacokra való átállást jelentené, ami elsősorban az Egyesült Államoknak és számos más országnak előnyös. A végső felhasználónak, elsősorban az európai iparnak viszont magasabb gázárat jelent.”

Peszkov szerint az orosz cseppfolyósított földgáz szállítására vonatkozó esetleges uniós szankciók kiszabása a jogtalan és tisztességtelen verseny megnyilvánulása lenne, és „az csak természetes, hogy Oroszország megkeresi a módját annak, hogy leküzdjük ezeket az akadályokat”.

A szóvivő arra reagált, hogy az Európai Unió az Oroszország elleni 14. szankciós csomag előkészítése keretében tanulmányozza tilalom bevezetését az orosz cseppfolyósított földgáz reexportjára unión kívüli országokba európai kikötőkön keresztül, ugyanakkor nem kívánja megtiltani az EU-tagállamoknak, hogy saját szükségleteik fedezésére vásárolhassanak orosz LNG-t.

Peszkovot kérdezték Antony Blinken pekingi látogatásáról is, amelyen az amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok fellép Kínával szemben, ha Peking nem állítja le a segítségnyújtást az orosz védelmi iparnak az utánpótlás terén az ukrajnai háborúban.

A szóvivő azt mondta, hogy a Kreml nem tartja szükségesnek kommentálni a Kínára nehezedő nyomást az Oroszországgal való kapcsolatai miatt. Mint fogalmazott: „Kína teljesen szuverén, hatalmas állam, amely képes kiállni érdekei mellett és megvédeni azokat. Ezzel egyidejűleg Kína Oroszország közeli partnere.”

Azzal a – The Wall Street Journal című amerikai lapban megjelent – cikkel kapcsolatban, amely szerint az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő nem érintett Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halálában, Peszkov kijelentette: „Nem mondanám, hogy ez egy jó színvonalú cikk, amely figyelmet érdemel, úgy tűnik, hogy szombati olvasásra szánták a globális közönség számára”.

Dmitrij Peszkov arról is beszélt, hogy Moszkva támogatja a kapcsolatok fenntartását Azerbajdzsán és Örményország között, mert az szerinte hozzájárul a feszültség enyhüléséhez, valamennyi vitatott kérdés végleges megoldásához és végeredményben ahhoz is, hogy mielőbb el lehessen jutni a két ország közötti békemegállapodáshoz.

Az Egyesült Államok hatmilliárd dollár értékű új katonai felszerelés ukrajnai szállítása mellett kötelezte el magát pénteken.

A védelmi minisztérium bejelentése szerint az ukrán hadsereg számára új megrendelés formájában jutnak majd el az eszközök, amelyeket közbeszerzésként az amerikai hadiipar szereplői és egyéb partnerek gyártanak le.

A Pentagon segítségnyújtásról szóló közleménye hangsúlyozza, hogy a pénteken bejelentett biztonsági csomag az úgynevezett Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) részeként jut majd el Ukrajnába.

A részletes lista szerint különböző légvédelmi eszközök, köztük Patriot rakéták szerepelnek az ukrán haderőnek szánt megrendelésben,

valamint korszerű rövid és középhatótávolságú föld-levegő rakétarendszerekben (NASAMS) használatos rakéták, romboló lőszerek, különböző radarok, 152 és 155 milliméteres lövedékek, fegyverzetek szállítására alkalmas taktikai járművek és drónok elhárítására alkalmas eszközök.

Az amerikai kormány szerdán már bejelentett egy azonnali, egymilliárd dolláros katonai szállítmányt Ukrajna számára, amit az amerikai hadsereg készleteiből hívnak le.

Az amerikai fegyverszállítások újraindítását az tette lehetővé, hogy az amerikai Kongresszus elfogadta az új, 60,8 milliárd dollárról szóló ukrajnai támogatási keretet, majd szerdán Joe Biden elnök aláírásával törvényerőre is emelkedett.

Spanyolország Patriot-rakétákat ad át Ukrajnának – erősítette meg pénteken Margarita Robles védelmi miniszter az El País című helyi lap korábbi értesülését.

Robles az Ukrajnát támogató, amerikai vezetésű kontaktcsoport videókonferenciáján beszélt erről.

A tárcavezető viszont nem beszélt arról, hogy a Patriotokkal együtt átadnának Ukrajnának a mobil légvédelmi rendszer indítóállásaiból, illetve radar- és irányítóegységeiből is.

Az El País tudomása szerint „kisszámú” rakétáról van szó, amelyeknek a darabára meghaladja az egymillió eurót. Spanyolországnak három Patriot-ütege van, amelyekből egyet egy NATO-hadművelet keretében 2015 óta Törökországban állomásoztat lehetséges támadások elhárítására Szíria felől.

Robles mindemellett további támogatásról is beszélt. Így egyebek között felhívta arra a figyelmet, hogy a kijevi vezetésnek szánt további Leopard páncélosokat helyeznek üzemkész állapotba, amelyek közül június végére az elsők már bevethető állapotban lesznek. Hozzátette, hogy csütörtökön gyógyszereket és elsősegély-csomagokat, valamint tüzérségi lövedékeket küldtek.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy gépkarabélyok, páncélozott logisztikai és gyalogsági járművek, páncéltörő fegyverek és tüzérségi eszközök átadását tervezik. Elmondta, hogy a spanyol védelmi ipar különböző légvédelmi légtérfigyelő és drónelhárító rendszerek szállítását készíti elő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken, a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett katasztrófa évfordulóján felszólította a világot, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, biztosítva ezáltal a zaporizzsjai atomerőmű felszabadítását a megszállóktól.

„A sugárzás nem ismer határokat, és nem tesz különbséget a nemzeti zászlók között. A csernobili katasztrófa megmutatta a világnak, milyen gyorsan képesek halálos fenyegetések feltűnni” – hangsúlyozta Zelenszkij a Telegramon. Szavai szerint immár 785 napja „tartják túszul orosz terroristák” Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait.

„Az egész világ kötelessége nyomást gyakorolni Oroszországra, hogy a zaporizzsjai atomerőmű felszabaduljon és visszakerüljön Ukrajna teljes ellenőrzése alá, és hogy Ukrajnában minden nukleáris létesítmény védett legyen az orosz támadásoktól” – hangoztatta. Leszögezte: csak ez garantálja, hogy a világot ne érje újabb nukleáris katasztrófa, amely nap mint nap fenyegeti, amíg az orosz megszállók a zaporizzsjai atomerőműben vannak. Zelenszkij emlékeztetett arra is, hogy az orosz erők Ukrajna elleni háborújuk elején, 2022 februárjában foglalták el a csernobili atomerőművet. „Az orosz katonák kifosztották a laboratóriumokat, elfogták az őröket és bántalmazták a személyzetet, felhasználva az erőművet további hadműveletek indítására” – jelentette ki az elnök.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye katonai közigazgatása a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg irányított légibombákkal támadott meg egy ipari létesítményt pénteken a megyeszékhelyen, Szumi városában. Az orosz csapatok emellett a régióban lévő Bilopillja települést lőtték, Jurij Zarko, a település polgármestere közölte, hogy két nő halt meg a támadásban.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy régiójára is irányított légibombákkal mértek csapást az oroszok, aminek következtében egy nő és három gyermek sérült meg. A Harkiv megyei ügyészség arról adott hírt, hogy 13-ra nőtt a balaklijai vasútállomás elleni csütörtöki orosz támadás sérültjeinek száma.

A szomszédos Donyeck megyében egy nap alatt öt helyi lakos vesztette életét és nyolc sebesült meg orosz ágyúzások következtében – írta a Telegramon Vadim Filaskin, a régió kormányzója.

A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs központ a Telegramon beszámolt arról, hogy újabb 140 elesett ukrán katona holttestét szállították haza Ukrajnába.

Ukrajnában őrizetbe vettek két embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szerelőknek álcázva magukat az ország északkeleti részén utazva katonai állásokat azonosítsanak, és ezeket az adatokat továbbítsák Oroszországba – közölte pénteken a helyi biztonsági szolgálat (SZBU).

A tájékoztatás szerint az orosz erők azzal bízták meg ezeket az embereket, hogy azonosítsák az ukrán hadsereg védelmi vonalainak állásait az ország második legnagyobb városa, Harkiv közelében, amelyet Moszkva az elmúlt hetekben hevesen támadott.

Az SZBU úgy vélekedik, hogy az orosz erők nagy hatékonyságú irányított légibombákat akar bevetni a térségbeli erődített állások ellen.

Az ukrán hírszerzés szerint a két gyanúsított „egyedül utazott a térségben szerelőknek kiadva magukat, miközben titokban rögzítették az ukrán csapatok és védelmi vonalak elhelyezkedését”. A megszerzett információt aztán vélhetően továbbadták egy, az orosz erők által megszállt övezetben élő barátjuknak, aki ugyanezen forrás szerint csatlakozott a térségbeli „orosz különleges erőkhöz”.

Az eljáró hatóság közölte, tudomást szerzett erről a tervről, és sikerült megakadályozni a végrehajtását „a kezdeti szakaszban”, anélkül, hogy jelezte volna, mikor történtek az események.

A két férfit őrizetbe vették, és hazaárulással vádolták meg őket, amiért életfogytiglani börtönbüntetés jár.