tóth gabi
Erről beszélt a német védelmi miniszter.
Boris Pistorius német védelmi miniszter ismertette a Bundeswehr tervezett strukturális reformját. A bejelentés értelmében mind a fegyveres erőket, mind a polgári közigazgatást átszervezik, hogy azok hatékonyabban illeszkedjenek a honvédelemhez. A cél az, hogy a szövetségi védelmet „rugalmasabb, agilisabb és hatékonyabb struktúrákkal” igazítsák a jelenlegi fenyegetésekhez, írta a Junge Freiheit.
Az európai fenyegetettségi helyzet fokozódik, és szembe kell néznünk az ebből adódó kihívásokkal
– mondta Pistorius.
Mindenki számára világosnak kell lennie, hogy Németország megvédi magát és szövetségeseit. Senkinek még csak eszébe se jusson megtámadni minket
– hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus.
A reformtervek kulcsfontosságú eleme a jelenleg a külföldi missziókért felelős műveleti parancsnokság és a honvédségért felelős területi parancsnokság összevonása. Mindkét parancsnokságot a Bundeswehr új operatív parancsnokságába kívánják összevonni. Pistorius azt is tervezi, hogy felértékeli az informatikai biztonság területét, és létrehozza a fegyveres erők új kiber- és információs térrel foglalkozó részlegét.
A Bundeswehr jelenleg három haderőnemből áll: a hadseregből, a légierőből és a haditengerészetből.
További reformintézkedésként a honvédelmi erőket a hadsereghez, a Bundeswehr légügyi hivatalát pedig a légierőhöz kívánják rendelni. A jövőben az egészségügyi szolgálat, a logisztika, a nukleáris, a biológiai és a vegyi fegyverek elleni védelem, a katonai rendőrség, a polgári-katonai együttműködés és más katonai szolgálatok, mint például a Bundeswehr tervezési hivatala, az új támogatási területbe kerülnek.
Ez az összevonás „nemcsak azt fogja biztosítani, hogy ezeket a képességeket a műveleti parancsnokság követelményeinek megfelelően biztosítsák, hanem azt is, hogy rugalmasan bevethetők legyenek a fegyveres erők valamennyi haderőnemének valamennyi műveleti lehetőségében” – jelentette be a védelmi minisztérium.
A Bundeswehrnek nincs elegendő felszerelése valamint az infrastruktúra leromlott. Ezek a megállapítások a fegyveres erők parlamenti biztosának jelentéséből derülnek ki, mely a német fegyveresek erők jelenlegi állapotáról adott tájékoztatást.
Három örökérvényű problémát taglal az a 171 oldalas jelentés, amely a Bundeswehr, vagyis a német fegyveresek erők jelenlegi állapotáról ad tájékoztatást: a személyzet, a felszerelés és az infrastruktúra. Ez utóbbi láthatóan romlik, éppen a személyzet és az anyag hiánya miatt. Az Eva Högl parlamenti biztos által készített jelentés szerint
a haderő tovább öregszik és zsugorodik. Hiányoznak a nagyméretű berendezések és a pótalkatrészek. Högl azt írja, hogy a csapatok a kapacitásuk határán vannak. A betöltetlen állományi létszám alig 18 százalékra emelkedett csupán. A cél, hogy a jelenlegi 181 ezerről 2031-re 203 ezer katonára növeljék a létszámot, nehezen lesz elérhető.
A laktanyák leromlott állapotban vannak: Högl penészes zuhanyzókról és eldugult vécékről ír, és arról, hogy a csapatoknak nincsenek szekrényeik a felszerelésük tárolására, nem beszélve a pénzügyi helyzetről.
Högl ismét rámutat, hogy legkésőbb 2027 végéig a védelmi költségvetés milliárdos emelésére lesz szükség, ahhoz hogy Németország teljesíteni tudja a NATO által előirányzott célt, miszerint a bruttó hazai termék, vagyis a GDP a két százalékát védelemre kell költeni.
A hiányosságokra tekintettel a Német Fegyveres Erők Szövetségének elnöke, André Wüstner széles körű beruházásokat sürgetett a csapatoknál.
A fegyveres erők minden ágában masszív problémáink vannak
– jellemezte a helyzetet egy televíziós műsorban. A hadsereg egyetlen dandárja sem tudna hadrendbe állni.
Wüstner egyenesen kimondta, mekkora összegre lenne szükség ahhoz, hogy a Högl-féle jelentésben szereplő irányvonalat finanszírozza az állam: legalább 300 milliárd euró.
Ezért 2024 kulcsfontosságú év a Bundeswehr, Németország és Európa számára a béke és a szabadság szempontjából, különösen Ukrajnával kapcsolatban
– mondta Wüstner, aki szerint a Bundeswehr problémái egymástól függnek.
A Bundeswehr elsődleges célja a személyi állomány készenlétének tartós megerősítése.
Képzett és bevetésre kész férfiakra és nőkre van szükségünk, akik megfelelő számban állnak rendelkezésre az előttünk álló feladatokhoz és küldetésekhez. A demográfiai és társadalmi változások egyre érezhetőbb hatásai gyakorlatilag minden szakmában és munkaterületen megmutatkoznak
– jelentette ki egy szóvivő a német közmédiának.
Boris Pistorius védelmi miniszter az elmúlt hetekben és hónapokban többször is használta a „háborúra kész” kifejezést. A szociáldemokrata politikus szerint hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy háború fenyegethet Európában, és ennek megfelelően készülni kell. De hogy kell ennek kinéznie? Ezzel egy magas szintű vezetés alatt álló projektcsoport foglalkozott.
A jelentés különböző pontokat sorol fel arra vonatkozóan, hogy mit kell tennie a Bundeswehrnek, hogy megfeleljen a „háborús képesség” követelményének. Többek között arról van szó, hogy a jövőben – a hadsereg, a légierő és a haditengerészet mellett – legyen a fegyveres erőknek negyedik ága, mégpedig a „kiber- és információs tér”. Németország többször is ki van téve különféle szereplők hibrid támadásainak. Ez lehetővé teszi a Bundeswehr számára, hogy hatékonyabban reagáljon.
A hadkötelezettség visszaállítása viszont az alaptörvény módosítását igényelné, milliárdokkal többe kerülne és évekig tartana. Egy számítási példa: ha egy évfolyamban csak a férfiak tíz százalékát vonnák be, akkor évente negyvenezer újoncnak kellene szállás, egyenruha, csizma, sisak, védőmellény, puska, kiképző és még sok minden más. 2011, a sorkötelezettség felfüggesztése óta sok mindent lecsökkentettek. – Talán először a Bundeswehrt kellene korszerűsíteni és vonzóbbá tenni, ahelyett, hogy hónapokig tartó füstölgő vitát folytatunk a hadkötelezettség újbóli bevezetéséről, és nem foglalkozunk a csapatok számára valóban fontos feladatokkal – mondják a szakértők.