Nem hisznek az ukrán háború gyors befejezésében a németek

Nem hisz az ukrajnai háború gyors lezárásában a német alkancellár. Robert Habeck elutasítja a tűzszünetet, és még több fegyverrel támogatná Ukrajnát. Beszélt arról is, hogy szerinte Oroszország Európa egységét akarja megsemmisíteni, és Németországnak fel kell készülnie a háborúra.

A berlini kormány eddig mindig engedett a nyomásnak, nem kizárt, hogy előbb-utóbb látjuk a Taurus rakéták ukrajnai bevetését – mondta Somkuti Bálint. Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója figyelemre méltónak tartja azt a stílust, ahogyan az európai vezetők nyilatkoznak, amelyet sok szempontból elfogultnak nevezett. Amerikában a republikánusok a választások miatt hatékonyan blokkolják a támogatások folyósítását. Amíg amerikai belpolitikai konszenzus nem születik ezekben a kérdésekben, addig a finanszírozás nincs biztosítva.

Somkuti Bálint nagyon jó kérdésnek nevezte, hogy Amerikában az egyértelműen ellenérdekelt felek meg tudnak-e állapodni. Zelenszkij elnök a visszavonulás belebegtetésével saját pozícióját gyengíti.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter beszélt arról a legutóbbi, titokban megszervezett kijevi látogatásakor, hogy Ukrajna határai nincsenek kőbe vésve.

Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint ez azt jelenti, hogy Amerika részéről már nem tabu az a kérdés, hogy hol húzódik Ukrajna határvonala. Mint fogalmazott: „úgy tűnik, az amerikai demokrata elit ki szeretne vonulni ebből a háborúból. Belpolitikai szempontból nem tudják jól eladni ezt a háborút.” Somkuti Bálint szerint ebből az következik, hogy valamilyen szintű kompromisszumnak kell születnie.

Hozzátette: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternél is láttuk már, hogy olyan stílust, nyelvezetet engedett meg magának, ami a diplomáciában teljesen szokatlan. Zelenszkij elnök pedig a korábbi álláspontjával teljes mértékben szembemenő, a visszavonulás lehetőségét emlegető beszédeivel a Nyugatra próbál nyomást gyakorolni: ha nem segítetek többet, akkor veszíteni fogunk.

Somkuti Bálint szerint a jelenleg látható folyamatok erre mutatnak. Az elérhető információk alapján Ukrajna kifogyóban van légvédelmi rakétákból, tüzérségi lőszerből és eszközökből, páncélozott harcjárművekből és lassan élő erőből is.

Ha ez így folytatódik, akkor még az év vége előtt lezárulhat a konfliktus fegyveres része. Ez az, amit sem Európa, sem az Egyesült Államok nem engedhet meg magának.

Somkuti Bálint szerint nehéz helyzetben van az ukrán vezetés, hiszen mindmáig érvényben van az a Zelenszkij elnök által 2022 márciusában hozott rendelet, amely megtiltotta, hogy a békéről a jelenlegi orosz vezetéssel tárgyalni lehessen. „Itt nagyon sok olyan mozzanat van, amely megkérdőjelezi a tárgyalások lehetőségét. Orosz részről deklarált cél a nácitlanítás, amelyet úgy lehet értelmezni, hogy a jelenlegi ukrán vezetés eltávolítása. Ha mind a két fél ragaszkodik a céljaihoz, akkor közöttük lehetetlen a tárgyalás”. Mint mondta: több olyan térkép is közkézen forog, amelyen Ukrajna fel van osztva, ennek ellenére mégsem tudjuk biztosan, hogy mi is az orosz szándék.

Az biztos, hogy Odessza, a déli, oroszok lakta részeken, illetve a Transznisztriával való összeköttetés a minimális orosz célok között szerepel. Az az igazi kérdés, hogy az oroszok miben hajlandók a kompromisszumra.

Mit tud a Nyugat ajánlani, hogy ne a harcok végén kialakuló tényleges katonai helyzet alapján döntsék el, hogy hol húzódnak majd a határok. Ebbe a Nyugatnak nagyon kevés eszköze van beleszólni – mondta az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója. Somkuti Bálint szerint feltételezések vannak arra vonatkozóan, hogy az orosz hadsereg a nyár elején támad-e, és ha igen, akkor hol?

A jelenlegi fronthelyzet azt mutatja: az ukrán hadsereg még nem merült ki.

Vannak arra vonatkozó jelek, hogy bizonyos eszközökből kifogyóban vannak, de semmiképpen sem látszanak a fáradság jelei az ukrán fegyveres erőkön. Ha most lenne orosz támadás, az óriási vérfürdőbe torkollna, amit az oroszok nem engedhetnének meg maguknak.

A kutató szerint sokkal inkább valószínű, hogy az oroszok folytatják a felőrlő taktikájukat, vagyis hatalmas nyomás alá helyezik a teljes frontot. Oroszországban a terrortámadás után – amit egyértelműen Ukrajnára kennek – nem ingott meg Putyin elnök népszerűsége, a lakosság pedig mind jobban kezdi elfogadni azt az orosz nézetet, hogy a háború Oroszország ellen zajlik.

Az orosz–ukrán fronton több mint két éve dörögnek a fegyverek. Rengeteg halott, romba dőlt házak, és folyamatos bizonytalanság. Ennek ellenére úgy tűnik: nemcsak Oroszországnak és Ukrajnának, de már az európai vezetőknek sem érdeke a békés rendezés.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – februárban beszélt arról először a francia elnök: nem kizárt, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába. Emmanuel Macron később többször is megerősítette: ez nem elszólás volt, hanem valódi szándék.

Moszkvából azonnal érkezett a válasz: Vlagyimir Putyin elnök akkor nyíltan kijelentette: a NATO-csapatok bevetése lényegében a harmadik világháború kitörésével, ezzel pedig egy atomháborúval fenyeget. Ennek ellenére a háborúpárti hangok Európában nem csitulnak.

Észtország újabb, húszmillió euró értékű katonai segélycsomagot küld hamarosan Ukrajnának – jelentette be Hanno Pevkur észt védelmi minisztermúlt heti kijevi látogatásán.

Az észt védelmi tárca hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleménye szerint az új csomag elsősorban tüzérségi lőszereket, páncéltörő fegyvereket, robbanóanyagokat, gázálarcokat, mesterlövész felszereléseket és kisebb kaliberű lőszereket tartalmaz majd.

„Ezt a csomagot úgy állítottuk össze, hogy Ukrajna számára maximális előnyöket biztosítsunk, ugyanakkor garantáljuk, hogy ne csökkentse Észtország védelmi képességeit” – tette hozzá Pevkur.

A segélycsomag 155 milliméter kaliberű lövedékeket is tartalmaz, ami Észtország további hozzájárulása az Európai Unió azon kezdeményezéséhez, hogy egymillió lövedéket küldjenek Ukrajnába. Észtország hozzájárulását részben Dánia finanszírozza. A lőszer pontos mennyiségét biztonsági okokból azt észt védelmi minisztérium nem hozta nyilvánosságra.

Lettország és Észtország világháborúra készül – írja a Magyar Nemzet, miután a lett és az észt elnök is a sorozás visszaállítását sürgeti. A cikk idézi a lett elnök szavait, aki a védelmi kiadások jelentős növelését sürgeti. Az államfő ugyanakkor vitát kezdeményezett a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről annak érdekében, hogy a védelmi erők létszámát is növelhessék.

Az észt elnök is konkrét javaslatokkal állt elő. Szerinte

érdemes lenne megfontolni egy speciális adó bevezetését, melynek összegét a katonai beszerzésekre fordítanák.

Erről Hollik István beszélt a parlamentben. A KDNP-s képviselő kiemelte: a háború a szomszédunkban zajlik, ezért mi csak a békében látjuk a megoldást.

Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: az európai vezetők úgy viselkednek, mintha nem mérték volna fel a történelmi tapasztalatok súlyát.

„Hogyha európai földön háború van, akkor az általában óriási vérontást jelent, vért, könnyeket és verejtéket. Nem lenne szükségszerű, hogy a mi generációnk is átélje ezt. A kormány ezért változatlanul tartja az álláspontját, akkor is, hogyha ez ma az Európai Unióban kisebbségi álláspont” – mondta az államtitkár, majd hozzátette: a Nyugat vezetőivel szemben a nyugati polgárok egyáltalán nem szeretnének háborút, és ha valóban számít a demokrácia, akkor reméli, ezeket a hangokat a júniusi EP-választásokon is meghallják.

A Kossuth Rádiónak nyilatkozó szakértő szerint a háborús fenyegezőtés a Nyugat részéről óriási hiba. Dornfeld László szerint erre

Európa semmilyen formában nincs felkészülve.

„Ez az egész háborús politika elhibázott, mert valóban az alapvető feltételei nincsenek meg ahhoz, hogy sikerre lehessen vinni, és ez csak a pragmatikus része. Ideológiai része meg az, hogy az Európai Unió egy békeprojekt” – fogalmazott a szakértő, majd kiemelte: nem a konfliktusba kell bevonódni, hanem mielőbb le kell zárni a háborút Oroszország és Ukrajna között.