tóth gabi
Erről tanácskoznak Brüsszelben.
Folytatódik a rendkívüli uniós csúcstalálkozó Brüsszelben. Ma főleg gazdasági kérdések szerepelnek a napirenden. A szerda esti tanácskozáson a tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy meg kell erősíteni Ukrajna védelmét. Az M1-nek nyilatkozó elemző szerint a választások után alapjaiban átalakulhat az európai politika, a magyar soros elnökség pedig kiváló lehetőséget jelent arra, hogy Magyarország álláspontja nagyobb hangsúlyt kapjon a migráció mellett a háború kérdésében is.
Sorra érkeztek csütörtök délelőtt az állam- és kormányfők – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – az Európai Tanács ülésére, amely egy munkavacsorával már szerda este elkezdődött. Az állam- és kormányfők éjszakába nyúlóan tanácskoztak. Bár eredetileg az unió gazdasági helyzetéről és versenyképességéről egyeztettek volna, az Izrael elleni hétvégi iráni támadás és az ukrajnai hadszíntéri helyzet átírta a forgatókönyvet, így a gazdasági kérdések helyett ismét a külpolitika került fókuszba.
„Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy meg kell erősíteni Ukrajna védelmét” – mondta az ülés után az Európai Tanács elnöke. Charles Michel hangsúlyozta:
„Nagyon fontos, hogy teljesítsük Ukrajnának tett ígéreteinket. Az érdekelt felek mindent megtesznek a további erőfeszítések érdekében. Tudjuk, hogy nagyon rövid időn belül növeltük a védelmi képességeinket a gyártási kapacitások terén, de ez nem elég. Arra is törekszünk, hogy minél több készletet használjunk, amelyek rendelkezésre állnak, különösen a légvédelmi rendszerek területén – ismertette Charles Michel.
Az ukrán elnök videókapcsolaton jelentkezett be a tanácskozásra, és a fegyverszállítások felgyorsítását kérte. Volodimir Zeleszkij kulcsfontosságúnak nevezte a légvédelem megerősítését.
„Természetesen a légvédelem és a front kulcsfontosságú prioritás. Most van itt az az idő, amelyet Európában, a szabad világban mindenkinek a megerősítésre kell felhasználnia. A fegyverek nagyobb mértékű gyártására, általában a nagyobb fegyverellátásra és az eltökéltségre. A világ normális élete az elszántságon alapul, és Európa nem veszítheti el ezt az időt a közös biztonságunk érdekében” – fogalmazott az ukrán elnök.
Orbán Viktor miniszterelnök (b), Robert Abela máltai (b2) és Mark Rutte holland miniszterelnök (b3), Luis Montenegro új portugál kormányfő (j3), Emmanuel Macron francia elnök (j2) és Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök (j) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos informális találkozóján Brüsszelben, 2024. április 17-én (Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Az uniós állam- és kormányfők utoljára találkoztak a júniusi EP-választás előtt – hívta fel a figyelmet a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1-en. Deák Dániel kiemelte: június 9-e után alapjaiban átalakulhat az európai politika, a magyar soros elnökség pedig kiváló lehetőséget jelent arra, hogy
„Magyarország fogja a politikai napirendet meghatározni az európai uniós csúcsokon. Ez egy nagyon fontos időszak lesz, és Magyarország számára egy kiváló lehetőség arra, hogy rendezze a migráció vagy a háború kérdését, és kihangsúlyozhassa a magyar álláspontot” – jelentette ki Deák Dániel.
A tanácskozás második napján főként gazdasági kérdésekről egyeztetnek az uniós vezetők.
Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben – tájékoztatott Charles Michel, Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után, csütörtökre virradó éjszaka.
Charles Michel brüsszeli újságírókkal közölte, a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani és fokozni kell a szükséges katonai segítségnyújtást, beleértve a tüzérségi lőszerek és rakéták átadását Ukrajnának.
Tájékoztatása szerint az Európai Tanács tagjai elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsot, hogy biztosítsa a vállalások teljesítésének nyomon követését. A katonai támogatás nyújtásának a tagállamok biztonság- és védelmi politikájának teljes tiszteletben tartása mellett, valamint biztonsági és védelmi érdekeik figyelembevétele mellett kell történnie – szögezték le.
Üdvözölték azt a javaslatot, mely szerint az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, és a vonatkozó intézkedés mielőbbi elfogadására szólítottak fel.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői elítélték Oroszország nem szűnő légi- és rakétatámadásait Ukrajna polgári lakossága, valamint polgári és létfontosságú infrastruktúrája ellen, beleértve az energiaágazatot. Az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtást olyan berendezések biztosítása által, mint az áramfejlesztők és a transzformátorok – tájékoztatott Michel.
Közölte továbbá, a tagállami vezetők elítélték Irán Izrael elleni támadását és hangsúlyozták: minden erőfeszítést meg kell tenni a régió stabilitásának elősegítése és a helyzet elmérgesedésének megakadályozása érdekében. Felszólították Teheránt és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel minden olyan művelettel, amely növelheti a feszültséget a térségben.
„A legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel minden felet” – fogalmazott Charles Michel, majd elmondta azt is, hogy a tagállami vezetők szankciók elfogadásáról egyeztettek Iránnal szemben.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Tanács elkötelezett amellett, hogy partnereivel együttműködve véget vessen a gázai válságnak. Azonnali tűzszünetre, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a humanitárius segítségnyújtáshoz való akadálytalan hozzáférés biztosítására van szükség.
Vonatkozó zárónyilatkozatukban a tagállami vezetők elkötelezettségüket hangsúlyozták Izrael biztonsága és a regionális stabilitás mellett.
Libanonnal kapcsolatban az Európai Tanács kiemelte: támogatni kell a legkiszolgáltatottabb embereket, köztük a menekülteket, befogadó közösségeiket, valamint erősíteni az emberkereskedelem elleni fellépést.
Leszögezték: meg kell teremteni a szíriai menekültek biztonságos, önkéntes és méltóságteljes hazatérésének feltételeit, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által meghatározott feltételek szerint. A tagállami vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy fokozza a szíriai menekülteknek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteknek Szíriában és a régióban nyújtott uniós támogatás hatékonyságát.
A tagállami vezetők zárónyilatkozatot fogadtak el az EU és Törökország kapcsolatáról is, amelyben leszögezték: az Európai Uniónak stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy fenntartsa a stabil és biztonságos környezetet a Földközi-tenger keleti medencéjében, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködést Ankarával.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az unió különös jelentőséget tulajdonít a Ciprussal megkezdett tárgyalások újrakezdésének az EU-Törökország közötti együttműködés további erősítése szempontjából.
Michel végezetül közölte, az Európai Tanács továbbra is teljes mértékben elkötelezett a ciprusi probléma átfogó rendezése mellett, az ENSZ keretein belül, valamint az EU alapját képező elvekkel és a közösségi vívmányokkal összhangban.
Az EU-nak stratégiai érdeke a stabil és biztonságos környezet a Földközi-tenger keleti részén, valamint együttműködésen alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolat fenntartása Törökországgal – jelentette ki. Fontos a ciprusi rendezési tárgyalások újraindítása és az azonban való előrelépés. Az EU kész aktív szerepet játszani az ENSZ által vezetett rendezési folyamat támogatásában – tette hozzá.
Az Európai Tanács elnöke végezetül arról tájékoztatott, hogy a tanácskozás befejező csütörtöki napján Enrico Letta korábbi olasz kormányfő, a Jacques Delors Intézet elnöke ismertetni fogja a vezetőkkel az egységes piac jövőjéről szóló jelentését. Ezzel összefüggésben a tagállami vezetők tárgyalni fognak Európa gazdasági, gyártási, ipari és technikai bázisa fejlesztésének módjairól, a klímasemleges, digitális és körforgásos gazdaság megteremtésének lehetőségeiről, a tőkepiaci unióról, valamint a versenyképes, fenntartható és ellenállóképes mezőgazdaságról – tette hozzá.