tóth gabi
Korunk emberkereskedőiről beszélt.
A harmadik évezred rabszolgatartói, vagyis az emberkereskedő szervezetek elleni küzdelem erősítését szorgalmazta Giorgia Meloni olasz kormányfő Kaisz Szaíd tunéziai elnökkel tartott találkozóján, melyen kétoldalú megállapodásokat írtak alá Tuniszban szerdán.
Giorgia Meloni hangoztatta, hogy az illegális migráció problémájának megoldásához le kell győzni a harmadik évezred rabszolgatartóit, azokat a bűnszervezeteket, amelyek jobb jövőben reménykedő embereket zsákmányolnak ki „könnyű nyereségért”.
Az olasz kormányfő úgy vélte, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelemhez a nemzetközi szervezetek és intézmények elkötelezettségére is szükség van. Kifejtette: a megoldás részét képezi, hogy Afrika belsejéből az emberek ne menjenek Tunéziába, tranzitpontként kezelve az országot az Európába való továbbjutáshoz.
Meloni kevesebb mint egy év alatt negyedik alkalommal látogatott az észak-afrikai országba. A karthágói elnöki palotában Róma képviselője stratégiai jelentőségűnek nevezte a Tunéziával való együttműködést. Köszönetet mondott Kaisz Szaíd elnöknek a tavaly júliusban a Tunézia és az Európai Bizottság között – Olaszország közvetítésével – született megállapodásért, amelynek értelmében Tunisz vállalta a partjairól Európa felé induló illegális migránsok feltartóztatását.
Utóbbi a tunéziai és az olaszországi partok közötti migráció csökkenését eredményezte – hangoztatta Giorgia Meloni.
Emlékeztetett, hogy Róma és Tunisz között októberben kétoldalú megállapodás jött létre a legális bevándorlás szabályozásáról, melynek értelmében Olaszország évente 12 ezer képzett tunéziait fogad be munkavállalás céljából.
Giorgia Melonit Matteo Piantedosi belügyminiszter, Anna Maria Bernini, az egyetemi és kutatási tevékenységért felelős miniszter és Edmondo Cirielli helyettes külügyminiszter kísérte el.
Újabb három megállapodást írtak alá: Olaszország közvetlen támogatást nyújt a tunéziai energetikai ágazatnak a megújuló források bővítése és az energetikai hatékonyság növelése érdekében, újabb hitelkonstrukcióval segíti az észak-afrikai ország kis- és középvállalkozásait, továbbá megállapodást kötöttek az egyetemek közötti, valamint a felsőfokú képzési együttműködésről.
Olaszország az első számú kereskedelmi beszállítója Tunéziának, a második legnagyobb felvásárlópiacot képviseli az ország számára, ahol kilencszáz olasz vállalkozás tevékenykedik. A két országot az épülő ELMED tenger alatti energetikai folyosó is szorosan egymáshoz köti.
Giorgia Meloni bejelentette, hogy a következő hetekben újabb megállapodásokat írnak alá.
Az olasz miniszterelnök Tuniszból egyenesen Brüsszelbe utazott tovább az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos informális találkozójára.
Május 20-ig kell megnyitni az Olaszországból Albániába áthelyezendő illegális bevándorlóknak szánt táborokat – döntött Róma prefektúrája, amely közbeszerzési pályázatot hirdetett a táborok kiépítésére.
A belügyminisztériumhoz tartozó hatósági szerv nyilvánosságra hozta az Albániában megvalósítandó migránstáborok kialakításának feltételeit.
A pályázatban szerepel, hogy a táboroknak legkésőbb május 20-tól működőképesnek kell lenniük. Két regisztrációs központot (hot spot) és egy kiutasítási központot kell megvalósítani. Az olasz állam évi 34 millió eurót (13,5 milliárd forint) szán a táborok működtetésére.
A közbeszerzési hirdetményről csütörtökön adtak tájékoztatást, de a részleteit csak szombaton hozták nyilvánosságra.
A pályázat egy hetet ad a jelentkezőknek, akik közül az első fordulóban három ajánlatot vesznek majd figyelembe.
A táborokba az olasz hatósági hajók által tengeri mentési műveletekben fedélzetre vett migránsokat viszik. Albániában azonosítják őket, majd különválasztják a menekülteket és a kiutasítandó illegális bevándorlókat.
A megállapodás értelmében a helyszín a tengerparti Shengjin lesz, valamint az onnan mintegy húsz kilométerre fekvő Gjader. A táborok zártak lesznek, szögesdróttal erősített kerítés övezi őket.
Az első információk szerint a központokban az olasz rendőrség tartja fenn a rendet, valamint olasz bíróság dönt majd a bevándorlók sorsáról. Az albán hatóságok kizárólag a táborokon kívüli területet ellenőrzik. A tervek szerint a táborok egyszerre háromezer embert tudnak majd befogadni. Az olasz hatóságok évi 36 ezer fővel számolnak. Róma elkötelezte magát, hogy a megállapodás hatályba lépésétől számított három hónapon belül 16,5 millió eurót (6,6 milliárd forint) utal át Tiranának, és további százmillió eurót (39,7 milliárd forint) garanciaként. Az olasz fél állja az illegális bevándorlók ellátási, egészségügyi költségeit, valamint a biztonsági, jogi kiadásokat.
A Giorgia Meloni vezette kormány még az európai parlamenti választások előtt meg akarja nyitni az albániai táborokat, amelyek elindítását eredetileg is idén tavaszra ígérte.
Az Európai Unió az Afrikából és Ázsiából induló migránsok első számú célpontja. Évek óta nem csökken a nyomás a határokon. A legsúlyosabb helyzet Olaszországban, Lampedusán, illetve Spanyolországban, a Kanári-szigeteken alakult ki. Az unió határ- és partvédelmi ügynöksége szerint tavaly megközelítőleg 380 ezren érkeztek illegálisan az Európai Unióba.
Migránsokkal a fedélzetén futott be az olasz parti őrség hajója Lampedusára. Az afrikai illegális bevándorlókkal teli hajó teljesen megszokott látvány, a Földközi-tengeren ugyanis ismét kedvezőek az időjárási körülmények, így naponta százával érkeznek az olasz szigetre.
Vannak, akik nem szorulnak a hatóságok segítségére, ők saját hajóval teszik meg az utat Afrikától a legközelebbi olasz szigetig. Lampedusa ismét megtelt migránsokkal. Hajókkal, repülőkkel szállítják át őket Olaszország más részeire, az ottani befogadóközpontokba.
Emiatt tüntettek ezrek Milánóban a hétvégén. Azt követelték, hogy a kormány szakítson az eddigi gyakorlattal, és ne szállítsa Lampedusáról Milánóba az illegális bevándorlókat. A demonstrálók szerint a túl lassú és bonyolult idegenrendészeti eljárás miatt, illetve mert Olaszországnak egy sor másik országgal nincs kitoloncolási egyezménye, a migránsok ott ragadnak a befogadóközpontban, illetve a városban.
Párizsban a köztisztasági vállalat magasnyomású járdamosóval közelítette meg a városháza előtti téren táborozó migránsokat. A francia főváros vezetése az olimpia közeledtével mindent megtesz, hogy az illegális bevándorlókat eltüntesse az utcákról, ám ez nehéz feladat. Évek óta özönlenek a városba a migránsok, akik egy-egy párizsi kerületben letáborozva, megbénítják az ott élők mindennapjait. A 65 milliós ország lakosságának több mint 10 százaléka bevándorló hátterű, és évről évre százezrek érkeznek Franciaországba.
Európába a Kanári-szigeteken keresztül érkezik a legtöbb illegális bevándorló. A rendkívül veszélyes, úgynevezett atlanti-óceáni útvonalon idén már több mint 13 ezren értek partot.
Nem csökken a migrációs nyomás a Földközi-tenger keleti részén sem. Az uniós statisztikák szerint a tagországok közül az utóbbi években lakosságarányosan Cipruson nyújtották be a legtöbb menedékkérelmet. A regisztrációs és befogadótáborok túlzsúfoltak a szigetországban. Görögországba továbbra is Szíriából és Afganisztánból érkezik a legtöbb migráns, ők általában a balkáni útvonalon próbálnak meg Nyugat-Európába jutni.
Ismét megközelítette az ezret a létszám Lampedusa földközi-tengeri olasz sziget alig négyszázfős befogadótáborában csütörtökön.
Az utolsóként érkezett 45 fős csoport hajótörést szenvedett, egy fiatal nő a tengerbe fulladt – közölték a hatóságok. Az afrikai Gambiából származó 18 éves lány a Máltához tartozó tengeri zónában veszítette életét.
A lány egy migránscsoporttal kelt útra a tunéziai Szfakszból egy nyolcméteres gumicsónakon, amely Málta vizein felborult. Az olasz parti őrség sietett a bajbajutottak segítségére: a 45 túlélőt Lampedusára szállították, az ő elmondásuk szerint a fiatal nőn kívül más nem veszett a tengerbe.
Lampedusa szigete a jó idő húsvétot követő visszatérésével telt meg ismét. A táborban 980-an tartózkodnak: a hatóságok ígérete szerint egy több mint kétszázfős csoportot, köztük negyven kiskorút még szombat előtt átszállítanak Szicíliába, mert hétvégén szokás szerint újabb érkezési hullám várható.
A belügyminisztérium adatai szerint az év eleje óta közel 12 ezren érkeztek az olaszországi partokra, míg a tavalyi év ugyanezen időszakában több mint 28 ezren.