Meloni az olasz EP-lista élén

Jobboldali kormánya megváltoztatta Olaszországot, és most az ország meg tudja változtatni Európát is – jelentette ki vasárnap Pescarában az olasz kormány vezetője, Giorgia Meloni, egyúttal bejelentette, hogy pártja listavezetője lesz a júniusi európai parlamenti választásokon.

Meloni, aki az Olasz Testvérek (FdI) párt elnöke, döntő csatának, történelmi fordulópontnak nevezte a következő EP-választásokat.

A cél az, hogy Európa közelebb legyen a népeihez, vagyis jobbra mozduljon el. Képzeljétek el, hogy ha az FdI és szövetségesei képesek lesznek jobbközép többséget alkotni az EP-ben, akkor mennyi mindent tehetünk majd! Vége lesz a centrum és a baloldal alkotta természetellenes többségnek, amelynek az Európai Néppárt (pártcsalád) oly sokszor részese lett – mondta. „Ahogy Olaszországban győzelemre vittük a jobboldalt, Európába is átültethetjük az olasz modellt, végre ellenzékbe küldhetjük a baloldalt, igazi forradalmat indíthatunk el” – tette hozzá.

„Ugyanis a jobboldalnak európaiságból nem adhat leckét a baloldal, az egykori kommunista párt utódja, amely Moszkvát Brüsszellel váltotta fel” – hangoztatta.

Elmondta, hogy egyrészt az EP-választásokat kormányzása olaszországi próbájának tartja, másrészt az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsoport elnökeként sem vonhatja ki magát a megmérettetésből. Úgy vélte, az ECR-nek stratégiai szerepe lesz a következő parlamentben.

„Már annyiszor leírtak bennünket, most is őrültnek fognak tartani, azt ismételgetve, hogy megnyerhetetlen kihívás előtt állunk, el fogunk tűnni, mégis fordítani tudtunk az előrejelzéseken. Itt az ideje magasabbra emelni a mércét, változtassuk meg Európát!” – jelentette ki Meloni.

„Az Európai Unióban is nemzeti termékeinket, határainkat, identitásunkat fogjuk védeni a hasonló elveket valló összes többi európai nemzettel együtt” – tette hozzá.

Azt ígérte, hogy választási kampánya nem fogja elvonni a figyelmét miniszterelnöki feladataitól.

Több mint egyórás programbeszédében a kormányfő emlékeztetett arra, hogy az FdI 2014-ben még nem jutott be az EP-be, 2019-ben 6,5 százalékot szerzett, 2022 szeptemberében pedig a legnagyobb olasz pártként, 26,5 százalékos szavazataránnyal kormányra került.

Úgy vélte, jobboldali kormányával Olaszország ismét főszereplővé vált a nemzetközi színtéren, emelt fővel hallatja hangját Európában.

Kijelentette: az Európai Unióban nincsenek másodosztályú tagállamok, és mindenkivel fent kell tartani a kapcsolatot, annál is inkább, mert az Európai Tanácsban minden ország szavazata ugyanannyit ér.

Mint mondta, nem zárkózik el a párbeszédtől egyetlen pártcsaláddal sem, de a szocialistákkal való szövetséget kategorikusan kizárta.

Hangsúlyozta, hogy a baloldal a tömeges illegális bevándorlást támogatja, amely egyedül az emberkereskedőknek jó, az ő meggazdagodásukat szolgálja. A migráció elleni megoldásnak nevezte annak a jognak a biztosítását, hogy mindenki maradhasson a saját hazájában, ne kényszeríthessék kivándorlásra.

Ellentmondásnak nevezte, hogy a baloldal be akarja vezetni a ramadán muszlim böjti hónap megtartását az iskolákban, miközben az olaszországi tantermek faláról el akarja távolítani a feszületet. „Európa zsidó-keresztény gyökerei nem a múlthoz tartoznak, a jelenben is szükség van rájuk” – mondta.

Baloldali ideológiai őrületnek nevezte az európai zöld átmenet politikáját. Azt mondta: miközben a műkincseket megrongáló ökohuligánok és a zöld tálibok azt állítják, hogy a mezőgazdaság a környezet ellensége, és ezért rovarokat és laboratóriumban előállított húst kell fogyasztani, nincsenek a konzervatívoknál nagyobb meggyőződéssel bíró környezetvédők, hiszen ők a közös otthont és a hazát védik.

A kihívások között említette a népességcsökkenés megállítását, hangoztatva hogy az Olaszországban bűncselekménynek számító béranyaság helyett az egy apa és egy anya alkotta családokra van szükség, hogy Európa ne legyen többé öreg kontinens.

Az olasz kormánypártok és ellenzéki erők vezetői listavezetőkként indulnak a júniusi EP-választásokon, kivételt Matteo Salvini, a Liga vezetője és Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom elnöke jelent. A választást Olaszországban június 8-án délután és június 9-én egész nap tartják.

Negyvenkét politikai erő regisztrálta a nevét és logóját Olaszországban az európai parlamenti választásokra – közölte a római belügyminisztérium a jelentkezési határidő letelte után hétfőn.

A jobboldali kormánykoalíció pártjainak jelképein szerepel vezetőjük neve.

A jobboldali Olasz Testvérek (FdI) logóján a pártelnök és kormányfő Giorgia Meloni neve olvasható, aki személyesen vezeti pártja listáját.

A 2012-ben alapított FdI megtartotta logóján a nemzeti színű lángot, amely az elődpárt, a jobboldali Olasz Szociális Mozgalommal (MSI) való kapcsolatra utal.

A jobbközép Hajrá Olaszország (FI) továbbra is a tavaly meghalt alapító, Silvio Berlusconi nevét tünteti fel a pártlogón, amely a politikai erő európai néppárti tagságára is utal. A párt listáját a jelenlegi főtitkár, Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter vezeti.

A jobboldali Liga szintén Matteo Salvini nevét tünteti fel a pártjelképen.

Ezzel szemben a baloldali Demokrata Párt (PD) nem írta rá a logójára a főtitkár, Elly Schlein nevét, aki listavezetőként indul az EP-választásokon. A PD-logón azt is feltüntették, hogy a párt az Európai Szocialisták Pártjának tagja.

A PD-ben hosszú vita előzte meg a kérdést, hogy a főtitkár neve felkerüljön-e a párt emblémájára, amit végül elvetettek. Utóbbi szokást ugyanis a kilencvenes években Silvio Berlusconi vezette be az olasz politikai gyakorlatban, és a jobboldal megkülönböztető jegyévé vált.

1992 óta most először regisztrálták ismét választásokon az egykori Keresztény Demokrata párt (DC) logóját, amelyen egy pajzsra rajzolt kereszt látható.

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) összesítése szerint az egyik leghosszabb kampány Litvániában előzi meg az EP-választást: ott hat hónappal a voksolás előtt kezdődött. Belgiumban 4 hónap, Lettországban pedig 120 nap áll rendelkezésre a kampányolásra. Portugáliában mindössze 12 nap a hivatalos kampány időtartama.

Az MTI tudósítóinak jelentése szerint Romániában 30 nappal a június 9-ei voksolás előtt, május 10-én kezdődik a hivatalos kampány, és a szavazókörök nyitása előtt 24 órával, június 8-án reggel 7-kor ér véget.

A spanyol kormány április 9-én, két hónappal a szavazás előtt írta ki az EP-választást, és a kampányidőszak lényegében már április 16-án megkezdődött a szavazást kiíró rendelet megjelenésével a közlönyben, vagyis innentől jelentek meg az utcákon a választási plakátok.

A hivatalos választási kampány azonban mindössze 15 napos, május 24-én kezdődik. A június 9-ei szavazás előtt Spanyolországban egynapos kampánycsendet tartanak, amelyet „az elmélkedés napjának” neveznek.

Horvátországban április 23-án éjfélig kell leadniuk listájukat a jelölőszervezeteknek, és miután ezeket az országos választási bizottság hivatalosan is megjelenteti, kezdődhet a kampány, amely így valamivel több mint egy hónapig tart. A szavazás napja előtt 24 órával Horvátországban is kampánycsend lép életbe.

Lengyelországban formálisan március 11-től tart a választási kampány, amikor az államfő kiírta a választást, de az EP-választást megelőző kampány tulajdonképpen a helyhatósági választásokhoz fűződő kampányt váltja fel. A helyhatósági választás első fordulóját április 7-én tartották meg Lengyelországban, a második forduló ma, április 21-én esedékes.

Olaszországban a jogszabály szerint a választási kampány nem kezdődhet a szavazás előtti harminc napnál korábban. A végleges pártlisták április utolsó napjára készülnek el. Ennek ellenére az utcákon már megjelentek a pártplakátok, és egyes politikai erők vezetői már nyilvánosságra hozták programjaikat.

Csehországban nincs hivatalos kampányidőszak, a kampány a választások kiírásával kezdődik és az eredmény kihirdetésével végződik. A választás a hagyományoknak megfelelően kétnapos lesz, június 7-én és 8-án tartják

Szlovákiában az EP-választás kampánya február 10-én indult, amikor a választás időpontja megjelent a törvénytárban. A június 8-ai választás előtt 48 órával ér véget a választási kampány, azaz június 6-án reggel 7 órakor, amikor kezdetét veszi a választások végéig tartó kampánycsend.

Franciaországban a hivatalos kampány két héttel a választások előtt, május 27-én kezdődik, ekkor kerülnek ki a választási plakátok a közterekre. A valóságban azonban már hetekkel korábban megkezdődtek a nagygyűlések és vitaműsorok a médiában, ezért április 15-től, azaz a választást megelőző nyolc hétben a televíziós csatornáknak és rádióknak a különböző listákon szereplő jelölteknek ugyanannyi megszólalási időt kell biztosítaniuk.