Még az idén növekedési pályára áll a magyar gazdaság

A nemzetközi pénzügyi intézmények szerint a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára – mondta a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára az M1-nek Washingtonban, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tavaszi közgyűlésén. A tanácskozás középpontjában a válságkezelés áll. Az egyik legnagyobb kihívást az infláció jelenti, és ebből a szempontból az elmúlt egy év magyar teljesítményét pozitívan értékelték a közgyűlés résztvevői.

A válságokról és az arra adott válaszokról szól a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tavaszi közgyűlése. Washingtonban kiemelt hangsúlyt fordítanak a háborúk okozta gazdasági sokkok és az infláció okozta kihívásokra.

Magyarország egy évvel ezelőtt még arról számolt be a fórumon, hogy az egy számjegyű inflációt tűzte ki célul. Ezt a kijelentést akkor még szkeptikusan fogadták a befektetők.

Ma már elismeréssel szólnak Magyarország teljesítményéről, hiszen célját októberben elérte, ez év elejére pedig már 3,7 százalékra mérséklődött a hazai pénzromlás.

Ez a mérték megegyezik az Egyesült Államok márciusra közölt adataival.

Washingtonban a szakértők növekedést várnak Magyarországtól

„A gazdasági növekedés tekintetében még a Nemzetközi Valutaalap, illetve a Világbank is úgy gondolja, hogy Magyarország idén visszatér a gazdasági növekedés pályájára, ráadásul nem is akárhogyan. Az ő előrejelzésük szerint is idén két százalék feletti lesz a gazdasági növekedés” – mondta Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

2025-re a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap még magasabb, 3–4 százalékos növekedést vár Magyarországtól, ami kiemelkedő, hiszen Európában arra az évre csupán egy százalékos gazdasági növekedés várható.

A legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága például egyáltalán nem tud fejlődni, mindössze 0,1 százalékos növekedésre számítanak.

Tóth Tibor kifejtette: „Nehéz azt nézni, hogy Európa növekedési potenciálja jóval kisebb a többi kontinensnél, és folyamatosan teret veszítünk a versenytársainkhoz képest. Ebben a helyzetben, amiben Európa ilyen gondokkal küszködik, ebben a helyzetben tud a magyar gazdaság erőteljesebb növekedést bemutatni, és ez nagyrészt a keleti nyitás politikájának az eredménye”.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az M1-en azt mondta: Európa és Magyarország helyzetét is befolyásolják a világpolitikai események.

A háború befejeződése az egész kontinens gazdaságára pozitív hatással lenne

„Egészen más növekedési rátát látnánk, egészen más lakossági fogyasztást, beruházásokat láthatnánk, mindegyik növekedhetne, ami nyilván a költségvetésnek is jó hír lenne, tehát a költségvetés tervezésénél is ez egy lényeges kérés, hogy mi fog történni Amerikában, és mi fog történni a háború kapcsán” – mondta a gazdasági szakértő.

Sebestyén Géza hangsúlyozottan: azért is érdemes várni a jövő évi költségvetés kialakításával az amerikai elnökválasztásig, mert a háború esetleges befejezése jelentős gazdasági fellendülést hozhat Magyarországon.

Jövőre újraindul a gazdasági növekedés: az idei 2,5 százalék után 2025-ben 4,1 százalékos bővülést várnak – mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán Debrecenben, a Velünk a vállalkozásodért – Minden, amit a jövőről tudni érdemes című országos vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozat első állomásán.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a növekedéshez helyre kell állítani a fogyasztást, a beruházásokat, növelni kell a munkaerőpiaci aktivitást, javítani kell a hitelezést és az exportaktivitást.

A tárcavezető a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara székházában vállalkozóknak tartott előadásában azt mondta, a magyar gazdaságnak lételeme, hogy a járműiparban sikerüljön az elektromos átállás.

Szavai szerint a gazdasági fejlődés helyreállításához szükséges öt feltétel közül négyet már „kipipálhatunk”, ott látszik az elmozdulás.

Elsőként a fogyasztás helyreállítását említette: a februári adatok szerint élénkült a kiskereskedelem, az élelmiszerfogyasztás, és 15 százalékos a növekedés a turizmusban, elsősorban a belföldi utazások terén.

Hasonlóan biztató a helyzet a beruházásoknál: eddig a fogyasztás csökkenése miatt lassultak a folyamatok, de már tapasztalható az élénkülés, a multinacionális vállalatok pedig befejezik a fejlesztéseket, így Debrecenben például jövőre megkezdődhet a termelés a BMW autógyárban és a CATL akkumulátorgyárban – sorolta.

Hozzátette: a munkaerőpiac is megmozdult, a 18-34 évesek körében és az időseknél is nőtt az aktivitás. Kell az új munkaerő, de alapvetően nem vendégmunkásokra, hanem magyar munkavállalókra van szükség, ezáltal az inaktivitás is tud csökkenni – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a jelenlegi 80 százalékos foglalkoztatási rátát 85 százalékra szeretnék növelni.

Szintén a „kipipálható” törekvések között említette Nagy Márton a hitelezés helyreállítását, ahol az állami programok mellett a piaci hitelezés is megindult.

Problémát lát ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter az exportaktivitás terén, ahol jelentős, nyolc százalékos visszaesés történt.

Azt mondta, „valami történt az európai járműpiacon, az elektromos autózásra való átállás lassul”.

Ismertetése szerint Kínában az elektromos autók aránya 33 százalék, az EU-ban 15 százalék, és a legnagyobb lassulás Németországban történt, ahol a Tesla gyárából 12 ezer ember kerül az utcára.

„A magyar gazdaságnak lételeme az elektromos autózás, hogy az átállás sikerüljön, lehetőleg gyorsan, és ne következzen be visszafordulás” – utalt az elektromos autó- és akkumulátorgyártásra.

Azt mondta, „Németország és Magyarország ugyanabban a cipőben van”, közös gazdasági érdekünk, hogy az elektromos átállás új lendületet kapjon, és a lassulás csak átmeneti legyen.

A nemzetgazdasági miniszter szerint ennek érdekében egyszerre kell ösztönözni a három szereplőt: az államot, a gyártót, és a magánszemélyt, aki megveszi az elektromos autót.

Hangsúlyozta, hogy ehhez ki kell építeni az infrastruktúrát, Európában több százezer elektromos töltőállomásra van szükség. Megjegyezte: Kína képes volt egyszerre fejleszteni gyártást, hálózatot és töltőállomásokat, amiben Európa teljesen le van maradva.

„Európa mintha elfelejtett volna hálózatot építeni” – fogalmazott a miniszter, aki szerint hiányzik az európai elektromos autózási stratégia, Magyarország számára ez a legfontosabb gazdasági kérdés, aminek új lendületet adnak a magyar európai uniós elnökség idején.

A stratégia kialakításában hallgatni kell az autógyártókra, versenyezni kell a kínaiakkal, de kínai védővámot nem szabad bevezetni – szögezte le.

Nagy Márton előadásában részletesen kitért a vállalati hitelpiac helyzetére, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) segítő támogatási- és hitelkonstrukciókra is.

Nagy Márton a német autóipar vezetőivel egyeztetett Berlinben, ahol kiemelték, hogy a protekcionizmus nem megoldás az európai gazdaság bajaira – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)  az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar EU-elnökségre történő felkészülés jegyében Glenn Schmidttel, a BMW elnökhelyettesével; Brian Ramppal, az Audi globális kormányzati ügyekért felelős vezetőjével; Jörg Burzerrel, a Mercedes igazgatósági tagjával, valamint Hildegard Müllerrel, a Német Autóipari Szövetség elnökével egyeztetett.

A közlemény kifejti:

globálisan az elektromos autók értékesítési száma jelentős mértékben emelkedett, tavaly közel 10 millió darab tisztán elektromos járművet értékesítettek.

Az eladások növekedési ütemét tekintve azonban 2023-ban megtorpanás volt látható, miközben Kína dominanciája is egyre látványosabb az ágazatban. Ez az európai autógyártók számára jelentős versenyképességi kihívást jelent.

A német tulajdonú vállalatok Magyarországon több mint 222 ezer főt alkalmaznak, amelynek számottevő részét a magyar gazdaságban jelentős súllyal rendelkező járműgyártás adja.

A megbeszélések központi témáját mindezekből kifolyólag az európai autóipar, azon belül is az elektromos járműgyártás jövője, az arra történő átállás képezte. Emellett a felek áttekintették az ágazatra ható nemzetközi folyamatokat, valamint a szabályozási kérdésekből eredő potenciális kihívásokat és lehetőségeket – írják a közleményben.

Az egyeztetés során így kitértek a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítésének 2035-től érvénybe lépő uniós szintű tiltására. A tárgyalópartnerek kiemelték, hogy az uniós szabályozást a korábbi megállapodások alapján szükséges felülvizsgálni, illetve figyelemmel kell lenni a technológiai nyitottságra.

A közleményben hangsúlyozták,

egyetértés mutatkozott abban, hogy az elektromos autók jelentik Európa jövőjét, amelyben meghatározó szerep jut majd Magyarország és a német autóipar együttműködésének.

Ennek alapja, hogy Magyarországon ma már jelen van (gyárt vagy létrehozza a gyártókapacitást) a 3 legnagyobb prémium német autógyártó vállalat, miközben a világelső keleti akkumulátorgyártó vállalatok közül 4 telepített gyártást Magyarországra, továbbá a kínai BYD, mint a világ egyik legnagyobb elektromos autógyártója is hazánkban építi ki első európai gyártókapacitását.

Az infrastruktúra fejlesztés fontosságát a kormányzati és piaci partnerek egyaránt hangsúlyozták. A tárgyalópartnerekkel történt egyeztetések során hangsúlyosan merült fel a kínai elektromos autókkal szembeni büntetővámok kérdése, amivel sem az autógyártók, sem a német kormány, sem pedig a magyar kormány nem ért egyet.

Nem megoldás a protekcionizmus, fejlődni csak úgy lehet, ha globális verseny van. Nagy Márton az egyeztetéseken kiemelte, hogy az európai autógyártást versenyképessé kell tenni

– tájékoztatott az NGM.

A nemzetgazdasági miniszter az egyeztetésen megköszönte a tárgyalópartnerek együttműködését, kiemelten azt, hogy közvetlen, a piaci szereplőktől származó információkkal segítették a tervezést és a magyar kormány munkáját – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.