Másfélszeres emberelőnye lehet Oroszországnak

Egyre nagyobb az aggodalom, hogy Oroszország jelentős előnyre tehet szert az elkövetkező hetekben a túlfeszített ukrán vonalakon való áttöréssel – írja a mandiner.hu.

Egyre nagyobb az aggodalom, hogy Oroszország jelentős előnyre tehet szert az elkövetkező hetekben a túlfeszített ukrán vonalakon való áttöréssel – írja a Bloomberg alapján a mandiner.hu.

Mint a lap tájékoztat: az orosz hadsereg lőszerek terén meglévő előnye tovább erősödik, miközben az ukrán erők az amerikai és európai katonai segélyek késedelme és a létszámhiány miatt küszködnek. A veszteségek pótlása és a számbeli erő fokozatos növelése ugyanakkor korlátozza Oroszország katonai lehetőségeit: Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa feletti ellenőrzés megszerzéséhez vagy a délkeleti Zaporizzsja elfoglalásához valószínűleg jelentős új harci erőre lenne szükség. A stratégiai fontosságú déli kikötőváros, Ogyessza megtámadása még nehezebb cél lenne.

Mégis, egyre nagyobb az aggodalom, hogy Oroszország jelentős előnyre tehet szert az elkövetkező hetekben a túlfeszített ukrán vonalakon való áttöréssel – mondták az ügyet ismerő amerikai és európai személyek.

Másfélszeres emberelőnyre tehet szert Oroszország Ukrajnával szemben

Oroszország részletes terveket készített arra vonatkozóan, hogy fegyveres erőit a jelenlegi 1,15 millióról 1,5 millió főre bővíti, amelyből 650 ezren szereztek harci tapasztalatot Ukrajnában – mondta Szergej Sojgu védelmi miniszter decemberben.

Januárban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Kijev haderőinek létszáma alig éri el a 900 ezret.

„Az orosz offenzíva formája, amely jönni fog, elég egyértelmű” – mondta a BBC-nek Sir Richard Barrons tábornok, a brit egyesített erők parancsnokságának korábbi parancsnoka. „Azt látjuk, hogy Oroszország a frontvonalon tarol az öt az egyhez tüzérségi és lőszer-előnnyel, valamint az újszerű fegyverek által megerősített emberfelesleggel” – tette hozzá.

Az orosz erők a dél-ukrajnai Mikolajiv és Odessza megyékre mértek csapásokat pénteken napközben, a támadásoknak civil áldozatai is vannak – közölték helyi kormányzók.

Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy régiójában az orosz erők tüzérségi tűz alá vettek egy kistérséget a megyeszékhely közelében, a támadás következtében egy idős nő életét vesztette, férje és egy 14 éves fiú pedig megsérült.

Oleh Kiper, a szomszédos Odessza megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy délután az orosz erők rakétacsapást mértek a régióra.

A támadásban ez eddigi információk szerint egy civil sérült meg.

Károk keletkeztek a kikötői és a mezőgazdasági infrastruktúrában. Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője a Facebookon hozzátette, hogy az orosz hadsereg négy rakétával mért csapást Ukrajna déli részének kikötői létesítményeire.

Az ukrán állami újjáépítési ügynökség 18 darab modulárishíd-készletet kapott, amelyet az amerikai Acrow vállalat gyártott – közölte pénteken az ukrán szaktárca. A területfejlesztési minisztérium közlése szerint a hidak Ukrajna és a Világbank által kezdeményezett fejlesztési projekt részeként érkeztek az országba.

Musztafa Najem, az ügynökség vezetője hozzátette, hogy a beszerzést az ENSZ Projekttámogatási Hivatala (UNOPS) végezte.

A szállítmány 23,3 millió dollárba került.

Az Acrow vállalat ezen felül hídszerelő berendezéseket adományozott Ukrajnának.

„A moduláris hidak lehetővé teszik a közlekedési kapcsolatok gyors helyreállítását, valamint biztosítják az áruk és rakományok logisztikáját azokon a helyeken, ahol az állandó hidak megsemmisültek vagy megsérültek a harcok következtében” – magyarázta közleményében az újjáépítési ügynökség.

Nem csitulnak a háborús hangok Brüsszelben. Legutóbb a NATO-főtitkár beszélt arról, hogy a tagállamoknak az Ukrajna védekezéséhez szükséges fegyverek küldését kell előtérbe helyezniük. Itthon a kormánypártok régóta azt hangsúlyozzák, hogy júniusban a háború és a békepárti tábor között kell majd választani. Orbán Viktor pénteken arról beszélt: háborús hangulat van, ebből a konfliktusból pedig ki kell maradnunk!

A NATO további katonai támogatást nyújt Ukrajnának, főképpen a légvédelem területén – ezt a NATO-főtitkár jelentette be pénteken. Jens Stoltenberg Brüsszelben azt mondta: a helyzet a harctéren nagyon nehéz, Ukrajnának így még több segítség kell.

„A szövetség tagjainak most a készleteik mélyére kell nyúlniuk. Ukrajnának fegyverekre van szüksége az orosz fenyegetés elhárításához. A NATO országok részéről ez nem jótékonyság, hanem biztonsági befektetés” – fogalmazott Jens Stoltenberg.

Az elmúlt hetekben egyre inkább felerősödtek a háborúpárti hangok nyugaton.

A lavinát még februárban indította el Emmanuel Macron, amikor azt mondta: nem kizárt NATO-csapatok küldése Ukrajnába. Később több ország képviselője is támogatta ezt a tervet. De nemcsak a politikusok háborúpártiak.

Soros György évtizedek óta háborúba akarja vinni a NATO-t és Európát – fogalmaz a Magyar Nemzet. A lap rámutat: az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen mutat be terveket arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra. A Magyar Nemzet emlékeztet: Soros György arról is írt már, hogy szerinte a NATO-nak képesnek kellene lennie arra, hogy beavatkozzon más országok belügyeibe a liberális demokrácia megteremtése érdekében.

Más országok belügyeibe való beavatkozás nehézségekkel jár, de a be nem avatkozás veszélyesebb lehet – fogalmazott Soros György.

A brüsszeli vezetők a saját háborújuknak tekintik az orosz-ukrán háborút – erről Orbán Viktor beszélt pénteken a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök azt mondta: Brüsszel kezdetben sisakokat küldött Ukrajnának, utána fegyvereket, majd később már harckocsikat és repülőket. Mostanra pedig felmerült, hogy Európa katonákat küldjön Ukrajnába.

„Százezerszám halnak meg emberek, özvegyek, árvák, lebombázott városok, tehát borzalmas amit látunk. De ennek ellenére az álláspontunk világosan az, hogy ez egy orosz-ukrán háború, ez nem a mi háborúnk. Ez két szláv nép háborúja, amit minél hamarabb tűzszünettel, és béketárgyalással le kellene zárni” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte:

a magyar kormány álláspontja továbbra is változatlan: ebből a konfliktusból ki kell maradnunk.

Szijjártó Péter a Fidesz-KDNP EP-választási kampányindító rendezvényén hangsúlyozta: senkinek ne legyenek naiv illúziói, ugyanis világosan látni kell, hogy ez a háborús nyomásgyakorlás nem fog enyhülni.

„Mára így két esztendő és néhány hét távolságából meg kell állapítsuk a háborús pszichózis eluralkodását az európai politikai vezetők egy jelentős részén. Ők mind úgy érzik, hogy maguk is háborúban állnak, a helyzet azonban az, hogy ez nem igaz. Európa nem áll háborúban. Európát senki nem támadta meg” – fogalmazott a külügyminiszter.

„Lassan mondom, hogy mindenki megértse, még Brüsszelben is: no war”

– ezekkel a szavakkal nyomatékosította a Fidesz békepárti álláspontját Deutsch Tamás. A Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetője arra emlékeztetett: a jelenlegi brüsszeli vezetés a harmadik világháború kitörését kockáztatja.

„Kizárólag a háborúról akarnak beszélni, mert háborút akarnak, akár világháborút is. Ez a legnagyobb különbség ma a józan európaiak és a brüsszeli hatalmaskodók között. Háborúpártiság, vagy békepártiság” – fogalmazott.

Deutsch Tamás hozzátette: a béke melletti álláspontunkkal ugyanúgy egyedül maradtunk, mint korábban a migrációellenessel. Hozzátette: idővel azonban be fog igazolódni, hogy a háború és a migráció kérdésében is a kormánypártoknak van igazuk.