Macron szerint az oroszok folyamatosan fenyegetőznek

Macron francia államfő csütörtökön elítélte az oroszok fenyegető megjegyzéseit a két ország védelmi minisztere, Sébastien Lecornu és Szergej Sojgu előző napi telefonos megbeszéléséről, amelyet a francia fél azért kért, hogy hasznos információkat adjon át az oroszoknak a moszkvai terrortámadásról.

Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP/POOL/MOHAMMED BADRA)

A tárgyalásról szóló beszámolójában Oroszország úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a francia titkosszolgálatoknak nincs közük a március 22-én 144 ember halálát követelő moszkvai terrortámadáshoz.

– fogalmazott a francia elnök a párizsi nyári olimpia vizes központjának átadóünnepségén. 

Emmanuel Macron azzal indokolta a megbeszélésre vonatkozó francia kezdeményezést, hogy Franciaországnak átadandó hasznos információi vannak a támadás eredetéről és megszervezéséről, amelyet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalt magára. 

– tette hozzá. A francia államfő szerint mindez bizonyítéka mindannak, amit az év eleje óta mond: Oroszország agressziviátsa egyre nő, és nem csak Franciaországgal szemben.

– hangsúlyozta Macron, aki szerint Oroszország minden nap azt próbálja megerősíteni, hogy Franciaország nem képes bizonyos dolgokra – például az olimpia megszervezésére és a biztonság garantálására. 

A védelmi miniszterek közötti megbeszélésről Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a felek kitértek a francia katonák esetleges Ukrajnába vezénylésének témájára is. Az orosz miniszter figyelmeztette kollégáját azokra a problémákra, amelyekkel Párizsnak szembe kell majd néznie, ha ezek a tervek megvalósulnak. Sojgu és Lécornu mindemellett kijelentette, hogy kész a párbeszédre az ukrajnai helyzetről. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek kezdete a 2022-ben Isztambulban kidolgozott békekezdeményezésen alapulhat. Ezeket a megjegyzéseket Párizs azonnal visszautasította.

Sébastien Lecornu korábban sajtóközleményében kijelentette, hogy fenntartás nélkül elítélte az Oroszország által Ukrajnában indított háborús agressziót a telefonos megbeszélésen.

Sojgu és Lécornu mindemellett kijelentette, hogy kész a párbeszédre az ukrajnai helyzetről. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek kezdete a 2022-ben Isztambulban kidolgozott békekezdeményezésen alapulhat. Ezeket a megjegyzéseket Párizs azonnal visszautasította.

Az orosz miniszter ugyan azt mondta, hogy „kész újraindítani a párbeszédet Ukrajnáról”, de „Franciaország nem fogadott el és nem is javasolt semmit” ebben a témában – közölte a francia védelmi tárca az AFP hírügynökséggel. Sébastien Lecornu korábban sajtóközleményében kijelentette, hogy „fenntartás nélkül elítélte az Oroszország által Ukrajnában indított háborús agressziót” a telefonos megbeszélésen.

Az ukrán háborúról is tárgyalt Franciaországban az amerikai külügyminiszter. A francia elnök az egyik legharcosabb képviselője Ukrajna katonai támogatásának, Emmanuel Macron még azt sem tartja kizártnak, hogy nyugati katonák harcoljanak a fronton. Több európai politikus is egyetért ezzel, Oroszország viszont közvetlen fenyegetésnek tekinti a nyugati katonák bevetését. Moszkva szerint ez a fajta beavatkozás a konfliktusba a harmadik világháborút is kirobbanthatja.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken kedden érkezett Franciaországba. A versailles-i fegyvergyárban a francia védelmi miniszterrel nézte meg azokat a katonai felszereléseket és lőszereket, amelyeket Franciaország Ukrajnába küld, majd Párizsban francia kollégájával találkozott.

Stéphane Séjournéval a főbb nemzetközi válságokról, így az izraeli és az ukrajnai háborúról is beszéltek. Az egyeztetés után mindketten megerősítették, hogy az Egyesült Államok, és Franciaország is folytatni akarja Ukrajna katonai támogatását.

„Nap mint nap azon dolgozunk, hogy hatékonyan megakadályozzuk fegyverek és felszerelések Oroszországba szállítását Iránból, Észak-Koreából és Kínából” – szögezte le Antony Blinken, aki Ukrajna esetleges NATO-tagságára is kitért és azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb csatlakozni fog a szövetséghez.

Antony Blinken kedd este Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztetett, a tárgyaláson a háború kérdése szintén szerepelt a főbb témák között.

A francia elnök álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű. Erről először február végén azt mondta, nem zárja ki, hogy nyugati csapatok harcolni induljanak a háborúba. Ezt később több nyilatkozatában is kifejtette, és leszögezte, szerinte Oroszországgal szemben semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni.

„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – fogalmazott korábban a francia elnök, akinek a szavaira az oroszok válaszul atomháborúval kezdtek fenyegetőzni.

Emmanuel Macron felvetését megerősítette a francia nemzetgyűlés elnöke is.

A köztársasági elnök közleményében azt mondta, eleve semmit nem zár ki. Franciaország álláspontja a háború végéig, a győzelemig változatlan marad, vagyis, hogy minden lehetséges Nem fogom tovább értelmezni az elnök szavait, ez az álláspont elég egyértelmű – hangsúlyozta a francia politikus a RBC-Ukraine beszámolója szerint.

Szakértők szerint ez azonban egyet jelentene a harmadik világháború kirobbanásával.

„A nyugat-európai országok és Washington sem hajlandó a békét előremozdítani” – fogalmazott a Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Koskovics Zoltán hozzátette: a háború harmadik éve tart, folyamatosan halnak meg az emberek, a nyugati politikusok ennek ellenére elsősorban az eszkaláció hangján szólalnak meg.

„Hogyha a franciák, vagy a lengyelek, vagy a balti államok azt pár katonát átküldik az ukrán határon, az oroszok azt csinálnak velük, amit akarnak. Macron európai embereket akar a biztos halálba küldeni Ukrajnába” – mondta Koskovics Zoltán.

A magyar álláspont a háború kirobbanása óta nem változott.

Magyarország Kormányának közösségi oldalára most öt olyan érv is felkerült, amely a béke mellett szól. Ezek között szerepel az is, hogy a magyar emberek biztonsága mindennél fontosabb, a fegyverek szállítása pedig meghosszabbítja a háborút, amely bármikor más országokra is kiterjedhet. Leszögezik azt is, ez nem a mi háborúnk, ráadásul ártatlan emberek százezrei halnak meg.

Magyarország számára így továbbra is kulcsfontosságú a mielőbbi tűzszünet, majd a béke.