Ma tartja utolsó beszédét Brüsszelben Ursula von der Leyen

Utoljára szólalt fel a jelenlegi összetételű Európai Parlament előtt az Európai Bizottság elnöke, a jogalkotási ciklus ugyanis ezen a héten véget ér. Ursula von der Leyen azt mondta: megjárták a poklot, de sok tekintetben erősebbek, mint öt éve. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az Európai Bizottság elnöke alternatív valóságban él.

Jókedvűen érkezett az Európai Parlamentbe kedden Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke többek között gazdasági témákról beszélt. Azt mondta: az EU megjárta a poklot, de sok tekintetben erősebb, mint öt éve.

„A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború okozta kihívások drámai gazdasági és társadalmi válsággá fajulhattak volna. De Európa nagy ellenálló képességének köszönhetően és a megfelelő politikák bevezetése miatt ez nem következett be” –szögezte le Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke alternatív valóságban él

– így reagált a Fidesz EP-képviselője. Győri Enikő emlékeztetett, hogy a szomszédban háború zajlik, elszálltak az energiaárak és az elhibázott szankciók hatását már két éve érzik az emberek.

„Azt állítani, és ő kimondta ezt a mondatot, hogy az unió jobb állapotban van, mint 5 évvel ezelőtt, az azért, egy komoly merészség, politikai vakság és jól mutatja az Európai Bizottságnak a hozzáállását ahhoz, amit az emberek egyébként a mindennapjaikban megélnek” – magyarázta Győri Enikő a Fidesz EP- képviselője.

Ursula von der Leyen utoljára szólalt fel a jelenlegi összetételű testület előtt. Az EP-ben azonban még tart a munka. A véghajrában rekordot döntenek a képviselők: 90 határozatról szavaznak Strasbourgban. A sietség nem véletlen, az EP-választásokig alig több, mint 40 nap maradt.

Ma az Európai Unióban kötelező háborúpárti álláspontot képviselni

– erről a Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetője beszélt.

Deutsch Tamás úgy fogalmazott: ezt jól mutatja az a módosító-javaslat is, amelyről kedden szavaztak. Ebben az EP sürgeti a bizottságot és tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a lőszergyártást és azok Ukrajnába szállítását.

„Kötelező még több pénzt, értelmes fejlesztések helyett az ukrajnai öldöklésre fordítani, kötelező még több fegyvert, lőszert, légvédelmi eszközt, rakéta elhárítórendszereket szállítani Ukrajnának. És aki ezzel szemben foglal állást, az minden korábbinál súlyosabb politikai és ahogy a nyelvezetből kiderül jogi következményekkel nézhet szembe” – részletezte Deutsch Tamás a Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetője.

Az emberek azonban a háború helyett békét szeretnének

– ez derült ki az elmúlt időszak közvélemény kutatásaiból. Ehhez viszont változásra van szükség. Többen ezért azt is kétségbe vonják, hogy Ursula von der Leyennek összejöhet egy újabb elnöki ciklus. A politikus ugyanis a Pfizer-beszerzések kapcsán már botrányba keveredett.

Aki rosszul teljesített, és bajba sodorta a választóit annak távoznia kell – erről a napokban beszélt a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta: a brüsszeli vezetés csődöt mondott, és ennek következménye kell, hogy legyen.

„Nem érdemelnek még egy esélyt, Brüsszelben változás kell” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Közben egyre több tagállam is kritizálja az Uniót.

Az osztrákok 28 százaléka szerint hátrányos dolog az Európai Unióhoz tartozni – ez derült ki egy kutatásból. Az eredményt az Index közölte. A lap úgy fogalmazott: egyre nyilvánvalóbb, hogy a nyugati szomszédunk elkezdett elfordulni Brüsszeltől.

Öt elvesztegetett év áll mögöttünk, az Európai Unió a válságkezelésben elbukott, gyenge és megosztott, júniusban változás kell Brüsszelben – jelentette ki Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője Strasbourgban kedden.

Az EP plenáris ülésének szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva Győri Enikő kijelentette: Ursula von der Leyen „alternatív valóságban él”, ugyanis az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az Európai Unió jobb állapotban van, mint öt évvel ezelőtt.

A kijelentés komoly merészség, politikai vakság, teljes mértékben elrugaszkodott a valóságtól, és jól mutatja az Európai Bizottság hozzáállását ahhoz, amit az emberek a mindennapjaikban megélnek – hívta fel a figyelmet.

A brüsszeli döntéshozók világháborús készülődéssel reagálnak a mostanra kritikussá vált ukrajnai harctéri helyzetre annak ellenére is, hogy a fegyverszállítások stratégiája totális kudarcot vallott az utóbbi évek során – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy mára kritikussá vált a harctéri helyzet Ukrajna szempontjából, egyre nagyobb hátrányban vannak Oroszországgal szemben, amiből Brüsszelben igen veszélyes következtetést vonnak le, s „világháborús készülődéssel” reagálnak, ekként az ülés majdnem minden résztvevője is a fegyverszállítások jövőjéről, egyfajta kétségbeesett raktárkisöprésről beszélt.

Tehát gyakorlatilag a brüsszeli reakció az ukrán szempontból egyre rosszabb hadszíntéri helyzetre az, hogy minél több fegyverszállításra kerüljön sor, sok százezer, sok millió darab lőszerről, fegyverről volt itt szó, sok milliárd euró értékben, holott jól tudjuk, hogy ez a stratégia totális kudarcot szenvedett az elmúlt két évben – vélekedett.

„A fegyverszállítások nem vittek közelebb a békéhez, nem javították Ukrajna helyzetét a hadszíntéren, sőt, épp ellenkezőleg (…) A fegyverszállítások csakis a háború meghosszabbításával járhatnak, illetőleg tovább növelik a világháborús eszkaláció kockázatát” – tette hozzá.

Leszögezte: ezért a kormány következtetése teljesen eltérő, e szerint a béketörekvések megerősítésére lenne szükség, a diplomáciának kell átvennie a fegyverszállítások helyét, kizárólag így lehet elejét venni az újabb áldozatoknak és pusztításnak.

„Úgyhogy mi, magyarok készen állunk minden béketervnek a megvitatására. De világossá kell tenni azt is, hogy a békekonferenciák egyedül akkor tudnak sikeresek lenni, ha ott ül mindenki, aki részt vesz a háborúban” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter közölte, hogy a brüsszeli nyomásgyakorlás erősödésére lehet számítani, s ennek kapcsán aláhúzta, hogy elkezdődött az Oroszországgal szembeni tizennegyedik szankciós csomag előkészítése. „Azt én nem pontosan értem, hogy ha valami tizenháromszor totálisan kudarcot vall, akkor miért is kell tizennegyedszer ugyanazt megpróbálni” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb károkat okoztak Európának, mint Oroszországnak, ezek árát a kontinens lakóinak kellett megfizetniük, így a magyar embereknek is, miközben semmifajta felelősségük nem volt a háború kitörésében.

„Ezért világossá tettem ismételten, hogy minden nyomás ellenére mi egyetlenegy olyan szankciót sem fogunk támogatni, amely a magyar emberekkel fizettetné meg a jövőben is ennek a háborúnak az árát” – mondta.

A miniszter a szögesen eltérő helyzetértékelések okaként azt jelölte meg, hogy Brüsszelben, illetve sok más európai fővárosban azt gondolják, hogy ez az ő háborújuk is.

„Én azt gondolom, hogy ez egy nem csak nagyon veszélyes, de hamis megközelítés is, mert Európa nem áll háborúban. Európát nem érte támadás. Egyetlenegy európai uniós vagy NATO-tagországot sem ért támadás” – jegyezte meg.

Valamint hozzáfűzte, hogy Magyarország nem így látja a helyzetet, és elsődleges fontosságúnak tartja, hogy kimaradjon a fegyveres konfliktusból.

Emellett szavai szerint az EU-ban jelenleg egyfajta licitálási hangulat van, megpróbálnak rálicitálni a NATO-ra és az Egyesült Államokra, s rossz versenyként fogják fel az Ukrajnának nyújtandó segítséget, ami óriási baj.

Végül a közel-keleti helyzet kapcsán bejelentette, hogy egyetértés látszik az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztésének ügyében az Izrael elleni közelmúltbeli támadás miatt.

Üdvözölte az arab országok felelősségteljes magatartását, és újra felszólalt a konfliktus eszkalációjának megelőzése, a regionális stabilitás fenntartása mellett.

A Hamász terrorszervezet által továbbra is fogva tartott magyar-izraeli kettős állampolgárságú tússzal kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy néhány hete arról érkezett tájékoztatás, hogy az érintett életben van.

A fideszes politikus hangsúlyozta: Európa szomszédságában háború van, elszálltak az energiaárak és az infláció, az elhibázott szankcióknak egész Európa issza a levét most már két éve. Az Európai Bizottság ideológiai alapon hozott meg gazdaságpolitikai intézkedéseket, a zöldpolitikát és a digitális átállást pedig képtelen a megváltozott realitásokhoz igazítani és észszerűbbé tenni. Az uniós versenyképessége állapota válságosnak nevezhető – mondta.

Az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnöksége első számú prioritásként fogja kezelni a versenyképesség kérdését, és hangsúlyt fordít majd a belső piaci korlátok leépítésére, valamint az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére – hívta fel a figyelmet Győri Enikő.

Megjegyezte: a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap pénzeinek még csak a 36 százalékát fizették ki a tagállamoknak, és azzal, hogy Magyarországnak még egyáltalán nem folyósítottak a forrásokból, az EU egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtett, ártva ezzel az európai versenyképességnek.