Kína segítségét kérték a németek Ukrajna ügyében

Oroszország ukrajnai háborúja a globális biztonságot fenyegeti – közölte Olaf Scholz német kancellár Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott pekingi találkozóján kedden, és Kína közbenjárását kérte a konfliktus mielőbbi lezárása érdekében.

Olaf Scholz a kínai elnökkel tartott pekingi megbeszélésén leszögezte, hogy az atomfegyverekkel fenyegetőzés nem megengedhető.

A két vezető megerősítette, hogy a Kína és Németország ellenzi a nukleáris fegyverek bevetését, továbbá elkötelezettek az ENSZ Alapokmányának betartása mellett.

„Kína a válság békés megoldásához szükséges összes erőfeszítést támogatja és bátorítja, továbbá egy kellő időben megtartott, Oroszország és Ukrajna által is elismert nemzetközi békekonferencia megtartását is támogatja egyenlő részvétel biztosításával a felek számára, és az összes béketerv tisztességes megvitatásával”

– szerepel a kedden kiadott kínai közleményben.

A német kancellár arra szólította fel a kínai államfőt, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra.

„Kína szavának súlya van Oroszországban. Ezért arra kértem meg Hszi elnököt, hogy használja fel befolyását, hogy Putyin végre befejezze ezt az őrült hadjáratot, vonja vissza csapatait és vessen véget ennek a szörnyű háborúnak” – írta az X-en a kancellár.

Újabb Patriot légvédelmi rendszert küld Kijevnek Németország, hogy a segítségére legyen az Ukrajna elleni fokozódó orosz légicsapásokkal szemben – jelentette be a német védelmi minisztérium.

„Az Ukrajna elleni légicsapások fokozódása miatt a német kormány úgy döntött, hogy tovább erősíti az ukrán légvédelmet egy újabb Patriot rendszer küldésével” – áll a tárca közleményében. A szállítás haladéktalanul megkezdődik.

„Az ukrán városok és létesítmények elleni ukrán terror mérhetetlen szenvedéseket okoz” – jelentette ki Boris Pistorius védelmi miniszter, a döntést bejelentve. Hozzátette: mindez veszélyezteti a lakosság energiaellátását és tönkreteszi az ukrán fegyveres erők műveleti készültségét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott a légvédelmi rendszer küldéséért.

„Hálás vagyok (Olaf Scholz német) kancellárnak a döntésért, hogy további Patriot légvédelmi rendszert és rakétákat küld Ukrajnának a már meglévő rendszerekhez” – írta a Telegram üzenetküldő portálon Volodimir Zelenszkij. „Ez valódi tanúságtétel Ukrajna támogatására egy számunkra válságos időpontban” – tette hozzá, felszólítva a szövetséges országokat, hogy kövessék a példát.

Olaf Scholz kancellár Volodimir Zelenszkijjel folytatott szombati telefonbeszélgetésén

Németország Ukrajna iránti rendületlen szolidaritásáról biztosította az ukrán elnököt

– közölte a német kormány szóvivője.

A szóvivő szerint a telefonbeszélgetés során Scholz és Zelenszkij úgy vélték, hogy a partnerek további erőfeszítései is szükségesek az ukrajnai légvédelmi rendszer megerősítése érdekében.

Ez a Németország által Kijevnek szállított harmadik légvédelmi rendszer.

A védelmi tárca közölte, hogy a rendszert az ukrán kormány kérésére és a szövetségesekkel egyeztetve küldik.

A Patriotokon kívül Berlin fegyverek széles skáláját szállította Ukrajnának, tüzérségi eszközöktől páncélozott harcjárművekig. Olaf Scholzot ennek ellenére bírálták, amiért nem engedélyezte a Taurus hosszú hatótávolságú rakéták szállítását. Németország attól tart, nehogy ezeket a fegyvereket Oroszországon belüli célpontok ellen vessék be.

Ukrajna nem rendelkezik a szükséges mennyiségű fegyverrel, hogy az adott körülmények között sikeresen ellenálljon az orosz inváziónak, a megszállók így minden nap visszavonulásra kényszerítik az ukrán csapatokat – hívta fel a figyelmet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a PBS amerikai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett kedden.

Az államfő kijelentette, hogy a szövetségesek – köztük az Egyesült Államok – segítsége nélkül Ukrajnának „esélye sem lesz” megnyerni a háborút a túlerőben lévő Oroszországgal szemben. Példaként hozta fel, hogy az oroszoknak azért sikerült a múlt héten megsemmisíteniük a Kijev környéki tripilljai hőerőművet, mert a szövetségesek segítségének hiányában elfogytak a védelmi rakéták.

Rámutatott arra, hogy Oroszország most tízszer több tüzérségi lövedékkel rendelkezik, mint Ukrajna, és harmincszor több a katonai repülőgépe.

„Nem kérünk semmilyen különleges fegyvert, és senki sem kér ötszáz, háromszáz repülőgépet, noha Oroszország csak Ukrajna területén háromszáz repülőgépet használ. Minden estre ilyen statisztika mellett minden nap visszaszorítanak bennünket”

– fogalmazott Zelenszkij. Szerinte az ukrán hadsereg csakis akkor tudja megvédeni az ellenőrzése alatti területeket, ha ugyanannyi lövedékkel rendelkezik, mint Oroszország. Ezen felül a légtér védelme érdekében is szüksége van konkrétan megnevezett fegyverekre – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy várhatóan könnyebb lesz-e Ukrajna dolga jövőre, az elnök nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy az ukránok nem a jövő évre, hanem a holnapra gondolnak.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg irányított bombát dobott egy házra a régióban lévő Beriszlavban. A találat következtében 15 helyi lakos úgynevezett lövedéksokkot kapott.

A „Fekete hattyú” elnevezésű ukrán rohamzászlóalj áprilisban készült videofelvételt tett közzé az X közösségi portálon az orosz támadások következtében megsemmisült Donyeck megyei Csasziv Jar városról.

A drónfelvételen jól látható az orosz ágyúzás következtében romba döntött templom és játszótér, és az, hogy a városban gyakorlatilag egyetlen épen marad épület sem maradt, a házak közelében pedig ellenséges lövedékekből és rakétákból származó kráterek tátonganak, megcsonkított fák állnak, a környező területen pedig füstfelhők gomolyognak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) közölték, hogy csapást mértek egy Nyebo-U típusú nagy hatótávolságú radarkomplexumra az oroszországi Brjanszki területen. Hozzátették, hogy a haditechnikai eszköz Ukrajna belsejében, 700 kilométer mélyen ellenőrizte a légteret, azonosította az ukrán fegyvereket, és segítette irányított légibombák célba juttatását. Az SZBU közlése szerint a 100 millió dollár értékű radart hét kamikaze drón találta el.

Az ukrán katonai hírszerzés Facebook-oldalán megerősítette, hogy 

keddre virradó éjjel az oroszországi Brjanszk városában több orosz katonai és ipari létesítmény áramellátását megszakították, megsemmisítve egy 110 kilowatt teljesítményű villamos alállomás transzformátorát.

Az ukrán légierő arról számolt be a Telegramon, hogy Oroszország keddre virradó éjjel kilenc Sahid kamikaze drónnal indított csapást Ukrajnára, az ukrán légvédelem azonban mindet megsemmisítette a levegőben.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében kiemelte, hogy az orosz erők növelték támadásaikat a Donyeck megyei Bahmut irányában, az elmúlt nap folyamán 33 támadóműveletet indítottak. Egy nap leforgása alatt 104 összecsapás volt az ukrán és az orosz csapatok között.

A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 455 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 16 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, 11 drónt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta kedden a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések javításáról szóló törvényt – derült ki az ukrán parlament honlapján közzétett információból.

A törvény a hivatalos közlönyben való kihirdetését követő naptól számított egy hónap múlva lép hatályba.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint a parlament által április 11-én elfogadott törvény megerősíti a hadköteles korhatár 27 évről 25 évre csökkentését és eltörli a „korlátozottan alkalmas” státuszt.

A tartósan külföldön tartózkodó állampolgároknak be kell jelentkezniük katonai szolgálatra Ukrajnában.

Azt, hogy ezt pontosan miként kell megtenniük, a kormány határozza meg. Ezen túlmenően azoknak a 25 és 55 év közötti férfiaknak, akiket a háború kezdete után másod- és harmadfokú rokkantnak minősítettek, ismét orvosi és szociális vizsgálatnak kell alávetniük magukat.

A törvény értelmében ezentúl a felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek is behívhatók lesznek katonai szolgálatra, kivéve azok, akik Ukrajna nemzetbiztonsága elleni bűncselekményeket követtek el. A nőket nem mozgósítják.

A sorkatonai szolgálat helyett úgynevezett katonai alapszolgálatot vezetnek be a sorköteles korúaknak, vagyis a 18 és 25 év közöttieknek. Nem alkalmazhatók a közszolgálatban azok a 60 évesnél fiatalabb férfiak, akik nem végezték el az általános katonai alapképzést vagy nem teljesítettek katonai szolgálatot. A törvény nem tartalmazza a katonák rotációjának határidejét, a kormány külön törvényjavaslatot dolgoz ki erről.

Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa keddi sajtótájékoztatóján pozitívan értékelte a törvényt. Hangsúlyozta: jelenleg nagyon heves harcok folynak a fronton, és a katonákat el kell engedni eltávozásra, ehhez pedig növelni kell a létszámot az ukrán fegyveres erők soraiban.

„Szerintem most a lehető legdemokratikusabb az eljárás. Minden hadkötelesnek át kell mennie egy eljáráson, beleértve az anyakönyvi adatok ellenőrzését, majd ezt követően azoknak, akik nem teljesítik törvényi kötelezettségüket, ismét a demokratikus elvek szerinti jogszabályok alapján kell felelniük ezért”

– mondta.