Kijev polgármestere szerint korrupt az ukrán kormány

Vitalij Klicsko kijevi polgármester azzal vádolta meg az ukrán kormányt, hogy túl keveset tesz az országban tapasztalható korrupció elleni küzdelem érdekében. 

Ezt

 hogy nem” – szögezte le a német Funke médiacsoportnak adott interjúban hétfőn közzétett megjegyzéseiben arra a kérdésre, hogy a kormány jó úton jár-e a korrupció elleni küzdelemben.   

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször kijelentette, hogy szigorúan harcolni fog az államapparátusban a korrupció és a hűtlen kezelés ellen. E küzdelem sikerének bizonyítása egyben előfeltétele országa uniós tagságának. Néhány nappal ezelőtt Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter lemondott, miután meggyanúsították egy korrupciós ügyben.   

A Zelenszkijjel való kapcsolatát illetően Klicsko az ukrán vezető politikusok közötti kohézió hiányát nehezményezte. „Sajnos a háború idején nincs egység a politikai erők között” – mondta Klicsko. A polgármester hangoztatta, hogy a háború kezdete óta

– fogalmazott. Fontos, hogy a jelenlegi helyzetben elfelejtsük a politikai ambíciókat. „Egy ilyen helyzetben politikai versenyt folytatni ostobaság” – tette hozzá.

Nem csitulnak a korrupciós botrányok Ukrajnában. A Mandiner arról írt, hogy a védelmi minisztérium a háború kezdete óta nyakig benne van a leggyanúsabb ügyekben. Ilyen gyanús ügy egy százezer aknavetőgránát beszerzéséről szóló szerződés is. A minisztérium ugyanis át is utalt ezekért 40 millió dollárnyi hrivnyát egy ismeretlen cégnek, amely aztán soha nem szállította le a gránátokat. A tárca korábbi osztályvezetője nemrég állt bíróság elé.

Visszautasítom a vádakat. A törvényeknek megfelelően jártam el – így védekezett a tárgyaláson újságíróknak nyilatkozva az ukrán védelmi minisztérium korábbi osztályvezetője. Olekszandr Lijevet ezután az ügyészség megdöbbenésére a kijevi bíróság nem helyezte előzetes letartóztatásba, dacára annak, hogy

példátlan korrupciós bűncselekménnyel vádolják.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint 2022 nyarán az ukrán védelmi tárca tisztviselői 100 ezer aknavetőgránát megvételéről állapodtak meg egy addig ismeretlen céggel, összesen több mint 14 milliárd forintnak megfelelő értékben.

A Lviv Arsenal nevű vállalat azonban a tavaly februári végső határidőig sem szállított le egyetlen gránátot sem. Az előlegként átutalt teljes vételárat viszont ukrajnai és balkáni bankszámlákra továbbították.

Eddig öt ember ellen emeltek vádat az ügyben, akik mind az ukrán védelmi minisztérium vagy a fegyvergyártó cég emberei.

Az ukrán védelmi minisztérium a háború kezdete óta nyakig benne van a leggyanúsabb ügyekben

– erre hívta fel a figyelmet a Mandiner. A lap emlékeztet: a hatalmas összegű hadiipari beszerzéseket kezelő tárcánál annyira reménytelenné vált a helyzet, hogy Zelenszkij elnök egy botrányosan túlárazott sisakbeszerzés után tavaly ősszel kénytelen volt leváltani a nagy népszerűségnek örvendő védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot.

Ráadásul annak ellenére, hogy őt magát sosem gyanúsították meg, kiderült, hogy a mostani botrányban is ő hagyta jóvá a megrendelést.

A szakértők emellett arra figyelmeztettek, hogy

az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek közül sok elveszik a feketekereskedelem bugyraiban.

A fegyvercsempészet miatt az EU és a NATO is riasztást adott ki. Mindeközben a kijevi kormány folyamatosan azért lobbizik, hogy a Nyugat újabb és újabb fegyverszállítmányokat küldjön.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Röviddel hivatalba lépése után a parlament meg is szavazta a képviselők mentelmi jogának eltörlését. Ennek ellenére továbbra is

egymást érik a súlyos korrupciós botrányok.

Sokan az újabb fegyverbotrány nyilvánosságra hozatala mögött is politikai manipulációt sejtenek, egyesek szerint Ukrajna ezekkel azt akarja demonstrálni Brüsszelnek, hogy milyen elkötelezett a korrupció elleni harcban.

A korrupciós ügyek azonban az ukrán elnököt sem kerülték el. A sajtó szellőztette meg, hogy Volodimir

Zelenszkijnek egy csaknem négymillió eurós értékű, 15 szobás, medencés villája van Toscanában, amit orosz oligarcháknak adott bérbe 2022 nyarán.

A korrupció súlyosan fenyegeti Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseit is.

Korrupciós vádak miatt őrizetbe vették és felfüggesztették hivatalából Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági minisztert is. Amennyiben a tárcavezető elleni gyanúsítás megerősítést nyer, Szolszkij lesz az első miniszter, aki ellen korrupciós bűncselekmények miatt emelnek vádat Volodimir Zelenszkij elnök hivatalba lépése óta - jelentette a helyi sajtó. 

Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) közleménye szerint a hatóságok azzal gyanúsítják Szolszkijt, hogy papíron mintegy 7 millió dollár (2,5 millárd forint) értékű állami földet játszott át a saját cégeinek fillérekért. A tárcavezető ügyeskedése 2017-ben kezdődött és az őrizetbe vételéig tartott, ez idő alatt pedig 1250 telket vett birtokba, melyek összterülete 2493 hektár volt. A gyanú szerint Szolszkij további 3282 hektárnyi föld birtokba vételére is kísérletet akart tenni, ezt azonban már megakadályozták a NABU nyomozói.

Mikola Szolszkij mellett őrizetbe vették az ukrán Állami GeoKataszter két kurátorát is, akiket bűnsegédlettel gyanúsítanak. A miniszter és tárcája a Reuters hírügynökség megkeresésére egyelőre nem kommentálta az ügyet.

Szolszkij a Volodimir Zelenszkij nevével fémjelzett "Nép Szolgája" párt képviselője, 2019-ben választották be az ukrán parlamentbe. Ugyanebben az évben az agrár- és földpolitikai bizottság elnökévé választották, 2022 márciusában pedig agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter lett.

Ukrajnában szinte minden hétre jut egy hasonló kaliberű korrupciós botrány, a hónap elején például Volodimir Zelenszkij elnöki hivatalának egyik vezető tanácsadóját vették őrizetbe korrupciós bűncselekmények és sikkasztás gyanúja miatt. Mindez jól mutatja: az ukrán kormány határozott lépései ellenére továbbra is burjánzik a rendszerszintű korrupció az országban.  Ezt igazolja egy, a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség által végzett  felmérés, amely szerint az orosz–ukrán háború után a magas szintű korrupció áll a második helyen az ukránok fő problémái között. A lakosság 87,9 százaléka és a vállalkozások 81,3 százaléka szerint emelkedett a sikkasztások szintje az országban a 2022-es mértékhez viszonyítva. Sokan ebben Volodimir Zelenszkij felelősségét is látják, ugyanis a válaszadók mintegy 50 százaléka úgy gondolja, hogy a korrupció leküzdése az elnök és hivatalának a felelőssége.

Mielőtt Moszkva 2022 februárjában támadást indított volna Kijev ellen, Ukrajna folyamatosan ott szerepelt a világ legkorruptabb országainak toplistáján. A háború kirobbanása után azonban a nyugati sajtóorgánumok és befolyásos közszereplők varázsütésre a szabadság és a demokrácia bástyájaként kezdték el beállítani az országot. Az ukrajnai korrupció mértéke azonban továbbra is aggodalomra ad okot, és jelentősen akadályozhatja az ország európai uniós csatlakozási szándékát.