Katonákat küldhet Ukrajnába az Egyesült Államok

A hírt a Pentagon szóvivője jelentette be. Pat Ryder tábornok szerint a katonák fő feladata háborús stratégia tervezése és az amerikai fegyverek útvonalának nyomon kövese lesz. De nem ők az első amerikai katonák, akik Ukrajnába mennek, jelenleg is vannak egyenruhások az országban. Európában közben egyre hangosabbak a háborús hangok, és a NATO is katonai segítségnyújtásra készül.

Katonákat küldhet Ukrajnába az Egyesült Államok – írta a Politico. A lap szerint az információ a Pentagon szóvivőjétől származik, aki nem tette közzé, hány amerikai katona mehet Ukrajnába. Annyit azonban közölt, hogy az egyenruhások nem a frontvonalon harcolnának, hanem tanácsadással segítenék Kijev háborús stratégiai tervezését, és követnék az amerikai fegyverek útvonalát.

Ukrajnában jelenleg is vannak amerikai katonák, és az Egyesült Államok fegyverekkel is segít. Az amerikai képviselőház a hétvégén hagyta jóvá az Ukrajnának szánt több mint 60 milliárd dolláros segélyt. Ebből a tervek szerint 23 milliárdot amerikai fegyverekre, valamint a készletek feltöltésére fognak fordítani.

Közben Lengyelországban is élesedik a helyzet.

Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén – ez derült ki abból az interjúból, amelyet a lengyel elnök adott egy lapnak. Andrzej Duda úgy fogalmazott:

ha arról döntenek a szövetségesek, hogy a NATO keleti szárnyának biztonságát atomfegyverek telepítésével erősítik meg, akkor Varsó készen áll erre.

A háborús spirál folytatódik, ha Lengyelország amerikai atomfegyvert fogad a területén – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Bendarzsevszkij Anton szerint egy ilyen fegyver elrettentő ugyan, de felelősséggel is jár, hiszen célkeresztbe helyezi a fogadó országot és régiót.

„2022-ben a háború hozta meg azt a fordulatot, amikor Európa is fegyverkezni kezdet,t és elindult az a fajta eszkalációs spirál, amit most látunk. Kalinyingrád orosz terület, orosz exklávé, még megerősítettebb az orosz jelenlét. Belaruszba nukleáris fegyvereket helyeztek ki, és ez a fajta eszkalációs spirál arra készteti a NATO-t, hogy lépjen ebben a tekintetben” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.

A NATO-főtitkár hetek óta tesz újabb és újabb háborús nyilatkozatokat. Nemrég közölte:

a NATO további katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Néhány hete pedig arról beszélt: Oroszország nem nyerheti meg a háborút.

„Kevésbé kellene támaszkodnunk az önkéntes hozzájárulásokra, és többet a NATO-kötelezettségvállalásaira. Kevesebbet a rövid távú ajánlatokra és többet a többéves vállalásokra” – fogalmazott a Jens Stoltenberg, aki szerint nem az a kérdés, hogy Ukrajna NATO-tag lesz-e, hanem csak az, hogy mikor. Elemzők szerint viszont egy ilyen lépés belesodorhatná Európát a háborúba.

Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, ha a szövetségesek úgy döntenek – mondta Andrzej Duda lengyel elnök egy lapinterjúban. Szerinte ugyanis Oroszország egyre nagyobb mértékben militarizálja a Lengyelországgal szomszédos megyét, és atomfegyvert telepített Fehéroroszországba is. A felvetésre szinte azonnal reagált Moszkva. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek.

Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén – ez derült ki abból az interjúból, amelyet Andrzej Duda lengyel elnök adott az egyik lengyel lapnak. Úgy fogalmazott: ha arról döntenek a szövetségesek, hogy a NATO keleti szárnyának biztonságát atomfegyverek telepítésével erősítik meg, akkor Varsó készen áll erre.

A Kreml szóvivője szinte azonnal reagált, méghozzá azzal, hogy Moszkva válaszolni fog, ha atomfegyvereket telepítenek Lengyelországba. Dmitrij Peszkov közölte, Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket.

Az nem derült ki, hogy pontosan mik ezek a biztonsági intézkedések, az orosz külügyminiszter mindenesetre arra figyelmeztet, hogy lépéseivel a nyugat növeli az atomháború kockázatát. Az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot nevezte meg, vagyis azokat az országokat, amelyek rendelkeznek atomfegyverrel.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a parlamenti alsóház, az Állami Duma plenáris ülésén Moszkvában 2023. február 15-én.
MTI/EPA/Orosz Állami Duma

„Az Egyesült Államok és szövetségesei még mindig megszállottan hisznek abban, hogy legyőzhetik Oroszországot, és már a közvetlen katonai összecsapást kockáztatják az atomhatalmak között. Ennek azonban katasztrofális következményei lehetnek” – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrov azok után figyelmeztetett az atomháború veszélyére, hogy az amerikai képviselőház 60 milliárd dollár értékű katonai és pénzügyi segélycsomagot szavazott meg Ukrajnának. Közben nemcsak az Egyesült Államok és az Európai Unió, hanem a NATO is egyre inkább belesodródik a konfliktusba. Most például azzal, hogy légvédelmi eszközök átadását kérik.

„A szövetség tagjainak most a készleteik mélyére kell nyúlniuk. Ukrajnának fegyverekre van szüksége az orosz fenyegetés elhárításához” – fogalmazott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Elemzők szerint sem kizárt az atomháború. Több portál is szemlézte Annie Jacobsen amerikai biztonságpolitikai szakértő könyvét, amiben a szerző egy lehetséges nukleáris háborúról ír korábbi amerikai védelmi miniszterektől és tanácsadóktól kapott információkra alapozva. Eszerint mindössze 72 perc alatt gyakorlatilag a kőkorszakba bombáznák vissza a Földet.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1-en arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak annyi atomtöltete van, amennyi elég lenne az emberiség kipusztítására. Hangsúlyozta:

„Olyan 5200 töltete lehet, ebből olyan 1600-at tudnak szinte azonnal indítani, a többi raktárakban áll, vagy esetleg szétbontásra vár. Az oroszoknak közel 6000 ilyen töltetük van, de körülbelül ők is olyan 1600, 1500 körül van az a mennyiség, amit lényegében azonnal el tudnak indítani” – mondta.

Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szintén arról beszélt, hogy reális eshetőség az atomháború kitörése. Horváth József hozzátette, jelenlegi ismeretei szerint még 72 perc sem kellene egy mindent elpusztító atomháborúhoz. A szakértő így látja a helyzetet:

„Rémisztő a 72 perc, mert egész egyszerűen nincs idő arra, hogy mondjuk a két legerősebb hatalom atomarzenált tekintve, tehát Oroszország és az Egyesült Államok, mondjuk a két vezető konzultálhat-e egymással, egyáltalán elérik-e egymást telefonon akkor, mikor útban vannak ezek a rakéták, és ez, még egy megjegyzést, hogy a 72 perc lehet, hogy már nem 72 perc, hanem rövidebb idő, hiszen az oroszok bejelentették azt is, hogy olyanfajta hiperszonikus rakétákat állítottak hadrendbe, amelyek jóval rövidebb idő alatt érnek célba” – összegezte.

Horváth József arra is emlékeztetett, hogy az atomháború az orosz és az amerikai elnök döntésétől függ. Az elemző ezzel kapcsolatban megjegyezte: az a Joe Biden adhat parancsot az atomtámadás elindításához, aki még a Fehér Házban is eltéved.

Valós esély van rá, hogy kitör a harmadik világháború, és így látják a magyarok is – ez derül ki a Magyar Társadalomkutató Kft. legfrissebb felméréséből. A válaszadók többsége szerint azonnali tűzszünet és béketárgyalás kell.

„A válaszadók 84–85 százaléka azt válaszolta, hogy egyetért ezzel az állítással, tehát gyakorlatilag tűzszünetet kérni és békét szorgalmazni” – fogalmazott Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató kft. kutatási igazgatója.

Brüsszel egy világháborús készülődéssel reagál

Veszélyes és hamis felfogás az, hogy Európa háborúban áll, Európát ugyanis nem érte támadás – ezt Luxemburgban mondta Szijjártó Péter külügyminiszter.

Orbán Viktor miniszterelnök pedig a közösségi oldalán úgy fogalmazott: ha Európában és Amerikában is előtérbe kerülhetnek a békepárti vezetők, akkor év végén lezárhatjuk a háborút.