tóth gabi
Meghalt kilenc gyermek.
Ismét izraeli légitámadás érte vasárnapra virradóra a Gázai övezet déli részén lévő Rafah városát, 13-an meghaltak, köztük kilenc gyerek – közölték palesztin egészségügyi források.
A háború előtt mintegy 2,3 milliós Gázai övezet lakosságának több mint fele él jelenleg az egyiptomi határhoz közeli városban és a környékén, nagy részük menekült.
Izrael szerint a Gázai övezetet kormányzó Hamásznak jelenleg is több zászlóalja és parancsnoka bujkál a városban, amely ellen gyakorlatilag naponta intéznek légitámadást.
Újabb összecsapásokat jelentettek Ciszjordániából is, ahol az izraeli hadsereg közlése szerint két palesztin támadt a katonákra. A WAFA palesztin hírügynökség szerint az incidens a Hebron melletti Bejt Ejnún településnél történt, a tűzharcban mindkét palesztin életét vesztette.
A gázai egészségügyi hatóságok szombaton közölték, hogy az éjjel légitámadás érte Rafah város egyik lakóépületét, legkevesebb kilencen meghaltak, többségükben gyermekek. Egy rokon elmondása szerint a Rafah nyugati, Tel Szultán nevű negyedét ért rakétatámadás áldozatai – hat gyermek, két nő és egy férfi – mind egy család tagjai voltak. A gázai palesztin hatóságok közlése szerint az éjszaka folyamán egy másik légicsapás is érte Rafahot, ottani esetleges áldozatokról azonban nem érkezett jelentés.
Az izraeli hadsereg (IDF) arról számolt be, hogy pénteken rakétaindító állásokra mért légicsapást a Gázai-övezet északi részén fekvő Bét Hanunban, ahonnan a Hamász aznap a Gázai övezettel szomszédos izraeli Szderót várost támadta. Emellett további többtucatnyi célpont ellen indult bevetés – fűzték hozzá. Közben
A palesztin egészségügyi hatóságok szombati jelentése szerint az izraeli erők legalább két palesztint megöltek, hetet pedig megsebesítettek Núr as-Sámsz menekülttáborban, amelyet a hadsereg kordonnal zár el a külvilágtól. Meg nem erősített palesztin médiajelentések szerint az izraeli katonaság további négy embert megölt, köztük az Iszlám Dzsihád terrorszervezet helyi parancsnokát, emellett számos palesztint őrizetbe vettek, és jelentős károkat okoztak az utakban, egészségügyi létesítményekben és lakóépületekben. Az Iszlám Dzsihád szombaton közölte, hogy fegyveresei reggel heves tűzpárbajt vívtak az izraeli erőkkel a menekülttábor közelében fekvő Tulkaremben. A város lakói az izraeli agresszió ellen tiltakozva általános sztrájkba léptek, szombaton az üzletek, az éttermek és a kormányhivatalok is zárva tartottak.
A palesztin egészségügyi minisztérium szombati tájékoztatása szerint a Hamász Izrael ellen október 7-én elkövetett terrortámadása óta az izraeli erők csaknem 450 palesztint öltek meg Ciszjordániában, míg a Gázai övezetben több mint 34 ezret. Az utóbbi egy napban legkevesebb 37 palesztin halt meg, 68 pedig megsebesült izraeli légicsapásokban.
Szijjártó Péter szerdán Facebook-oldalán azt írta, ha a helyzet a Közel-Keleten kontrollálhatatlanná válik, akkor az egybefonódva az egyre súlyosabb európai háborús hangulattal Ukrajna kapcsán, könnyen vezethet olyan globális biztonsági válsághoz, melyet még csak elképzelni sem akarnak.
Oroszország közölte Izraellel, hogy Irán nem akar eszkalációt – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sputnik, a Govorit Moszkva és a Komszomolszkaja Pravda rádióállomásnak adott interjújában.
„Volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, a képviselőink és az izraeliek között. Ezen beszélgetések során nagyon világosan rögzítettük és közvetítettük az izraeliek felé, hogy Irán nem akar eszkalációt. Nem tud nem reagálni nemzetközi jog és a diplomáciai képviselet státuszának durva megsértésére, de eszkalációt nem akar” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
Hangot adott véleményének, hogy az arról szóló spekulációk, hogy Teherán atomfegyvert akar, arra kellenek, hogy eltereljék a figyelmet a Gázai övezetben zajló eseményekről.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Irán és Izrael közötti feszültség növelésének elkerülésére szólított fel.
Finnországban tett látogatásán Ursula von der Leyen felszólította Iránt és Izraelt, valamint azok szövetségeseit hogy tartózkodjanak a közel-keleti harcok kiterjesztésétől, miután pénteki jelentések szerint Izrael válaszcsapást mért a múlt hét végén drónokkal és rakétákkal támadó Iránra.
A szíriai hadsereg légvédelmi állásaira mért rakétacsapást Izrael péntek hajnalban Szíria déli részén – közölte a szíriai védelmi minisztérium és az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, nagy-britanniai székhelyű aktivistahálózat.
Rámi Abdel-Rahmán, az OSDH vezetője azt közölte: az izraeli támadás egy radarállomást vett célba Szuveida és Deraa tartomány között. Az izraeli légierő nagy erőkkel repült be Deraa régió fölé, de a szíriai légvédelem nem lépett akcióba – tette hozzá.
A szíriai védelmi minisztérium is megerősítette, hogy izraeli támadás ért dél-szíriai légvédelmi állásokat. A tárca közlése szerint a csapás anyagi károkat okozott.
Izrael nem nyilatkozott az ügyben, de hadserege már korábban is mért csapásokat szíriai – elsősorban Iránnal szövetséges – célpontokra azóta, hogy 2011-ben belháború robbant ki Szíriában.
A pénteki szíriai csapást azzal egy időben hajtották végre, hogy erős robbanások hallatszottak a közép-iráni Iszfahán körzetében is, egy katonai bázis közelében, és ezeket hírügynökségi jelentésekben Izraelnek tulajdonították. Hivatalos iráni tájékoztatás szerint a helyi légvédelem lépett működésbe, és drónokat semmisített meg. Egyelőre sem iráni, sem izraeli részről nem erősítették meg, hogy izraeli műveletről volt szó.
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
A New York-i szavazáson az amerikai vétó mellett két tagállam tartózkodott, így a szavazás eredménye 12 igen és 1 nem szavazat volt.
Az amerikai álláspont alapján a palesztin államiságnak Izrael és a palesztinok közötti tárgyalásokon kell kialakulnia. Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője még a voksolást megelőzően úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok világos és következetes ebben a kérdésben, az ENSZ-en belüli lépést pedig túlságosan elsietettnek tartja, ami a legjobb szándék mellett sem hozhat államiságot a palesztin emberek számára. Megállapította azt is: abban sem volt egyhangúság, hogy a kérelmező, azaz a Palesztin Hatóság megfelel-e az ENSZ tagállami feltételeknek.
Zijád Abu-Amr, a palesztinok különleges ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács ülésén értetlenségét fejezte ki azzal az érvvel kapcsolatban, hogy Palesztina önálló államként való elismerése, és a teljes jogú ENSZ-tagság megadása káros lenne az izraeliek és palesztinok közötti béke kilátásaira nézve.
Israel Katz, Izrael külügyminisztere elismerését fejezte ki az Egyesült Államok felé a vétó miatt, és szégyenteljesnek nevezte magát a javaslatot is. A kormánytag a közösségi médiában tett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a palesztin állam elismerésének javaslata a zsidók ellen a holokauszt óta elkövetett legsúlyosabb mészárlás elkövetése után hat hónappal, a terrorizmus megjutalmazását jelentette.
A szavazást megelőzően a Biztonsági Tanácsban miniszteri vitát tartottak arról, hogy a jelenlegi megfigyelői státuszból teljes tagállami státusz, és az államiság elismerése indokolt-e a palesztinok számára.
Az önálló palesztin állam elismerését Mahmúd Abbász, a Palesztin hatóság vezetője 2011-ben hivatalosan kérte az ENSZ-től. A kérdés akkor nem került szavazásra, mert a palesztin fél nem tudta felmutatni kérelméhez a Biztonsági Tanács 15 tagjából minimum 9-nek a támogatását.