Ismét fegyverszállítást sürgetett Ukrajnába a NATO-főtitkár

A szövetségesek választaniuk kell a NATO-képességi célok teljesítése és az Ukrajnának nyújtott további katonai segítség között, a NATO-főtitkár szerint pedig jelenleg az utóbbit kell előnyben részesíteni – derült ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai nyilatkozatából.

A szövetség vezetője, a dán, a holland és a cseh miniszterelnökkel adott közös sajtótájékoztatóján elmondta: fokozni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, az országnak több légvédelmi rendszerre van szüksége. Hangsúlyozta, hogy a helyzet a harctéren továbbra is nagyon nehéz, és annak ellenére, hogy több szövetséges ország segélycsomagokat jelentett be, valamint az amerikai kongresszus is további támogatást szavazhat meg, Ukrajnának ennél is többre van szüksége.

„A mai találkozónkon egyetértettünk abban, hogy a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás és képzés koordinálásában. Abban is egyetértünk, hogy Ukrajnának hosszútávon kiszámítható pénzügyi támogatásra van szüksége” – emelte ki Stoltenberg.

A főtitkár bejelentette azt is, hogy a NATO-Ukrajna Tanács pénteken ül össze, hogy megvitassa, hogyan lehetne Kijev számára több légvédelmi rendszert biztosítani.

Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta: továbbra is segíteni kell Ukrajnát abban, hogy meg tudja védeni magát, és ezt a szükséges nyugati támogatás nélkül nem tudja megtenni. „Több légvédelemre van szüksége, méghozzá gyorsan” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, Hollandia együttműködik Dániával és Csehországgal a tüzérségi lövedékek szállításában, de újra felül kell vizsgálni a tagállami készleteket és meghatározni milyen mértékben lehetséges többet szállítani Ukrajnának. Azt is mondta, hogy e három ország mérlegelni fogja, hogy milyen módon támogassa Németország múlt héten bejelentett ukrajnai légvédelmi kezdeményezését.

Mette Frederiksen dán kormányfő hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az ukrán katonákat, az állampolgárokat, az infrastruktúrát, amihez több légvédelemre van szükségük. Mi európaiak már eddig is sokat tettünk, de még többet kell tennünk. Vannak légvédelmi rendszereink Európában, ezek közül néhányat most Ukrajnába kell szállítani? A válasz erre a kérdésre természetesen igen„ – jelentette ki.

Petr Fiala cseh miniszterelnök elmondta, hogy Ukrajna már júniusban megkaphatja az első lőszerszállítmányt az Európai Unión kívüli lőszerbeszerzésre irányuló cseh kezdeményezésnek köszönhetően. „Ukrajna nehéz helyzetben van, és nagyobb szüksége van a támogatásunkra, mint valaha. Új utakat akarunk találni a segítségnyújtásra” – tette hozzá a cseh kormányfő.

A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.

Jens Stoltenberg a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyőződése, hogy az orosz fegyveres erők győzelmet arathatnak az ukrajnai hadszíntéren, és éppen ezért el kell juttatni hozzá azt az üzenetet, hogy Oroszország nem fog győzni.

„Minél világosabban üzenjük ezt meg szavakban és cselekedetekkel, annál nagyobb valószínűséggel jön rá Putyin elnök is arra, hogy nem győzhet, és tárgyalnia kell egy olyan békéről, amely biztosítja Ukrajna fennmaradását szuverén, független országként” – fogalmazott a vasárnapi BBC-interjúban a NATO-főtitkár.

Arra a felvetésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlegi álláspontja szerint Ukrajna egy centiméternyi területet sem adhat fel, Stoltenberg hangsúlyozta:

a legtöbb háború tárgyalóasztalnál ér véget, de az, hogy a tárgyalóasztalnál mi történik, nagyon szoros összefüggésben van a hadszíntéri helyzettel.

Végső soron Ukrajna feladata lesz annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó, de hozzá kell segíteni ahhoz, hogy olyan helyzetbe kerüljön, amelyben lehetségessé válik számára, hogy elfogadható eredményeket érjen el a tárgyalóasztalnál – mondta a NATO főtitkára.

Hozzátette: Oroszországot Ukrajna katonai segélyezésével lehet rábírni arra, hogy üljön tárgyalóasztalhoz és fogadjon el egy olyan megoldást, amelynek alapján Ukrajna független, demokratikus európai ország marad.

A szélesebb értelemben vett biztonsági kihívásokról szólva Stoltenberg elmondta: a NATO továbbra is regionális védelmi szerveződés, amely azonban most már globális kiterjedésű fenyegetésekkel kénytelen szembesülni, és ezt az ukrajnai háború is egyértelműen demonstrálja.

Kína például segítséget nyújt az orosz hadigazdaság működtetéséhez, és ennek fejében „Oroszország zálogba adja saját jövőjét Pekingnek”

– fogalmazott a NATO-főtitkár.

Mindemellett igen jelentős haditechnológia-csere zajlik Oroszország és Irán, illetve Oroszország és Észak-Korea között is, jelezve, hogy mind szorosabb szövetség formálódik önkényuralmi hatalmak között – mondta Jens Stoltenberg a vasárnapi BBC-interjúban.

Újabb fél évvel meghosszabbíthatja a kormány a háború miatt elrendelt veszélyhelyzetet. Erről  döntött  nemrég a parlament. Közben – szakértők szerint – az EU és a NATO vezetői lassan, lépésről lépésre készítik fel az európai közvéleményt a háborúra. Előbb csak nyilatkozatok szintjén beszéltek az Oroszországgal való összecsapás lehetőségéről, most pedig már katonákat is mozgatnak Európa-szerte.

Mintegy két tucat német katona indult hétfőn Litvániába. A feladatuk, hogy előkészítsék a terepet további német katonák fogadására. Németország litvániai nagykövete kijelentette: Berlin hamarosan mintegy 5000 katonát küld és állomásoztat majd tartósan a Balti államban.

„Döntésünk, hogy a dandárt állandó jelleggel a NATO keleti szárnyára telepítjük, példa nélküli. Egyaránt vállaljuk a felelősséget és a vezető szerepet a NATO-ban” – mondta Cornelius Zimmermann Németország litvániai nagykövete.

Berlin több évtized után hozott ilyen döntést, ugyanis a második világháború óta a mostani lesz az első alkalom, hogy német katonák folyamatosan külföldön állomásoznak.

A német védelmi miniszter még a múlt héten jelentette be a Bundeswehr átszervezését is. Boris Pistorius arról beszélt: a német hadsereget hadra foghatóvá kell tenni.

„A célunk, hogy a Bundeswehrt úgy alakítsuk át, hogy vészhelyzet, védekezés és háború esetén is optimálisan helytálljon. Mindannyian tudjuk, hogy a fenyegetettségi helyzet Európában fokozódott” – mondta Boris Pistorius.

Ukrajna katonai támogatásának fontosságáról beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután brit kollégájával találkozott Washingtonban. David Cameron pedig a katonai szállítások folytatása és a NATO szerepének növelése mellett érvelt, mert szerinte Ukrajna így győzhet.

„Megvizsgáljuk ezt az ukrajnai missziót is, hogy a NATO hogyan tudna többet tenni a koordináció érdekében, és hogyan tudná segíteni ezt az országot a harcban” – mondta David Cameron.

Napról napra éleződik a szembenállás a NATO tagállamok és Oroszország között Ukrajna miatt.

A Kreml szóvivője nemrég arról beszélt: már a NATO is belekeveredett a konfliktusba.

„A kapcsolatok Oroszország és a NATO között mára gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.

Moszkva a napokban nagyszabású hadgyakorlatot tartott, amelynek célja a hidrogénbomba hordozására is alkalmas JARSZ rakéták elleni szabotázsakciók megakadályozása és a harc begyakorlása volt vegyi támadás esetére.

Az orosz–ukrán háború tovább terjedésével fenyegető folyamatok Emmanuel Macron februári nyilatkozatával vettek új lendületet. A francia elnök ugyanis arról beszélt, nem szabad kizárni, hogy nyugati csapatokat küldjenek harcolni Ukrajnába.

„Bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön”

– mondta korábban a francia elnök.

Emmanuel Macron mögé azóta EU-s és NATO tagországok, köztük a Balti-államok, Csehország és Lengyelország vezetői közül többen felsorakoztak, sőt, szakértők szerint a NATO-főtitkár sem veti el a nyugati beavatkozás lehetőségét.

Növekszik a félelem Lengyelországban a háború tovább terjedésének lehetősége miatt – számolt be a Magyar Nemzet egy felmérésről. A lap kiemeli: a lengyelek 83 százaléka úgy véli, az orosz–ukrán háború veszélyt jelent országukra, és többségük arra számít, hogy néhány éven belül összecsapás jöhet a NATO és Oroszország között.

Félő, hogy a meggondolatlan nyilatkozatok és katonai lépések elhozhatják a nyílt konfliktust a Nyugat és Oroszország között – erről beszélt a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Halkó Petra úgy fogalmazott:

a NATO és az EU vezetői a szövetségek alapvető értékét, a béke fenntartását is felrúgják azért, hogy pénzzel és fegyverrel támogathassák Kijevet.

„Az európai uniós vezetők egy háborús retorikát folytatnak, hangsúlyozzák azt, hogy hogyan lehetne valójában ezt az orosz–ukrán háborút minél hosszabban elnyújtani és tovább eszkalálni. Addig az európai uniós polgárok sokkal inkább egy stabilitást szeretnének, biztonságot szeretnének, és azt, hogy mihamarabbi békével záruljon ez a konfliktus” – fogalmazott a szakértő.

Magyarország a háború kitörése óta következetes álláspontot képvisel: fegyvert és katonát sem küld a konfliktusba, illetve mielőbbi fegyverszünetet és béketárgyalásokat sürget.