Honvédelmi miniszter: Nincs NATO a nemzeti haderők nélkül

A NATO a világ legnagyobb, legsikeresebb és valóban működő katonai védelmi szövetsége, de nincs NATO a nemzeti haderők nélkül – jelentette ki a honvédelmi miniszter csütörtökön Nyíregyházán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Nyíregyházi Egyetemen tartott Tavaszi zsibongás című kulturális és toborzó rendezvényen arról beszélt, a béke védelme érdekében Magyarországnak az a feladata, hogy felépítsen egy nemzeti haderőt, amely egyrészt más, az országot esetleg veszélyeztető nemzet felé elrettentő erőt mutat, másrészt a katonai szövetségen belül elvégzi kötelezettségeit.

Ebben a feladatrendszerben van a hivatásos állomány mellett kiemelt jelentősége a tartalékos rendszernek, amelynek működését területvédelmi alapokra kell helyezni – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, megjegyezve, a struktúra felépítését már évekkel korábban elkezdte a honvédség, az eddig megtett intézkedésekkel pedig ennek a munkának a kétharmadánál tartanak.

Most van egy hivatásos haderőnk, amely támaszpont szerűen van jelen az ország különböző részein, tagjai, a kiképzett, külföldi missziókban edződött katonák pedig a haderőfejlesztés keretében megkapják a legmodernebb, NATO-kompatibilis fegyverrendszereket, így tehát ők alkotják a magyar véderő gerincét – fejtette ki a tárcavezető.

Mint mondta, ezzel párhuzamosan épült ki egy, jelenleg hét ezredből álló területvédelmi tartalékos hálózat, amely az egész országot lefedő módon, a könnyebb fegyverzettel rendelkező, a hivatásosok munkáját kiegészítő tartalékosokból áll össze.

Például az objektumvédelmi és a katonai rendészeti feladatok mellett megkerülhetetlenül fontos szerepük, hogy a vármegyékben élők körében népszerűsítsék a honvédséget, megmutassák magukat, és azt, hogy a katonai életnek a hivatásos formája mellett létezik egy helyben végezhető, speciális támogató formája is – rögzítette Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Beszédében a honvédelmi miniszter kitért arra, a tartalékosok nagy értéket jelentenek a munkaadóknak, képzettségüket, fegyelmezettségüket és felkészültségüket a haza védelme mellett a civil munkájukban kamatoztathatják.

Ez semmihez nem hasonlítható, életre szóló élményt ad a magyar fiataloknak és az idősebbeknek, ez a civil életükben különleges tudással és egyedi képességekkel ruházza fel a területvédelmi tartalékosokhoz csatlakozókat – tette hozzá.

Rámutatott, „most jó lenni katonának”, szavai szerint évtizedek óta nem kapott akkora össztársadalmi figyelmet a honvédelem kérdése, mint most, a közelebbi és távolabbi katonai konfliktusok idején, emellett megvan a honvédelemnek az eddig „soha nem látott mértékű” politikai támogatottsága, valamint rendelkezésre áll a haderőfejlesztéshez szükséges anyagi forrás.

Magyarország 2010 előtt az ország költségvetésének mindössze fél százalékát fordította haderejének fejlesztésére, a tavalyi évtől kezdve pedig már a büdzsé két százalékát költi erre a célra, ezzel az adattal a NATO-elitben vagyunk

– jelezte a tárcavezető.

A világ háborús konfliktusaira kitérve Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette, „nehéz idők járnak” és „a veszélyek korát éljük”, a szomszédos országban két éve tartó háború mellett megjelent a közel-keleti katonai válság, ezek pedig mind olyan eszkalációs folyamatok, amelyekre Magyarországnak a saját biztonsága érdekében figyelnie és készülnie kell.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere a város katonamúltjára kitérve köszöntőjében elmondta: olyan időszakban vagyunk, amikor a városban régóta élő katonai hagyományok és erények felértékelődnek, és fontos kérdéssé vált a haza védelme, illetve a honvédség szerepe.

A kulturális toborzó eseményt a MH vitéz Vattay Antal 2. Területvédelmi Ezred más társszervezetekkel együtt rendezte meg Nyíregyháza felsőoktatási intézményében.

Április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön az MTI-t.

 A közlemény szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a repülőgép 2024. február 8-i első felszállása után megkezdett tesztelési menetrend az utolsó fázisába lépett, a gyártási folyamat befejező szakaszában földi és légi teszteket végeznek.

A tesztelés jelenlegi szakaszában speciális, NATO-kommunikációs eszközök beépítése és ezek validációja történik, majd a munkálatok befejezésére visszatér Brazíliába – tette hozzá.

A miniszter elmondta: a repülőgép jelenleg még nem magyar lajstrom alatt repül. Hivatalos átadása, ezzel együtt magyar lajstromba kerülése őszre várható.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: a mobilitás minden haderő alapvető igénye, amely egyre nagyobb mértékben teszi szükségessé a légiszállítás fejlesztését is. Nem csupán a logisztikai támogatás gyorsasága, hanem – figyelembe véve Magyarország távoli küldetésekben történő aktív szerepvállalását – a személyi állomány és az utánpótlás egyre nagyobb távolságba való kijuttatása indokolja a kor színvonalának megfelelő, nagy szállítókapacitással rendelkező katonai szállítórepülőgépek alkalmazását.

A Magyar Honvédség (MH) az AN-26-os katonai szállítórepülőgépek hadrendből történő kivonása és az egyre növekvő katonai szállítási igények nyomán 2024-ig két Embraer KC-390 típusú szállítórepülőgépet szerez be, amelyekkel az MH újabb képességgel bővül a katonai légiszállítás terén.

Az akár 26 tonna hasznos terhet is szállítani képes géptípus magyar változata alkalmas lesz légi utántöltésre, és intenzív ellátásra szoruló betegek, sérültek ápolására szolgáló betegágyak befogadására is. A két szállító légijármű tervezetten 2024 végéig érkezik véglegesen Magyarországra – közölte a miniszter.