Háborús pszichózis: Óriási fegyverkezésbe kezdenek a britek

Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.

„Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára, ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog” – jelentette ki Sunak. Hozzátette: a következő hat évben London 75 milliárd fonttal (32,3 ezer milliárd forint) növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül.

Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben az egyre gyakoribb hibrid támadásokra és a dezinformációra is kitért. „Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre” – szögezte le.

Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem – győzelme esetén – még inkább felbátorodik. „Ukrajna támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin cselekvésének késleltetése kerül” – fogalmazott a brit kormányfő. Megerősítette, hogy London 500 millió font (215 milliárd forint) értékű új segélyprogramot indít Ukrajna számára.

Jens Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az Egyesült Királyság hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt. A brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár London óriási szerepét méltatta a NATO-n belül. „A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal” – húzta alá Stoltenberg.

Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi jelenléte jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.

Minden eddiginél nagyobb katonai segélyt nyújt a brit kormány Ukrajnának.

A Downing Street szóvivőjének keddi tájékoztatása szerint az 500 millió font (230 milliárd forint) értékű új segélyprogramot Rishi Sunak miniszterelnök jelenti be lengyelországi látogatásán.

A londoni kormányfői hivatal hangsúlyozta, hogy a mostani csomaggal együtt Nagy-Britannia a jelenlegi pénzügyi évben 3 milliárd font (1375 milliárd forint) katonai támogatásban részesíti Ukrajnát.

A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (5500 milliárd forint) értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.

A Downing Street keddi tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett hatvan különböző könnyű katonai vízijármű, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, négyszáznál több szárazföldi katonai jármű és csaknem négymillió, kézifegyverekhez való lőszer szerepel majd.

A bejelentéshez fűzött nyilatkozatában Rishi Sunak brit miniszterelnök úgy fogalmazott: Ukrajna védelme egész Európa biztonsága szempontjából létfontosságú, mivel ha „Vlagyimir Putyin orosz elnöknek megengedik, hogy agressziója sikerrel járjon, akkor nem fog megállni a lengyel határnál”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott a brit miniszterelnökkel. Az államfő közlése szerint Sunak tájékoztatta őt arról, hogy Nagy-Britannia az eddigi legnagyobb, félmilliárd fontos védelmi támogatási csomagot különítette el Ukrajnának. Kiemelte, hogy mindenre, ami a listán szerepel, igazán szüksége van Ukrajnának a csatatéren. „Hálás vagyok az Egyesült Királyságnak és személyesen a miniszterelnöknek, amiért ilyen erős támogatást tanúsítottak, valamint a védelmi együttműködés továbbfejlesztésére való hajlandóságukért, különös tekintettel a tengeri és a nagy hatótávolságú képességekre” – fogalmazott Zelenszkij. A beszélgetés során szó esett az orosz vagyonelkobzás hatékony modelljének megalkotásáról, valamint a közelgő svájci békecsúcsról és az Európai Politikai Közösség nagy-britanniai csúcstalálkozójáról is.

A londoni kormányfői hivatal keddi tájékoztatása szerint

Sunak Varsóban találkozik Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, akinek felajánlja, hogy a brit királyi légierő (RAF) egy századnyi Typhoon harci repülőgépe jövőre Lengyelországba települ és részt vesz a NATO légtérellenőrzési tevékenységében.

Sunak és Tusk kedden közösen tárgyal a lengyel fővárosban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is az európai biztonsági kérdésekről és Ukrajna támogatásáról.

A brit miniszterelnök ezután Berlinbe utazik, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozik.

Megérkezett ideiglenes angliai támaszpontjára az Ukrajnának átadott két aknaszedő hajó, amely korábban a brit királyi haditengerészet kötelekében szolgált.

A brit védelmi minisztérium tavaly december 11-én jelentette be, hogy átad Ukrajnának két Sandown osztályú aknaszedő hajót a Fekete-tenger biztonságának javítására.

A tárca és a brit haditengerészet közös csütörtöki tájékoztatása szerint a Cserkaszi és Csernihiv nevekre átkeresztelt két hajó – amely korábban a Shoreham és a Grimsby elnevezést viselte – egyelőre a dél-angliai Portsmouth kikötőváros haditengerészeti támaszpontján állomásozik, mivel a montreux-i egyezmény alapján jelenleg nem tud eljutni a Fekete-tengerre.

Ez a nemzetközi egyezmény, amelyet 1936-ban írtak alá, Törökországra bízta a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosain áthaladó hadi- és ellátó hajók ellenőrzésének kizárólagos jogát.

A konvenció alapján korlátozható a hadihajók áthaladása a szorosokon háborús időkben.

A török hatóságok nemrégiben cáfolták azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint engedélyezték volna az Ukrajnának átadott két brit aknaszedő áthaladását a Boszporuszon.

A brit királyi haditengerészet  tájékoztatása szerint a Cserkaszi és a Csernihiv ebben a helyzetben „belátható ideig” Portsmouth támaszpontján állomásozik, és a későbbiekben a brit és az amerikai haditengerészettel közösen, brit területi vizeken gyakorlatokon vesz majd részt.

A végső cél azonban az, hogy az Oroszország által indított háború vége után a két hajó a Fekete-tengeren tevékenykedjen, és felszámolja a létfontosságú tengeri útvonalakon telepített aknákat

– áll a brit haditengerészet beszámolójában.

Paul Pitcher, a brit felszíni hadiflotta parancsnoka a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország hatalmas mennyiségű aknát telepített a Fekete-tenger 800 négyzetkilométernyi térségében. Pitcher hangsúlyozta, hogy az ukrán gazdaság erőteljesen rá van utalva az e tengeri útvonalakon továbbított gabonaexportra.

A londoni védelmi minisztérium ugyancsak csütörtök este ismertetett tájékoztatásában ugyanakkor közölte, hogy Ukrajna a konfliktus kezdete óta az orosz fekete-tengeri flotta hajóinak harmadát elsüllyesztette vagy működésképtelenné tette. A tárca szerint „szinte biztos”, hogy Ukrajna az idei év első hónapjaiban több gabonát exportált tengeri kikötőiből, mint a háború kitörése óta bármikor.