Ha Párizs katonákat küld Ukrajnába...

Ha Párizs katonákat mozgósít Ukrajnába, azzal Franciaországot is bajba sodorhatja – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter francia kollégájával egy kifejezetten kemény hangvételű telefonbeszélgetésben. Az egyeztetésük előzménye, hogy Emmanuel Macron francia államfő korábban nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt. A csütörtökön zárult brüsszeli NATO-csúcson is Ukrajna támogatása volt a fő téma, többen azt szeretnék, hogy a szövetség nagyobb szerepet vállaljon a fegyverszállításokban.

Az orosz csapatok több helyen újabb csapást mértek az ukrán erőkre. A szerdai támadásokban egyebek mellett 160 nyugati gyártmányú drónt, illetve hangárokat is megsemmisítettek.

Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy csapataik legalább 54 összecsapásban vettek részt, és orosz légvédelmi rendszereket, radarokat és tüzérséget pusztítottak el.

Ukrán katonai vezetők szerint a készülődő orosz támadás áttörheti az ukrán védvonalakat, és utána nehéz lesz megfékezni az orosz előrenyomulást

– írta a Politico. A brüsszeli lap felidézi: a nyugati fegyverszállítások és egyéb támogatások késlekedése végzetes lehet Kijev számára, és már az sem biztos, hogy a nyugati fegyverek meg tudják fékezni az orosz csapatokat.

Közben Emmanuel Macron telefonon próbálta meggyőzni az amerikai elnököt és a német kancellárt, hogy a Nyugatnak semmilyen típusú közbelépést sem kellene kizárnia az ukrajnai háborúban – számolt be a The Wall Street Journal alapján a Mandiner.hu.

A francia elnök javaslatát azonban Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár is elutasította a háború kiterjedésének kockázatára hivatkozva.

A francia elnök először február végén beszélt arról, szerinte nem szabad kizárni, hogy nyugati csapatok induljanak harcolni az orosz–ukrán háborúba. Ezt később többször megerősítette.

Szergej Sojgu védelmi miniszter (b) látogatást tesz az Uraltranszmas (teljes nevén Uráli Közlekedési Gépgyár) tüzérségi eszközöket gyártó üzemében Jekatyerinburgban 2024. január 31-én (Fotó: MTI/EPA/Orosz Védelmi Minisztérium)

„Bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön”

– fogalmazott korábban a francia elnök.

„Oroszország figyelmezteti Franciaországot, hogy ne küldjön csapatokat Ukrajnába” – közölte az orosz védelmi miniszter telefonon francia kollégájával. Szergej Sojgu másfél év után beszélt újra Sébastien Lecornuvel, és a meglehetősen kemény hangnemű beszélgetésben egyértelművé tette:

ha Párizs csapatokat küld Ukrajnába, akkor Franciaország is bajba kerül.

Ukrajna támogatása a fő téma a második napon is a NATO-tagállamok külügyminisztereinek csúcstalálkozóján Brüsszelben. Jens Stoltenberg határozott kiállást sürgetett Kijev mellett és százmilliárd dolláros, öt évre szóló alapot javasolt Ukrajnának, amit úgy tűnik a tagországok többsége támogatna.

„A fő kihívás az, hogy szilárdak, elkötelezettek és hatékonyak maradjunk Ukrajna támogatása terén. Ez a fegyverszállításokkal és a termelésünk növelésével, de a hosszú távú stratégiai partnerséggel is összefügg” – fogalmazott Espen Barth Eide norvég külügyminiszter. Több tagország átvenné az ukrajnai fegyverszállítások koordinálását is.

„Gyümölcsöző megbeszélést folytattunk a lehetőségről, hogy a NATO növelje koordináló szerepét az ukrajnai segélyek terén. A részleteket még ki kell dolgozni, de általánosságban nagyon pozitív volt a hozzáállás” – mondta Krisjanis Karinsa lett külügyminiszter.

„A napirenden lévő javaslatok azzal a veszéllyel járnak, hogy a NATO közelebb kerülhet a háborúhoz” – mondta szerdán Szijjártó Péter Brüsszelben. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország

nem vesz részt a fegyverszállítások összehangolásában és a kiképzés koordinációjában sem.

„Továbbra is fenntartjuk a pozíciónkat, Magyarország nem szállít fegyvert és nem küld katonákat a háborúba” – mondta a külügyminiszter, majd hangsúlyozta: Magyarország azoknak a javaslatoknak is ellenáll, amelyek a NATO-t védelmi szövetségből támadási szövetséggé alakítanák át.

Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány legfőbb célja hazánk megóvása a szomszédságban tomboló háborútól, ezért is tartotta fontosnak az észak-atlanti szövetség azon korábbi egyhangú döntését, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség nem részese a fegyveres konfliktusnak, és mindent megtesz a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

Üdvözölte, hogy eddig minden NATO-n belüli javaslat tiszteletben is tartotta ezeket a vörös vonalakat, viszont figyelmeztetett, hogy most olyan előterjesztés született, amellyel a katonai szervezet közelebb kerülhet a háborúhoz.

Tájékoztatása szerint ez a NATO koordinációs szerepének erősítéséről szól az ukrán fegyverszállítások és katonai kiképzés tekintetében, amit Magyarország határozottan ellenez.

Hazánk a javaslat tárgyalásakor arra kérte a többi tagállamot, hogy gondolják át, jó ötlet-e ez, ugyanis a katonai támogatás összehangolása idáig kétoldalú alapon zajlott, a szövetség nem vett részt ebben – mutatott rá.

„Mivel a tagországok döntő többsége – mondhatnám, hogy 31 – egyetért azzal, hogy a NATO koordináló szerepét növelni kell ezen két tekintetben, (…) ezért most el fog indulni a tervezési munka” – mondta.

„De azt mi ma világossá tettük, hogy Magyarország ebben nem kíván és nem is fog részt venni. Tehát Magyarország nem vesz részt már ennek a koordináló szerepnek a tervezésében sem. Nem fogunk részt venni az ebből fakadó feladatokban és műveletekben, és nem fogunk ahhoz pénzügyi támogatást sem biztosítani” – folytatta.

„Magyarország területén semmi olyan tevékenység nem valósulhat meg (…), amely abból következne, hogy a NATO koordináló szerepe a kiképzésben és a fegyverszállításokban megnő” – tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint nem vesz részt a fegyverszállításokban és nem küld katonákat az ukrajnai háborúba.

„Egyetlenegy magyar katona sem fog részt venni ilyen feladatokban, s a magyar adófizetők pénzét sem használhatják ezekre a célokra”

– fogalmazott.

A NATO kétnapos brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének első napja 2024. április 3-án. (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

Majd úgy vélekedett, hogy minthogy a NATO washingtoni csúcstalálkozóján sem fog Ukrajna meghívást kapni, ezért inkább pótcselekvésről van szó a javaslattal, csak annak „nagyon veszélyes és drága”.

„Ezért tettem világossá ma ismételten Magyarország álláspontját, hogy veszélyesnek tartjuk ezeket a javaslatokat. Attól tartunk, hogy ezek közelebb hozzák a háborúhoz a NATO-t, mint bármikor eddig, és nem értünk egyet azzal, hogy a NATO koordináló szerepe nőjön akár az ukrán katonák kiképzésében, akár a fegyverek szállításában, tehát Magyarország ebben nem vesz részt”

– erősítette meg.

Valamint kifejtette, hogy egyértelműen megbukott az a stratégia, hogy a nyugati fegyverszállításoknak köszönhetően Ukrajna jelentős harctéri sikereket tud majd elérni, csak megnőtt a pusztító háborúban jelen lévő hadieszközök száma.

A miniszter Magyarországot megbízható és fontos szövetségesnek nevezte, amit szavai szerint tanúsít az is, hogy a védelmi kiadások szintje már tavaly átlépte a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát, és ezt akkor még mindössze nyolc tagállam teljesítette. Ennek kapcsán leszögezte, hogy hazánk jól teljesít annak vonatkozásában, hogy a katonai büdzsé húsz százalékát fejlesztésekre fordítja.

„Emellett erőnkön felül veszünk részt a nemzetközi missziókban is, több mint 1750 katona szolgál ma különböző nemzetközi missziókban” – közölte, kiemelve, hogy a magyar légierő pilótái és repülőgépei jövőre visszatérnek a Baltikumba, ahol immár negyedjére fognak légtérvédelmi feladatokat ellátni.

„Nem egy egyedi dolog ez, hiszen folyamatosan biztosítjuk a légtérrendészeti feladatokat Szlovénia és Szlovákia légterében is”

– mutatott rá, emlékeztetve a nagy hazai hadiipari fejlesztésekre is.

Sérelmezte, hogy a NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai állam, ezért szerinte itt lenne ennek is az ideje, különösen arra tekintettel, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg a keleti irányból érkezik.

Ismét szót emelt Mark Rutte leköszönő holland kormányfő jelöltsége ellen, hangsúlyozva, hogy hazánk nem fogja őt támogatni, miután korábban Magyarország „térdre kényszerítéséről” beszélt.

Végül érintőlegesen arra is kitért, hogy Magyarország a keleti fenyegetettség mellett délről a migrációs kihívással szembesül, amelynek egyik fő kiváltó oka a terrorizmus, ezért a kormány fontosnak gondolja, hogy a NATO szövetségként járuljon hozzá a globális erőfeszítésekhez ezen a téren. Illetve tudatta, hogy délután kétoldalú tárgyalást fog folytatni kanadai és ukrán kollégájával is.