Ha nem kap pénzt Amerikától, Ukrajna elveszíti a háborút

„Ukrajna vereséget fog szenvedni”

Jurij Scserbak arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij vasárnap arról beszélt: Ukrajna vereséget fog szenvedni, ha az amerikai kongresszus nem szavazza meg a Kijevnek szánt hatvanmilliárd dolláros katonai támogatást.

– fogalmazott az ukrán államfő a kijevi vezetést támogató külföldi zenészekkel, színészekkel, tudósokkal, illetve üzletemberekkel folytatott online beszélgetésben.

Zelenszkij korábban arról is beszélt, hogy az ukrán hadsereg kénytelen lesz visszavonulni, amennyiben Washington nem biztosítja Kijevnek a szükséges támogatást.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója pedig azt közölte, hogy kritikus jelentőségű az ukrán vezetés szempontjából a segélyek halogatása, mivel nem tudják ellensúlyozni az amerikai támogatást. Mint fogalmazott, a kongresszusban folyó viták ártanak Washington nemzetközi megítélésének, és demoralizálólag hatnak a partnereire is.

Volodimir Zelenszkijnek inkább hallgatnia kellene, mivel beszédei csak pesszimizmust szülnek – jelentette ki Jurij Scserbak volt ukrán nagykövet az ukrán Priamyi televízió műsorában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felkeres egy katonai egységet (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat) 

A volt diplomata szerint 

Mint mondta:

A volt nagykövet szerint Zelenszkij egy magánbeszélgetés során elmondhatja Joe Biden amerikai elnöknek, hogy rosszul állnak a dolgok, de ezt nem kellene nyilvánosan hangoztatnia, hívta fel rá a figyelmet a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. 

Ukrajna vereséget fog szenvedni, ha az amerikai kongresszus nem szavazza meg a Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros katonai támogatást – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Világosan meg kell mondani a kongresszusnak: ha nem segít Ukrajnának, akkor Ukrajna el fogja veszíteni a háborút” – mondta az ukrán államfő a kijevi vezetést támogató külföldi zenészekkel, színészekkel, tudósokkal, illetve üzletemberekkel folytatott online beszélgetésben.

A videót az ukrán elnök Telegram-oldalán tették közzé. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg kénytelen lesz visszavonulni, amennyiben Washington nem biztosítja Kijev számára a szükséges támogatást.

Az ukrán hírszerzés vezetője újfent reményét fejezte ki, hogy Németország végül mégis Ukrajna rendelkezésére bocsát Taurus manőverező robotrepülőgépeket.

„A Taurusok minden bizonnyal megkönnyítenék az életünket” – mondta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) vezetője az ARD német tévécsatornának vasárnap adott interjújában, amelyben kifejtette, hogy a rakéta kiváló fegyver parancsnoki központok és más fontos célpontok ellen. Ilyen célpontnak nevezte a Krímet Oroszországgal összekötő hidat is.

Budanov az interjúban megerősítette, hogy Ukrajna tavasszal vagy nyáron újabb orosz offenzívára számít,

főként a keleti régióban. Olaf Scholz német kancellár továbbra is határozottan ellenzi a Taurusok Ukrajnába küldését, attól tartva, hogy Kijev a német rakétákkal a frontvonalaktól távoli orosz célpontokra is csapást mérhet, és ezzel belesodorhatja Németországot a háborúba.

Budanov az interjú során nem kívánt nyilatkozni a háború konkrét kilátásairól, de szavai szerint a helyzetet „ellenőrzés alatt tartják”. Hozzátette, hogy még ebben az évben sor kerülhet egy ukrán ellentámadásra, de az „katasztrofálisan nehéz” feladatot jelentene Ukrajna számára a Nyugat folyamatos támogatása nélkül.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója közölte, hogy kritikus jelentőségű az ukrán vezetés szempontjából a segélyek halogatása, mivel nem tudják ellensúlyozni az amerikai támogatást. Mint fogalmazott, a kongresszusban folyó viták ártanak Washington nemzetközi megítélésének és demoralizálólag hatnak a partnereire is.

A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.

Jens Stoltenberg a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyőződése, hogy az orosz fegyveres erők győzelmet arathatnak az ukrajnai hadszíntéren, és éppen ezért el kell juttatni hozzá azt az üzenetet, hogy Oroszország nem fog győzni.

„Minél világosabban üzenjük ezt meg szavakban és cselekedetekkel, annál nagyobb valószínűséggel jön rá Putyin elnök is arra, hogy nem győzhet, és tárgyalnia kell egy olyan békéről, amely biztosítja Ukrajna fennmaradását szuverén, független országként” – fogalmazott a vasárnapi BBC-interjúban a NATO-főtitkár.

Arra a felvetésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlegi álláspontja szerint Ukrajna egy centiméternyi területet sem adhat fel, Stoltenberg hangsúlyozta:

a legtöbb háború tárgyalóasztalnál ér véget, de az, hogy a tárgyalóasztalnál mi történik, nagyon szoros összefüggésben van a hadszíntéri helyzettel.

Végső soron Ukrajna feladata lesz annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó, de hozzá kell segíteni ahhoz, hogy olyan helyzetbe kerüljön, amelyben lehetségessé válik számára, hogy elfogadható eredményeket érjen el a tárgyalóasztalnál – mondta a NATO főtitkára.

Hozzátette: Oroszországot Ukrajna katonai segélyezésével lehet rábírni arra, hogy üljön tárgyalóasztalhoz és fogadjon el egy olyan megoldást, amelynek alapján Ukrajna független, demokratikus európai ország marad.

A szélesebb értelemben vett biztonsági kihívásokról szólva Stoltenberg elmondta: a NATO továbbra is regionális védelmi szerveződés, amely azonban most már globális kiterjedésű fenyegetésekkel kénytelen szembesülni, és ezt az ukrajnai háború is egyértelműen demonstrálja.

Kína például segítséget nyújt az orosz hadigazdaság működtetéséhez, és ennek fejében „Oroszország zálogba adja saját jövőjét Pekingnek”

– fogalmazott a NATO-főtitkár.

Mindemellett igen jelentős haditechnológia-csere zajlik Oroszország és Irán, illetve Oroszország és Észak-Korea között is, jelezve, hogy mind szorosabb szövetség formálódik önkényuralmi hatalmak között – mondta Jens Stoltenberg a vasárnapi BBC-interjúban.

Orosz tüzérségi támadás érte a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régió frontvonalában lévő Huljapole települést vasárnapra virradóra, három civil meghalt – jelentették helyi hivatalos források.

Zaporizzsja megye kormányzója a Telegramon azt közölte, az orosz erők rakétasorozatvetővel lőtték a települést.

Támadást jelentettek a kelet-ukrajnai Harkiv megyéből is, melynek kormányzója, Oleh Szinyehubov azt közölte, az orosz fél drónokkal támadta a megye székhelyét. A támadásban 10 lakóház és egy óvoda is megrongálódott – tette hozzá.

Az Ukrajna második legnagyobb városának számító Harkivot előző nap is orosz támadás érte, melyben egy ember életét vesztette, a sebesültek között pedig gyerek is van.

Szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztetett, hogy az orosz támadások nyomán Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, hozzátéve, hogy a hadseregnek elsősorban amerikai Patriot légvédelmi rendszerekre van továbbra is szüksége.

Hat ember meghalt, tízen megsérültek egy újabb orosz dróntámadásban szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban. A nyugati vezetők a konfliktus eszkalációjának veszélye ellenére sem a béketárgyalásokat sürgetik, inkább továbbra is olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek még inkább elnyújthatják a háborút. Az M1 Híradójában megszólalt biztonsági elemzők igen kockázatosnak tartják ezt az álláspontot.

Tűzoltók lepték el szombat hajnalban Harkiv városát egy újabb orosz dróntámadás után. A rendőrség lakóházakban, benzinkutakban, középületekben és autókban keletkezett károkról is beszámolt. Legkevesebb hat ember meghalt, tízen megsérültek.

Harkiv polgármestere szerint a szombat hajnalban történt újabb orosz támadásban a drónok több épületet, köztük lakótömböket is eltaláltak.

A térségben szinte mindennaposak a támadások, így már milliók hagyták el otthonaikat,

a helyzet nem javul.

Még inkább elnyújthatják a háborút

A nyugati vezetők mégsem a béketárgyalásokat sürgetik, ehelyett továbbra is olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek még inkább elnyújthatják a háborút. Ez az eheti NATO-csúcson is jól látszott. Az eseményen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanis azt javasolta, hogy hozzanak létre egy öt évre szóló, 100 milliárd eurós alapot Kijevenek.

Stoltenberg Ukrajna NATO-csatlakozását is sürgeti, ami szakértők szerint a háború kiterjedésével járhatna.

Ennél még súlyosabbak Emmanuel Macron szavai. A francia elnök ugyanis még februárban beszélt arról, hogy nem szabad kizárni a nyugati csapatok küldését Ukrajnába.

„Bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön”

– jelentette ki akkor a francia elnök, akinek a terveit többen is támogatják, így a lengyel külügyminiszter és a balti államok politikusai is.

Tűzoltók a helyszínen 2024. április 4-én, miután Oroszország dróntámadást intézett a kelet-ukrajnai Harkiv egyik lakónegyede ellen (Fotó: MTI/AP/George Ivancsenko)

Támadna, ám védekezésre képtelen?

„A NATO-n és az Európai Unión belül kialakult egy olyan tömb, amelyik úgy gondolja, hogy egy Oroszországgal szembeni katonai beavatkozás megoldhatja az ukrajnai háborút” – mondta az M1-nek az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Horváth József felidézte: Franciaország, Németország, Lengyelország és a balti országok annak ellenére helyezkedtek erre az álláspontra, hogy haderejük alkalmatlan lenne a feladatra.

„Európa számára ez tragikus végkifejletet is jelenthetne”

– hangoztatta Horváth József, aki „borzasztóan veszélyesnek” ítélte meg ezt a hozzállást.

A tanácsadó hozzátette: „annak függvényében ez még inkább veszélyes, hogy ha megnézzük azt, hogy akár a francia, akár a német hadsereg milyen állapotban van, ami kitűnik a francia vagy a német vezérkari főnök nyilatkozataiból. Utóbbi szerint Németország esetében például 5–8 év kell ahhoz, hogy a hadsereget újra olyan állapotba hozzák, hogy képes legyen megvédeni az országát. Ezek nagyon árulkodó információk” – jegyezte meg Horváth József.

„Préselnek minket a harmadik világháborúhoz”

Emmanuel Macronon látszik, hogy elvakította az indulat – erről már az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője beszélt. Koskovics Zoltán úgy fogalmazott: az európaiaknak nem lenne szabad hagyniuk, hogy a kontinens biztonságát és az emberek életét veszélyeztessék.

„A háborúpártiak napról napra közelebb nyomnak, préselnek minket a harmadik világháborúhoz” – jelentette ki még pénteken Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.

Hangsúlyozta:

a háború kiterjedésének kockázata óriási, ezért azonnal tűzszünetre és tárgyalásra van szükség.