Ezért nem vesznek részt az oroszok a svájci békekonferencián

Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.

„Szeretném elejét venni egy újabb spekulációs hullámnak azzal kapcsolatban, hogy állítólag felmerült az orosz részvétel lehetősége a »Zelenszkij-formuláról« szóló újabb összejövetelen: Oroszország nem vesz részt ezen, mert nem áll szándékában” – írta.

Viola Amherd svájci elnök szerdán közölte, hogy idén júniusban Bürgenstockban konferenciát rendeznek az ukrán elnök béketervéről.

A berni orosz diplomáciai képviselet közölte, hogy erre a svájci hatóságok nem küldtek meghívót Oroszországnak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak kijelentette: ahhoz, hogy dönteni lehessen arról, hogy Oroszország milyen feltételek mellett venne részt a svájci találkozón, „először is meg kellene érteni, hogy miről beszélnek ott, miféle béketervről”. A tárgyalási folyamat Moszkva részvétele nélkül értelmetlen – szögezte le.

Megismételte, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásra, ezt a megoldási módot tartja „előnyösebbnek”, de miután az ukrán fél ezt a lehetőséget megtiltotta a maga számára, Moszkva egyelőre nem látja ennek semmilyen távlatát.

Azzal kapcsolatban, hogy a svájci külügyminisztérium a 2022 márciusában Isztambulban elért orosz-ukrán megállapodások alapján kíván béketervet kidolgozni,

Peszkov úgy vélekedett hogy „rövidlátó” lenne nem figyelembe venni azt, hogy a helyzet az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott „és a geopolitikai valóság nagyon különbözik attól, amilyen 2022 márciusában volt”.

Eredetilag Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte egy ilyen konferencia – egy úgynevezett békecsúcs – megtartását Oroszország meghívása nélkül. A svájci vezetés már januárban bejelentette, hogy kész megszervezni és otthont adni a rendezvénynek, ezután pedig tárgyaltak az Európai Unióval, a legfejlettebb iparú országok csoportjával, valamint Kínával és Indiával, hogy megnyerjék hozzá a támogatásukat. „Immár kellő nemzetközi támogatottság áll rendelkezésre a békefolyamat kezdetét jelentő konferenciához” – írta a svájci kormány közleményében.

A konferenciára a Nidwalden kantonban lévő, Luzern városához közeli Bürgenstock üdülőhelyen kerül sor június 15-én és 16-án.

A találkozónak „a magas szintű párbeszéd platformjává kell válnia arról, miként lehet a nemzetközi jogon és az ENSZ Alapokmányán alapuló, átfogó, igazságos és tartós békét elérni Ukrajnában”, és eközben tervet kell kidolgozni Oroszországnak a békefolyamatba történő bevonására is.

Moszkva – miközben azt hangoztatja, hogy kész tárgyalni a háború lezárásáról – többször kijelentette, hogy Svájcban nem vesz részt ilyen célú rendezvényeken

még akkor sem, ha meghívják. Az orosz külügyminisztérium ezt azzal magyarázta, hogy Svájc megszűnt semleges közvetítő lenni, miután csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz Oroszország ukrajnai háborúja miatt.

Ukrajna is ellenezte Oroszország meghívását az úgynevezett békecsúcsra. Kijev hivatalos álláspontja szerint ugyanis az Oroszországgal való tárgyalások megkezdésének egyetlen feltétele az orosz csapatok kivonása Ukrajna egész, nemzetközileg elismert területéről.

A nemzetközi politikai és katonai helyzetet elemezte legutóbbi ülésén a magyar kormány. Úgy látják, hogy a helyzet aggasztó. A NATO ugyanis irányt váltott és arra készül, hogy Ukrajna oldalán bevonódik a háborúba. Nyilvánosságra került ugyanis az a terv, ami szerint 100 millió dolláros alapból fedeznék a további fegyverszállításokat és a katonai kiképzéseket. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón úgy fogalmazott, hogy veszélyes pillanatban vagyunk. A következő fél év világpolitikai eseményei döntik majd el, hogy a háború, vagy a béke irányába mozdul-e el Európa. A magyar kormány továbbra is tűzszünetet és béketárgyalást szorgalmaz.

Lavinát indított el a francia elnök kijelentése február végén. Emmanuel Macron arról beszélt, hogy nem zárható ki nyugati katonák Ukrajnába küldése annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút. Azóta több uniós vezető fogalmazott meg ehhez hasonló véleményt.

Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője például azt mondta: Európában már nemcsak képzelgés egy nagy intenzitású, klasszikus háború lehetősége.

Mosolyogva indultak német katonák hétfőn Litvániába.

A II. világháború óta ez az első alkalom, hogy német katonák állandó jelleggel külföldön állomásoznak.

Berlin 5000 katonát küld a Balti államba.

„Ez egy háborús spirál”

Orbán Viktor miniszterelnök már hetekkel ezelőtt arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy Brüsszel háborús spirálba került, döntéseinek pedig az lehet a következménye, hogy emberek halnak meg. „Ők vívják Ukrajna oldalán a saját háborújukat Oroszország ellen. Mi nem állunk háborúban Oroszországgal, ők háborúban állnak, és úgy is beszélnek, hogy le kell győzni Oroszországot” – mondta a miniszterelnök.

Háborús láz a brüsszeli bürokratákról most már átterjedt a NATO-ra és a NATO-parancsnokokra is – fejtette ki a miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Gulyás Gergely kiemelte: a NATO eddig a harmadik világháború veszélyére hivatkozva elutasított bármilyen beavatkozást, mára azonban annyira megváltozott a védelmi szövetség álláspontja, hogy külön erre a célra létrehozott alapból finanszírozná a fegyverszállítást.

„Most arra készül a NATO, hogy Ukrajna oldalán a gyakorlatban is bevonódik ebbe a háborúba, létre akarnak hozni a NATO ukrán misszió keretében egy 100 milliárd dolláros alapot, ezzel akarják segíteni közvetlenül a katonai kiképzést, koordinálni a fegyverszállításokat, ráadásul itt az a határ, ami eddig éles volt, hogy Ukrajna területére NATO-tagállamok katonái nem lépnek be, ez is nap mint nap mosódik el” – mondta Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely szerint a következő fél év döntő lesz abban a tekintetben, hogy a háború vagy a béke irányába mozdul el a világ és azon belül Európa. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány már annak a diplomáciai lehetőségét is vizsgálja, hogy egy esetleges NATO-döntés ne legyen kötelező érvényű Magyarországra.

A kormány a gazdaságot is felkészíti a háborús időszak elhúzódására, a 2025-ös költségvetés tervezetét ezért csak november 5-e, vagyis az amerikai elnökválasztás után nyújtják be a Parlamentnek.

A kormány álláspontja ugyanis az, hogy Donald Trump megválasztása hozhatja el a békét.

A miniszter ismét világossá tette, hogy az orosz–ukrán háborúnak nem lehet katonai megoldása, tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség.

A világnak szüksége van arra, hogy Donald Trump győzedelmeskedjen a közelgő amerikai elnökválasztáson, mert csak egy erős amerikai elnök tud stabilitást és biztonságot adni a nemzetközi rendszernek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Breitbart amerikai lap hírportáljának adott interjúban.

Szijjártó Péter úgy látja, ha Donald Trumpot megválasztják novemberben, akkor az ukrajnai konfliktus szereplői között béketárgyalások kezdődnek majd és a háború véget ér.

„Trump elnök nélkül ez a háború sokáig el fog tartani, még több veszteséget és nagyobb pusztítást okozva” – figyelmeztetett. „A legfőbb reményünk, hogy ha Trump elnök megnyeri a 2024-es választásokat, akkor békét tud majd teremteni” – tette hozzá.

„Mi, magyarok, teljes támogatásunkat adjuk ehhez azon kevés európai országok egyikeként, amelyek békepártiak”

– hangsúlyozta. „Meg kell érteni, hogy Európában az országok többsége háborúpárti, s csak egy elenyésző kisebbség békepárti” – mondta.

Szijjártó Péter elmondta, ha Donald Trump békepárti politikája megvalósul, akkor az európai államok közül „egyesek változtathatnak álláspontjukon”.

„Ezért van szükségünk Trump elnök győzelmére” – húzta alá a magyar külügyminiszter, hozzátéve: „abban bízunk, hogy tervezett lépései az ideális utat jelentik majd a béke elérésére Ukrajnában”.

Szijjártó Péter szóvá tette azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel Donald Trumpot ki akarják zárni a választásokból, és nehezményezte, hogy az ilyen jogi és politikai támadásokat rendszerint konzervatív politikusokkal szemben alkalmazzák.

Az ukrajnai konfliktusról Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy „ezt a háborút nem lehet a frontvonalakon eldönteni”.

A csatatér csak áldozatokat és pusztítást hozhat, de nem megoldást – jelentette ki.

„A halálozások, sebesülések és a pusztítás csökkentése érdekében a legjobb, ha véget vetünk a háborúnak”

– tette hozzá.

Mint mondta, általánosságban ugyan elismerik, hogy Ukrajna nem fog győzelmet aratni Oroszországgal szemben, „de azt is tudjuk, hogy Oroszország nem nyerhet a teljes Nyugat ellen”.

„Ha egyikük sem képes győzni a másik ellen, így vagy úgy, kétségkívül tárgyalások lesznek a háború lezárására” – mondta. „Ezért az a kérdés, hogy ezeket a tárgyalásokat miért nem előbb tartják, mint utóbb” – hívta fel a figyelmet.

Szijjártó Péter a gázai övezeti háború kapcsán kitért arra is, hogy az európai országok kettős mércét alkalmaznak Izraellel szemben.

„Nem szabad elfelejteni, hogyan kezdődött ez a konfliktus” – emelte ki a tárcavezető. „Brutális, kegyetlen terrorista támadás történt Izrael ellen, több ezer rakétát lőttek ki az ország területére, ezernél is több embert gyilkoltak meg és százakat hurcoltak el” – idézte fel Szijjártó Péter az október 7-i eseményeket, amikor a radikális iszlamista Hamász összehangolt támadást indított a zsidó állammal szemben.

Szijjártó Péter szerint Izrael válaszként indított katonai offenzívája a Hamász ellen létfontosságú nemcsak a zsidó állam, de a világ biztonsága szempontjából is, hogy elejét lehessen venni hasonló támadásoknak szerte a világban.

A tárcavezető ugyanakkor leszögezte, hogy elejét kell venni a konfliktus kiterjedésének is.

Az izraeli-palesztin konfliktus úgynevezett kétállami megoldásáról szólva Szijjártó Péter megjegyezte, hogy egy ilyen elhatározáshoz „két állam beleegyezésére lenne szükség, ami bizonyosan nincs meg”.

„Ahelyett, hogy mesterségesen erőltetnénk egy ilyen megoldást, először nézzük meg, miként élhetnének ezek a népek együtt békésen” – mondta. Felidézte, hogy a Donald Trump által közvetített Ábrahám-egyezmények Izrael és több arab ország között „megmutatták, hogy van erre mód”.