Drónokkal támadják a zaporizsjai erőművet

Ukrán kamikaze drónt lőttek le a zaporizzsjai atomerőmű felett – közölte a két év óta orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata a Telegram-csatornáján.

A tájékoztatás szerint a pilóta nélküli repülőszerkezet a hatodik erőművi blokk tetejére zuhant. A drón robbanótöltete nem lépett működésbe, a szerkezetet hatástalanították.

A közlemény rámutatott: az üzemet nem arra tervezték, hogy a területén harcok folyjanak, és az ilyen hatások katasztrofális következményekkel járhatnak. Olyan fenyegetést nem észleltek, amely szerint az incidens megsértette volna a létesítmény biztonsági határértékeit. A hatodik blokk kupoláját vasárnap dróntámadás érte.

Jurij Csernyicsuk, az erőmű igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek hétfőn elmondta, hogy az erőmű infrastruktúrájában a dróntámadás nem okozott kritikus károkat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn veszélyes provokációnak nevezte a zaporizzsjai erőmű elleni támadásokat.

Azt mondta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkatársai ezek szemtanúi voltak, és úgy vélekedett, hogy a történteknek hosszú távon negatív következményei lehetnek. A NAÜ ellenőrei szerint – 2022 novembere óta először – legkevesebb három találat érte a létesítményt – írta a RIA Novosztyi.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 hírtelevízió műsorában azt mondta, hogy a világközösségnek el kellene kezdenie tárgyalni a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről, és Oroszországgal együtt követelnie az ukrán féltől a létesítmény elleni támadások beszüntetését.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el a zaporizzsjai atomerőművet ért ukrán csapást. Kilátásba helyezte, hogy fel fogja vetni a kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt.

Az Európa legnagyobb nukleáris erőműve által kiadott közlemény szerint a 6-os blokk jelenleg „hideg leállás” üzemmódban van, és a többi blokkhoz hasonlóan jelenleg nem termel áramot. Az 1-es, a 2-es és az 5-ös blokk is a hideg leállás, a 3. blokk „javítási leállás”, a 4. blokk pedig „meleg leállás” üzemmódban van, gőzfejlesztés céljából.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn este közölte. hogy orosz csapatok Zaporizzsja városban egy Iszkander-rakétacsapással megsemmisítettek egy nehéz drónokat gyártó műhelyt és egy ilyen eszközök tárolására szolgáló raktárt.

A tárca szerint az ukrán hadiipari komplexum vállalatait arra válaszul támadják, hogy Kijev orosz olaj- és gázipari létesítményeket próbál üzemképtelenné tenni.

A tárca által bemutatott drónfelvétel szerint a zaprozzsjai drónlétesítményhez közeli épületek gyakorlatilag sértetlenek maradtak.

Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

A nap folyamán a két éve orosz ellenőrzés alá került nukleáris létesítmény vezetése közölte, hogy drónnal támadták az ukrán fegyveres erők az atomerőmű hatodik blokkjának kupoláját.

„Ukrajnának semmiféle fegyveres provokációhoz nincs köze az Oroszország által illegálisan megszállt zaporizzsjai atomerőmű területén”

– hangoztatta Juszov, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

„Az ukrán atomerőmű területén elkövetett orosz támadások, ideértve az utánzott támadások (…) a megszállók jól ismert törvényszegő gyakorlatai” – állította Juszov.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az X-en arról írt, hogy a vasárnapi dróntámadás károkat okozott az egyik reaktort rejtő épületben, de a létesítmény nukleáris biztonsága nem sérült.

„Egy áldozatot jelentettek.

A hatos blokk nukleáris biztonsága nem sérült, ez azonban komoly incidens, amely alááshatja a reaktor szigetelő rendszerének épségét” – írta Grossi hozzátéve, hogy a NAÜ helyi stábja szerint három „közvetlen találatra” volt példa ilyen épületekben.

Grossi nyomatékosan felszólította a katonai döntéshozókat, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amellyel veszélyeztetnék a nukleáris létesítmények védelmét szolgáló alapelveket. Hangsúlyozta: az ilyen jellegű meggondolatlan támadások jelentősen növelik egy nagyszabású nukleáris baleset kockázatát.

Nem származik közvetlen biztonsági probléma abból, hogy az ukrán személyzet nem tud bejutni az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműbe - jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.

„A helyzet hosszú távon nem tartható fenn. Ugyanakkor a leállás jelenlegi konfigurációjában az ott lévő személyzet képes ellátni a feladatát” – fogalmazott a főigazgató.

A korábban az Enerhoatom ukrán állami vállalat felügyelete alatt működő zaporizzsjai atomerőművet a háború elején, két évvel ezelőtt szállták meg az orosz erők.

A múlt héten a NAÜ kormányzótanácsa megszavazta, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia az erőműből, és vissza kell adniuk az ellenőrzést az ukrán hatóságoknak.

Az erőmű üzemeltetésében jelenleg is részt vesz az eredeti ukrán alkalmazottak egy része, többeket azonban kitiltottak az erőmű területéről, mert nem voltak hajlandóak aláírni az új orosz munkaszerződést.

Grossi a távolmaradó ukrán alkalmazottak számát száz körülire becsülte. Ami viszont Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint „egy újabb orosz hazugság”. Ő 380-ra teszi az erőműből kizárt ukrán szakemberek számát, megjegyezve, hogy a személyzet hiánya miatt a helyzet „nukleáris baleset felé halad”. Grossi az interjúban „szubjektív megítélésnek” tulajdonította a számbeli eltérést.

A hétfőn kiadott orosz napi hadijelentés szerint az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, az ukrán hadsereg pedig a harci érintkezési vonal mentén több mint 940 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 460-an a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett öt harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, nyolc páncélozott harcjárművet – ebből hatot Avgyijivkánál lőttek ki –, két amerikai gyártmányú M109-es Paladin típusú és egy lengyel Krab önjáró, valamit két amerikai M777-es, két M119-es és egy brit FH-40-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, három HAMMER irányítható légibombát, továbbá 291 drónt.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy csalókat vettek őrizetbe Oroszországban, akik – egyebek között hamis orosz telefonszámokat generáló virtuális kommunikációs központokat létrehozva – ukrán ügynökségeknek segítettek pénzt kicsikarni az emberekből.

Az előzetes adatok szerint ily módon több mint 7 milliárd rubelnyi (28 milliárd forintnyi) összeg tranzakciók láncolatán át ukrán bankokba került, a kicsalt összeget pedig végül az ukrán hadsereg támogatására fordították.

Nem származik közvetlen biztonsági probléma abból, hogy az ukrán személyzet nem tud bejutni az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműbe - jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.

„A helyzet hosszú távon nem tartható fenn. Ugyanakkor a leállás jelenlegi konfigurációjában az ott lévő személyzet képes ellátni a feladatát” – fogalmazott a főigazgató.

A korábban az Enerhoatom ukrán állami vállalat felügyelete alatt működő zaporizzsjai atomerőművet a háború elején, két évvel ezelőtt szállták meg az orosz erők.

A múlt héten a NAÜ kormányzótanácsa megszavazta, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia az erőműből, és vissza kell adniuk az ellenőrzést az ukrán hatóságoknak.

Az erőmű üzemeltetésében jelenleg is részt vesz az eredeti ukrán alkalmazottak egy része, többeket azonban kitiltottak az erőmű területéről, mert nem voltak hajlandóak aláírni az új orosz munkaszerződést.

Grossi a távolmaradó ukrán alkalmazottak számát száz körülire becsülte. Ami viszont Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint „egy újabb orosz hazugság”. Ő 380-ra teszi az erőműből kizárt ukrán szakemberek számát, megjegyezve, hogy a személyzet hiánya miatt a helyzet „nukleáris baleset felé halad”. Grossi az interjúban „szubjektív megítélésnek” tulajdonította a számbeli eltérést.