Drasztikus megszorítások várhatók Németországban

A jelenlegi 63 évről fokozatosan 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, visszavennék a túlórakedvezményeket és gyökeresen alakítanák át szociális juttatások rendszerét – többek között ilyen javaslatok szerepelnek a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) 12 pontos reformtervében, amelyet a hétvégén terjeszthetnek a párt éves kongresszusa elé. A javaslatcsomag hárompárti – szociáldemokraták (SPD), FDP és Zöldek; a három párt fő színéből ered a közkeletű „jelzőlámpa-koalíció” elnevezés – kormányon belüli kritikáiról pedig a Der Spiegel írt részletesen. Ezt ismertette a hirado.hu.

Az elszabadult költségvetési hiány miatt a gazdasági tárcát irányító szabaddemokraták radikális javaslatcsomaggal álltak elő.

A német költségvetési hiány körüli vita 2023 decemberéig nyúlik vissza. Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, a német a kormánypártoknak csak februárra sikerült megállapodniuk a 2024-es költségvetésről.

A költségvetési tervezet ugyanis mintegy 477 milliárd euró kiadással számolt, ebből 39 milliárd euró volt új hitelfelvétel. Ez a német alkotmányban 2009-ben rögzített úgynevezett adósságfék által megengedett maximum, amely a hiteleket az ország gazdasági teljesítményéhez köti. Az adósságféket eddig kétszer függesztették fel: egyszer a koronavírus-járvány idején, majd 2022 tavaszán, az ukrajnai háború kitörése után. Ennek értelmében 2024 elején

Németország adósságállománya meghaladta a 2400 milliárd eurót (körülbelül 92 ezer milliárd forintot).

A Berlinben évtizedek óta nem tapasztalt költségvetési hiány miatt jelentős infrastrukturális beruházások, valamint digitalizációs-, illetve az új lakáshiányt enyhítő fejlesztések maradtak el. Hiány alakult ki a katonai szektorban is. A kormány mintegy 100 milliárd eurónyi új adósságot vett a nyakába 2022-ben, hogy fejleszthesse a német hadsereg, a Bundeswehr eszközparkját, azonban az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat január óta szintén a Bundeswehr részére létrehozott különalapból kell finanszírozni.

A megszorítások következménye volt az év eleji német gazdatüntetés-sorozat, a Scholz-kabinet ugyanis 480 milliárd eurót, köztük a német mezőgazdasági termelőknek eddig alanyi jogon járó üzemanyag-támogatást akarta elvonni a gazdáktól.

A dízeltámogatás megvonása – az európai piacokat elárasztó olcsó és gyengébb minőségű ukrán gabonával kiegészülve – pedig a Berlinben és több nagyvárosban is tüntető gazdák szerint a megélhetésüket fenyegette.

Ilyen előzmények után terjeszthetik az FDP hétvégi, berlini kongresszusa elé azt a 12 pontos tervezetet, amely a következő megszorításokat tartalmazza a közszolgálati ZDF hírportáljának összefoglalója alapján:

• a „polgári juttatások rendszerének” újragondolása, az állampolgári jogon járó állami támogatás összegének visszaszorítása;
• a túlórakedvezmények és bizonyos adókedvezmények eltörlése;
• a jelenlegi 63 éves nyugdíjkorhatár 65, majd 67 évre emelése;
• a megújuló energiaforrásokra szóló támogatások jelentős csökkentése, illetve megszűntetése;
• a német vállalkozások számára versenyhátrányt jelentő ún. szolidaritási adó megszűntetése

A liberális FDP tervezete heves kritikákat váltott ki már a kormánykoalíción belül is. A zöldpárti német külügyminiszter, Annalena Baerbock szerint az FDP

a „demokratikus erők” közötti egységet gyengíti éppen akkor, amikor még nagyobb összefogásra lenne szükség.

A külügyminiszter megjegyzése úgy kapcsolódik a költségvetési vitához, hogy a Scholz-kabinet rögzítette: a 2024-es német szövetségi költségvetésnek a nagyobb társadalmi egyenlőség elérését és a demokrácia erősítését kell szolgálnia.

A bankárszemléletet kritizálja az SPD

„Az SPD nem fogja hagyni, hogy országot befektetési bankárok szemlélete szerint vezessék. A jelenlegi koalíció alapja a megállapodás, és az is marad” – jelentette ki Kevin Kühner, a szociáldemokraták főtitkára egy interjúban. Kühner a liberális koalíciós partner 12 pont tervezetére reagálva kijelentette: a zöld fordulat végrehajtásához és az újfajta társadalombiztosítási rendszer kiépítéséhez stabil gazdasági alapokra van szükség, az erről szóló konkrét javaslatokat pedig a koalíciós bizottságban kell megvitatni.

„Ez egy koalíció, nem egységpárt; itt különböző pártok működnek együtt, amelyeknek különféle elképzeléseik vannak” – szögezte le Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkára a párt hétfői elnökségi ülése után.

„Ez nem a Zöldek pártgyűlése, nem az SPD kongresszusa, és nem is a jelzőlámpa-koalíció konferenciája lesz. Ez az FDP párt kongresszusa. A dolgok természete, hogy ott vitatjuk meg az ország gazdasági helyzetét, majd levonjuk a következtetéseket”

– védte meg pártja gazdasági kompetenciáját és a (hétvégi elfogadását követően) a koalíciónak beterjeszteni kívánt 12 pontos tervet Djir-Sarai.

Már az év elején arról szóltak a híradások, hogy a 2025-ös német választások előtt szakadhat a „közlekedési lámpa”-koalíció, az FDP pártkongresszusa előtti, a fentiekben kifejtett előzményei pedig újabb löketet jelenthetnek ebben a folyamatban, miközben a Statista összesítése szerint már 30 százalék felett mérik a Friedrich Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU/CSU) támogatottságát.

A költségvetési tervezet mintegy 477 milliárd euró kiadással számol, ebből 39 milliárd euró új hitelfelvétel. Ez a német alkotmányban rögzített úgynevezett adósságfék által megengedett maximum, amely a hiteleket az ország gazdasági teljesítményéhez köti.

Több mint 2400 milliárd eurónyi adósság

Az adósságféket 2009-ben vezették be, véget vetve a kormány azon gyakorlatának, hogy nagy összegű hiteleket vett fel, miközben a bevételek nem voltak elegendők. Az adósságféket eddig kétszer is felfüggesztették: egyszer a koronavírus-járvány idején, majd Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után. Németország jelenleg több mint 2400 milliárd euróval (körülbelül 92 ezer milliárd forinttal) van eladósodva.

Christian Lindner német pénzügyminiszter, az FDP elnöke szerint a józan ész azt követeli, hogy visszaállítsák az adósságféket. Koalíciós partnerei, az SPD és a Zöldek viszont nem értenek egyet. Ők több hitelt szeretnének felvenni, az adósságféket pedig a „jövő fékjének” nevezik.

Rengeteg beruházásra lenne szükség, de nem a németekhez megy a pénz

A portál cikke szerint az országban számos út, híd, vasútvonal és iskolaépület szorul javításra. Nem beszélve az országos lakáshiányról és a fejlesztésre váró digitalizációról, amelyet sokan Németország egyik legnagyobb gyengepontjának tartanak.

Több pénzre lenne szükség a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséhez és a gazdaság klímasemleges átalakításához is. A kormány 60 milliárd eurót különített el erre a célra egy eredetileg a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére szánt hitel átcsoportosításával.

Azonban a szövetségi alkotmánybíróság novemberben a pénzeszközök átcsoportosítása ellen döntött, és ezzel a kormány tervei meghiúsultak.

A katonai szektorban is hiány van. Mintegy 100 milliárd eurónyi új adósságot vettek a nyakukba 2022-ben, és azt a hadseregnek, a Bundeswehrnek juttatták, amely évek óta gyenge lábakon áll – írják a Deutsche Welle cikkében.

Ezt a pénzt új felszerelések vásárlására szánták. De ez nem lesz elég, hiszen az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat mostantól szintén a Bundeswehr különalapjából finanszírozzák.

A német kormány attól is tart, hogy esetleg az Egyesült Államok – Ukrajna legnagyobb finanszírozója – megszünteti az Ukrajnának nyújtott támogatását.

Szerintük ugyanis ez esetben az európaiaknak kellene közbe lepniük, és nekik kellene nagyobb részt vállalni Ukrajna finanszírozásában.

A szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek pedig éppen ezért akarják újra felfüggeszteni az adósságféket, hiszen szerintük még több hitel felvétele lenne a megoldás.

A német gazdáknak megszorításokat, Ukrajnának még több pénzt adna a kormány

Hetek óta forrong Németország, a gazdák és a fuvarozók is az utcákra vonultak, tiltakozásul az őket érintő kormányzati döntések ellen.

Mint ismert, a német mezőgazdasági termelők azért kezdték el a tiltakozó akciójukat, mert az Olaf Scholz vezette kormány 480 millió eurót akar elvonni az agráriumból.

Pedig a megszorítások és a mindent elárasztó ukrán agrártermékek a gazdák szerint már most is a megélhetésüket fenyegetik.

A gazdák és a fuvarozók követelése a költségvetésből körülbelül 800 millió eurót tesz ki. Azt mondják, hogy nincs a német költségvetésben ennyi erre. Azonban Ukrajna támogatására több milliárd euró van, és körülbelül 700-800 millió euróba kerülne a berlini kancellária, Olaf Scholz irodájának felújítása.

 2025-ben választásokat tartanak Németországban, és a jelenlegi kormánynak bőven van oka aggódni.

Ha a németek közvetlenül választhatnának kancellárt, akkor 28 százalékuk szavazna a CDU elnökére, Friedrich Merzre, és csak 21 százalékuk választaná Olaf Scholzot, a jelenlegi kancellárt – derült ki Németország legolvasottabb napilapja, a Bild megbízásából az INSA által elvégzett közvélemény-kutatásból nemrégen. Ez a legnagyobb különbség, amit az INSA közvélemény-kutató a 2021-es választások óta mért.

Mindennek oka a Bild szerint elsősorban a kancellár, másodsorban a hárompárti (szociáldemokrata, szabaddemokrata, zöld) kormánykoalíció, az úgynevezett „jelzőlámpa-koalíció” népszerűtlensége.