Brüsszel felgyorsítaná a migránsok beáramlását

Brüsszel a migránsok betelepítésének felgyorsítását tervezi a kormány szerint. Rétvári Bence államtitkár emlékeztetett: a decemberben áterőszakolt migrációs paktum alapján Brüsszel kvóták szerint akarja szétosztani az illegálisan Európába érkezőket a tagországok között.

Az elmúlt hetekben ismét egyre több illegális bevándorló érkezett Szerbiába. A migránsok általában csak pár napot töltenek itt, utána folytatják az útjukat, kivétel nélkül mind az Európai Unióba tartanak. Mire azonban odaérnek, minden országban több száz eurót költenek el telefonokra, cigarettára, ruhákra és a legtöbbet embercsempészekre. „Tízezer euró kellett eddig.

De ez nem elég, még több pénz kell. Ruha is kell, meg a hátizsákokba is megvesszük az ételt, meg mindent”

– magyarázta az M1 stábjának egy magát afgánnak valló migráns.

Egy másik afgán bevándorló azt állította, hogy a pénzt abból az országból kapják, ahonnan elindultak. „Szerbia után Bosznia és Horvátország jön. Németországig mindenhol veszünk ételt, ruhát magunknak, meg ami kell. Otthonról küldik a pénzt” – állította a migráns.

Felgyorsítanák a beáramlást

Brüsszelben továbbra is a migráció szervezésével foglalkoznak és nem a megállításával – fogalmazott Rétvári Bence államtitkár az MTI-nek. Hozzátette: Brüsszel a migránsok betelepítésének felgyorsítását és bevándorláspárti kampány indítását tervezi – hangzott el az M1 Híradójában.

Az államtitkár úgy fogalmazott: most minden eddiginél nagyobb erővel akarnák érvényesíteni az akaratukat, még akkor is, ha ez a magyar és európai családok kárára történne. Rétvári Bence azt mondta: Brüsszel nem akarja elfogadni, hogy migrációs politikája kudarcot vallott. A céljuk az, hogy kvóták szerint kelljen szétosztani az illegális migránsokat a tagországok között, valamint, hogy

azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandóak migránsokat befogadni, pénzügybüntetést kelljen fizetniük: nagyjából nyolcmillió forintot migránsonként.

Azt is szabállyá akarják tenni, hogy Magyarországon kelljen az illegális migránsok kérelmeinek csaknem egyharmadát elbírálni, ami migránstáborokat, „migránsgettókat” hozna létre a magyar határnál.

Az államtitkár leszögezte: A kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot a bevándorlástól.

Egyre több illegális bevándorló érkezik Szerbiába dél felől. A migránsok a M1 stábjának arról beszéltek, hogy Nyugat-Európába tartanak, és bár az út veszélyes és költséges, nem adják fel. Az embercsempészeknek több ezer eurót is kifizetnek egy-egy illegális határátlépésért, de más költségeik is vannak, mint például az élelem, a telefonálás vagy a taxizás. Közben Szerbiában is fokozták a biztonsági intézkedéseket a krasznogorszki terrortámadás után.

Több százan várakoznak a továbbindulásra a dél-szerbiai Sjenica központjában. Ők a moszkvai terrortámadás után már csak rendőri kisérettel indulhatnak bevásárolni.

A szerb hatóságok ugyanis szigorítottak a szabályokon, így a táboroknál folyamatos a rendőri jelenlét.

Az országba érkező bevándorlókat nagyon nehéz ellenőrizni, ahogyan azt is, hogy kapcsolatba hozható-e közülük bárki valamilyen terror- vagy bűnszervezettel. Ez azt jelenti, hogy a migránstáborokat kizárólag rendőri felügyelet mellett hagyhatják el.

A migránsok a bevásárlás után tömött szatyrokkal térnek vissza a boltokból. Közben arra panaszkodnak, hogy minden pénzüket az embercsempészeknek adják. Minél hosszabb vagy veszélyesebb az út, a maffiaszervezetek annál többet kérnek tőlük. Arra azonban nem nagyon válaszolnak, hogy minderre honnan van pénzük.

„Németországba megyek” – mondta egy szír migráns, aki eddig kétezer eurót, vagyis nagyjából

800 ezer forintot költött csak az embercsempészekre.

Mások sokkal többet is kifizetnek. Egy férfi 5000 eurót, átszámítva csaknem 2 millió forintot adott a segítőinek azért, hogy Európába jusson, arról azonban nem beszélt, hogy ott mit fog csinálni. Néhányan azt állítják: szeretnének munkát vállalni Európában, csakhogy sokan semmilyen idegen nyelven, így angolul sem beszélnek. A többségnek semmilyen végzettsége sincs.

Ennek ellenére nem adják fel. Szerbia déli részén folyamatosan lehet újonnan érkező migránscsoportokkal találkozni.

„Tízezer euró kellett idáig. De ez nem elég, még több pénz kell, emellett ruhák és hátizsákok is” – magyarázta a migráns, aki ekkor még csak néhány órája érkezett Szerbiába, de máris azt tervezte, nem marad sokáig.

A társaság másik tagja azt is elmondta, hogy egy-egy ilyen út nem olcsó, hiszen minden országban költeniük kell, amelyen keresztül haladtak. Ha elfogy a pénzük, akkor migránstáborokban vagy erdőkben várakoznak a következő utalásig.

„Afganisztánon, Iránon, Törökországon és Bulgárián is keresztül haladtunk. Mindenhol fizetnünk kellett élelemért, ruhákért és a telefonálásért” – fogalmazott egy afgán férfi.

A bevándorlók egy-egy út során alatt akár 4 millió forintnak megfelelő összeget is kifizetnek az embercsempészeknek, arról azonban  sosem adnak pontos választ, hogy honnan volt erre pénzük.

A többség azt mondja: családjától kap segítséget, főleg azoktól, akik már eljutottak Nyugat-Európába. Másokat civil szervezetek is támogatnak.

A bevándorlók néhány éve még anonim migránskártyákon is kaptak pénzt. Az ENSZ és az Európai Unió akkor úgy reagált: ezeket Görögországban kapják a menedékkérők és kizárólag ott használhatják. A név nélküli kártyákból az M1 stábja viszont később Bosznia-Hercegovinában is talált, amelyekre a migránsok minden hónapban fix összeget kaptak. A pénzt bankautomatákból vehették ki, amit később bármire elkölthettek.

Az amerikai és az európai migrációs kihívásokról tartottak pódiumbeszélgetést az Alapjogokért Központ rendezésében a múlt szerdán Budapesten.

A beszélgetés előtt Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ operatív igazgatója és Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelősfelelős államtitkára mondott köszöntő beszédet. Sztáray Péter elmondta: a magyar kormány migrációs politikája változatlan: a határvédelemre, a menedékkérelmeknek a schengeni határon kívüli beadására és arra épül, hogy nem a migránsokat kell beengedni az országba, hanem odavinni a segítséget, ahonnan a jobb élet reményében elindultak az emberek.

Egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy az Egyesült Államokat jelenleg kormányzó Biden-adminisztráció ezt nem így látja. Hozzátette: Nyugat-Európában viszont az utóbbi kilenc évben rájöttek, hogy a külső határt a magyar példához hasonlóan talán mégis védeni kellene, de ezt csak részben teszik meg; azt pedig nem ismerik el, hogy Magyarországnak kezdettől fogva igaza volt ebben a kérdésben.

Robert Law, az America First Policy Institute Belbiztonsági Központjának igazgatója Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzőjének kérdéseire válaszolva elmondta, kutatóintézetében olyan kormányzati tapasztalatokkal bíró emberek dolgoznak, akik már Donald Trump elnöksége idején is szakpolitikák kidolgozásával és törvények előkészítésével foglalkoztak. E szempontból sajnálatosnak nevezte, hogy választási győzelmét követően Biden elnök 94 esetben törölte el rendeleteivel azokat a sikeres intézkedéseket, amelyek többek között az illegális bevándorlást és a határvédelmet is szabályozták. Így történhetett meg – tette hozzá – , hogy a Trump elnöksége idején havonta mért 50-80 ezer illegális bevándorló helyett ma már 200-300 ezren érkeznek, ami azt jelenti, hogy három év alatt 11 millió ember érkezett ellenőrizetlenül az Egyesült Államokba, óriási közbiztonsági és egészségügyi, valamint anyagi problémákat okozva az adófizetőknek.

A legbotrányosabbnak azt nevezte, hogy Biden elnök eltörölte azt a közigazgatási szabályozást, mely szerint elbocsáthatóvá vált az államapparátusból az a hivatalnok, akiről bebizonyosodott, hogy nem végezte jól a munkáját, a hibáit pedig orvosolni kellett. A határvédelem szempontjából ez úgy valósult meg, hogy van ugyan elég ember a határ megvédésére, de a Biden-kormány őket csak arra használja, hogy a megállítás helyett menedzseljék a migrációt. Ebben nagy szerepet vállalnak Amerikában is azok az NGO szervezetek, amelyek előre megsúgják a migránsoknak, mit kell mondaniuk ahhoz, hogy vonat- vagy buszjegyet, illetve ellátást kaphassanak az amerikai adófizetők pénzén.

Robert Law kiemelte, hogy nagy számban érkeztek ellenőrizetlenül Amerikába köztörvényes bűnözők és drogcsempészek is, de a Biden-kormányzatnak ez sem volt elég; hiszen a korábban Trump elnök által elindított déli határkerítés-építést nemcsak leállíttatta, hanem az arra beszerzett, értékes vasbeton és egyéb anyagokat is eladták. Elmondta azt is, hogy már a demokrata párti nagyvárosok, New York és Chicago sem tudja már ellátni a nagy számban odaérkezett migránsokat, így előbb Biden elnök segítségét kérték, majd a Trump bevezette korábbi szabályokat próbálták leporolni és rögtönzésszerűen alkalmazni. Robert Law szerint tényleges határvédelem csak Texas államban folyik, de Biden elnök ezt is jogi úton támadta meg, ám egyelőre nem járt sikerrel.

Koskovics Zoltán a beszélgetés végén azt kérdezte az amerikai vendégtől, hogy szerinte miért folytat ilyen belpolitikát az amerikai elnök. Robert Law szerint ennek három oka van: a demokraták mögött álló tőkés csoportok nagy hasznot húznak abból, hogy a beözönlő új munkaerő sokkal olcsóbban dolgozik nekik; másrészt új, majd nekik hálás szavazóbázist látnak a migránsokban. És mindezt annak a távlati, ideológiai elképzelésüknek a jegyében teszik, melynek révén egy ultraprogresszív országgá kívánják átformálni az Egyesült Államokat.