kulcsár edina
Még utoljára a választások előtt.
Beindult a nagyüzem Brüsszelben: szerdán szavaznak az EP-képviselők a migrációs paktumról, amely kimondja, hogy a tagállamoknak kötelező lesz migránsokat befogadniuk. A paktum régóta napirenden szerepel Brüsszelben, a magyar kormány szerint ha ezt megszavazzák, azzal migránsgettók jönnének létre Európában. Ráadásul Magyarországról is vitáznak majd a képviselők, immár sokadjára. Szakértők szerint a brüsszeli bürokraták láthatóan versenyt futnak az idővel és az a céljuk, hogy még az júniusi EP-választások előtt áterőltessenek nekik tetsző döntéseket a tagállamokon.
Magyarország is napirenden lesz. Hazánk komoly támadásokra számíthat, téma lesz például a 7-es cikk szerinti eljárás és a kínai rendőrök magyarországi járőrözése is.
Az Európai Parlament LIBE bizottsága még februárban fogadta el a rendelet végleges szövegét. Ez kötelező szolidaritást ír elő, és elvárja a menedékkérelmek gyorsabb elbírálását. Ahogy azt is kimondja, a tagállamok csak a migránsok befogadása vagy a pénzügyi hozzájárulás közül választhatnak.
Szakértők szerint azonban
A migrációs útvonalak ráadásul jelenleg is aktívak. A Frontex márciusi jelentése szerint a Földközi-tenger keleti medencéjében kétszeresére, a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken pedig ötszörösére nőtt azok száma, akik illegálisan akartak az Európai Unió területére lépni.
A három és fél éve készülő migrációs paktumot a plenáris ülésen várhatóan mégis elfogadják majd a képviselők. Elemzők szerint a bürokraták mindent megtesznek, hogy ezt is még az EP-választások előtt áterőszakolják a tagállamokon, azért hogy azt egy új összetételű parlament később ne tudja megváltoztatni.
Brüsszelben attól félnek, hogy az eddigi politikai erők vereséget szenvednek majd az EP-választáson – erről a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója beszélt. Boros Bánk Levente rámutatott: ettől nem kellene félni, ha Brüsszel jól végezte volna a dolgát.
„Nem beszélnénk erről, hogyha minden rendben lenne Európában, és a nyugati világban, beleértve a transzatlanti együttműködést, nem kellene attól félni, hogy az a balliberális dominancia, ami eddig Európát jellemezte és Brüsszel-központból irányította az Európai Együttműködést, jól végezte volna a dolgát. De láttuk, hogy a Covidban elbuktak, láttuk, hogy a korábbi gazdasági válságban elbuktak, nem tudták kezelni az Európára nehezedő migrációs kérdést ” – fogalmazott Boros Bánk Levente.
– ezt a Magyar Nemzet írta hétfőn a brüsszeli lapban megjelent írásra hivatkozva.
A Politico szerint ugyanis Orbán Viktor ideológiai támadást indított Brüsszel ellen. Szerintük ugyanis a magyar miniszterelnök szövetségeseket keres, hogy átformálja az Európai Uniót.
A Magyar Nemzet rámutat: ezzel még a brüsszeli portál is elismeri, hogy a júniusi EP-választáson erősödhet a jobboldal, ráadásul ezzel csaknem egy időben kezdődik a magyar soros elnökség is, amelynek fő témája – Ukrajna támogatása helyett – a migráció és az unió balkáni bővítése lehet.
A terrorizmus és más bűncselekmények növekvő száma, valamint az illegális migrációhoz kötődő egyéb negatív társadalmi hatások miatt az európai emberek ellenzik azt a migrációs politikát, amelyet az Európai Unió (EU) az elmúlt nyolc évben folytatott – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György úgy fogalmazott: amit az EU eddig tett és most tesz, az nincs összhangban az európai emberek érdekeivel.
Kifejtette, hogy gyors ütemben kezdődött meg a migrációs paktum végrehajtási rendeleteinek a kidolgozása. Az EU azt szeretné, ha a külső határok térségében minél előbb megépülnének a migránsközpontok és a tagállamok ütemtervet állítanának össze a paktum végrehajtásáról – mondta Bakondi György. Kiemelte, hogy az EU külön apparátust akar létrehozni, amely ellenőrizné a végrehajtást a tagállamokban.
A belbiztonsági főtanácsadó azt mondta az unióról: „folytatja azt a politikai megközelítést, hogy ő megmondja, mit kell csinálni, és aki nem csinálja, azt megbírságolja, kontrollálja és rendszeresen politikai támadások kereszttüzébe helyezi”.
Azt is mondta: a „szaporodó negatív jelenségek” miatt fontos lenne, hogy az európai parlamenti (EP) választások változást hozzanak. Úgy fogalmazott, hogy jelenleginél jobb helyzetbe kellene kerülniük a nemzeti-konzervatív-keresztény erőknek, amelyek az illegális migrációt más módon közelítik meg, mint a balliberális politikai erők.
Arra is felhívta a figyelmet: számos törekvés volt arra, hogy az EU a kisebb tagállamok nemzeti érdekeit figyelmen kívül hagyja. Azt akarják, hogy „amit a többségi, nagy országok egymás között eldöntenek, az azonnal hatályba léphessen” – mondta. Példaként említett olyan kérdéseket, mint a külpolitika, az ukrán-orosz háborús helyzet és az illegális migráció.
– hangsúlyozta. Elmondta, hogy idén összesen 720 határsértőt és 18 embercsempészt fogtak el.
Kiemelte: a szilárd külső határőrizet és a menekültkérelmeknek az EU határain kívüli elbírálása vezethet a magyar emberek és Európa biztonságához.
Az Európai Unió Soros György 2015-ös tervét akarja megvalósítani, ami évi egymillió illegális bevándorló beléptetését, állampolgársághoz juttatását és a nemzetállamok nemzeti összetételének megváltoztatását jelenti – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György hozzátette: az elmúlt nyolc év bevándorlási statisztikáit és a migrációra adott, európai uniós válaszokat összevetve az EU semmilyen, számszerűen kifejezhető eredményt nem ért el, nem is akarja megakadályozni a migrációt, hanem kezelni akarja azt.
Közölte, évről évre – a Soros-tervnek megfelelően – egymillió illegális bevándorló érkezik az EU-ba. Ha így folytatjuk, és nem történik az EP-választáson változás, akkor az „jóvátehetetlen, veszélyes és visszafordíthatatlan folyamatokat indít el az unióban” – fogalmazott.
A görög szigetek felé és a szárazföldi határszakaszon jelentős élénkülés tapasztalható, erről számolt be a török határőrség is.
Más kérdés, hogy ebből a magyar határon mit érzékelünk – jegyezte meg. A magyar-szerb határ szerb oldalát afgán bűnözői csoportok uralták, de Szerbia tavaly megnehezítette a magyar határ megközelítését, őrizetbe vették a bandák tagjait. Ennek a lépésnek és a magyar határőrizet szilárdságának köszönhetően a migránsok átterelődnek Bosznia-Hercegovina és Horvátország felé, innen Szlovéniába, Olaszországba mennek tovább – ismertette a főtanácsadó.
Bakondi György megemlítette: nemrég olasz-szlovén-horvát közös járőrözésről döntöttek az érintett országok.
Kifejtette:
Amíg a 2015 óta komoly eredményeket elért magyar módszert – vagyis azt, hogy menekültkérelmeket az EU határain kívül kell benyújtani – nem teszi magáévá az EU, addig ezek a megoldások csak részeredményekhez vezetnek. Utána már nyitott táborokban helyezik el a bevándorlókat, akik megszöknek, rontják a közbiztonságot – mondta.
A főtanácsadó újszerű megoldásnak nevezte azt, hogy Olaszország Albániában hoz létre menekülttáborokat. Azok, akiket nem olasz felségvizeken, hanem nyílt tengeren vagy a líbiai partoknál mentenek ki, jogilag olasz területen, de valójában Albániában tartózkodnak, és ott bírálják el menekültkérelmüket. Ezzel sikeresen meg lehet előzni azt, hogy a civil szervezetek távolabbi afrikai területekről is szállítsák olasz területekre a bevándorlókat – mutatott rá Bakondi György.
Az Európai Unió soros elnökeként Magyarország fontosnak tartja majd a külső határok megerősítését – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója .
Bakondi György fontosnak nevezte, hogy az illegális migráció elleni küzdelemben szerzett magyar tapasztalatok – a határőrizet, a jogi határzár, a menekültkérelem uniós határokon kívüli benyújtása – mihamarabb az uniós jogszabályokban is megjelenjenek.
Mindez nem egyszerű feladat – mondta -, mert
Hozzátette: sürgős volt az unió liberális-baloldali többségének, hogy elfogadják a migrációs paktumot és a kapcsolódó jogszabályokat, egyrészt azért, hogy még a jelenlegi többséggel rendelkező parlament fogadja el azokat, másrészt azért, mert a lakosság értékítélete jelentősen megváltozott 2015-höz képest a migrációról. Az európai parlamenti választási kampányban pedig a jelenlegi többség szeretné azt mutatni, hogy épp most fogadtak el egy kilenc jogszabályból álló törvénycsomagot a külső határok védelmére.
A belbiztonsági főtanácsadó éppen ezért szükségesnek nevezte, hogy az Európai Unió politikáján az európai parlamenti választáson változtatni lehessen, és egy új összetételű parlament, illetve bizottság az európai emberek érdekeit képviselje majd a mindennapokban.