Az ukránokról tárgyalt Párizsban az amerikai külügyminiszter

Az ukrán háborúról is tárgyalt Franciaországban az amerikai külügyminiszter. A francia elnök az egyik legharcosabb képviselője Ukrajna katonai támogatásának, Emmanuel Macron még azt sem tartja kizártnak, hogy nyugati katonák harcoljanak a fronton. Több európai politikus is egyetért ezzel, Oroszország viszont közvetlen fenyegetésnek tekinti a nyugati katonák bevetését. Moszkva szerint ez a fajta beavatkozás a konfliktusba a harmadik világháborút is kirobbanthatja.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken kedden érkezett Franciaországba. A versailles-i fegyvergyárban a francia védelmi miniszterrel nézte meg azokat a katonai felszereléseket és lőszereket, amelyeket Franciaország Ukrajnába küld, majd Párizsban francia kollégájával találkozott.

Stéphane Séjournéval a főbb nemzetközi válságokról, így az izraeli és az ukrajnai háborúról is beszéltek. Az egyeztetés után mindketten megerősítették, hogy az Egyesült Államok, és Franciaország is folytatni akarja Ukrajna katonai támogatását.

„Nap mint nap azon dolgozunk, hogy hatékonyan megakadályozzuk fegyverek és felszerelések Oroszországba szállítását Iránból, Észak-Koreából és Kínából” – szögezte le Antony Blinken, aki Ukrajna esetleges NATO-tagságára is kitért és azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb csatlakozni fog a szövetséghez.

Antony Blinken kedd este Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztetett, a tárgyaláson a háború kérdése szintén szerepelt a főbb témák között.

A francia elnök álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű. Erről először február végén azt mondta, nem zárja ki, hogy nyugati csapatok harcolni induljanak a háborúba. Ezt később több nyilatkozatában is kifejtette, és leszögezte, szerinte Oroszországgal szemben semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni.

„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – fogalmazott korábban a francia elnök, akinek a szavaira az oroszok válaszul atomháborúval kezdtek fenyegetőzni.

Emmanuel Macron felvetését megerősítette a francia nemzetgyűlés elnöke is.

A köztársasági elnök közleményében azt mondta, eleve semmit nem zár ki. Franciaország álláspontja a háború végéig, a győzelemig változatlan marad, vagyis, hogy minden lehetséges Nem fogom tovább értelmezni az elnök szavait, ez az álláspont elég egyértelmű – hangsúlyozta a francia politikus a RBC-Ukraine beszámolója szerint.

Szakértők szerint ez azonban egyet jelentene a harmadik világháború kirobbanásával.

„A nyugat-európai országok és Washington sem hajlandó a békét előremozdítani” – fogalmazott a Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Koskovics Zoltán hozzátette: a háború harmadik éve tart, folyamatosan halnak meg az emberek, a nyugati politikusok ennek ellenére elsősorban az eszkaláció hangján szólalnak meg.

„Hogyha a franciák, vagy a lengyelek, vagy a balti államok azt pár katonát átküldik az ukrán határon, az oroszok azt csinálnak velük, amit akarnak. Macron európai embereket akar a biztos halálba küldeni Ukrajnába” – mondta Koskovics Zoltán.

A magyar álláspont a háború kirobbanása óta nem változott.

Magyarország Kormányának közösségi oldalára most öt olyan érv is felkerült, amely a béke mellett szól. Ezek között szerepel az is, hogy a magyar emberek biztonsága mindennél fontosabb, a fegyverek szállítása pedig meghosszabbítja a háborút, amely bármikor más országokra is kiterjedhet. Leszögezik azt is, ez nem a mi háborúnk, ráadásul ártatlan emberek százezrei halnak meg.

Magyarország számára így továbbra is kulcsfontosságú a mielőbbi tűzszünet, majd a béke.

Magyarország egyetlen olyan javaslatot sem fog támogatni a NATO külügyminiszteri ülésén, amely a katonai szervezetet közelebb vinné a háborúhoz vagy védelmiből támadási szövetséggé alakítaná át – szögezte le a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető, mielőtt útnak indult volna a NATO brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésére, rámutatott, hogy a találkozó napirendjét ezúttal is az ukrajnai háború fogja uralni, ahogy több mint két éve mindig.

Ennek kapcsán pedig kijelentette, hogy a NATO védelmi szövetség, és Magyarország ellen fog állni azon javaslatoknak, amelyek támadási szövetséggé alakítanák át, miután ez súlyos eszkalációs fenyegetéssel járna.

Úgy vélekedett, hogy erről a témáról a keleti tagállamok tudnak a leghitelesebben beszélni, amelyek a fegyveres konfliktus közvetlen szomszédságában élnek.

„A háború szörnyű, természetesen elítéljük, a háborúban emberek halnak meg a szomszédunkban, de mégis ismételten, újra meg újra világossá kell tenni, hogy ez nem a mi háborúnk. Ez nem Magyarország háborúja, de még csak nem is a NATO háborúja” – közölte.

Majd a kétnapos tanácskozás legfontosabb céljaként ennek az állapotnak a fenntartását nevezte meg, vagyis annak elkerülését, hogy az ukrajnai háború az észak-atlanti szövetség háborújává váljon.

„Mi azt szeretnénk, ha érvényben maradnának azok a közös döntéseink, amelyeket immáron több mint két esztendeje hoztunk közös akarattal, konszenzussal, egyhangú szavazással. Ezek úgy szólnak, hogy a NATO nem részese az Ukrajnában zajló háborúnak, és mindent meg is kell tennünk annak érdekében, hogy elkerüljük a NATO és Oroszország közvetlen konfliktusát a következő időszakban” – idézte fel.

Az elmúlt hetekben újabb lépéseket tettünk annak érdekében, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatában újra beszélhessünk a kölcsönös bizalomról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szerdán Brüsszelből.

Szijjártó Péter a NATO-tagállamok külügyminisztereinek ülésén vett részt a belga fővárosban, és délután kétoldalú tárgyalást folytatott ukrán és kanadai kollégájával is.

Szijjártó Péter a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartott találkozóját követő bejegyzésében rámutatott: történtek is előrelépések a magyar-ukrán kapcsolatokban, ilyen például a határforgalmi megállapodás módosítása, amely hozzá fog járulni ahhoz, hogy megszüntessék a méltatlan helyzeteket a két ország határán.

„Reményekkel tekintünk a magyar-ukrán oktatási munkacsoport holnapi ülése elé, hiszen a legfontosabb feladat most az, hogy helyreállítsuk a kárpátaljai magyar közösség oktatáshoz és anyanyelvhasználathoz fűződő jogait”

– fogalmazott Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: az ukrán-magyar határon kormányzati támogatással végrehajtott infrastruktúrafejlesztés nyomán Fényeslitkénél évente 1 millió konténer, illetve 3 millió tonna búza és étolaj átrakodására nyílik lehetőség, ami nagy segítséget nyújthat Ukrajna európai irányú kereskedelmének fenntartásában.

Szijjártó Péter egy másik szerdai Facebook-bejegyzésében beszámolt a kanadai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről is.

„Melanie Joly immár a hetedik kanadai külügyminiszter, akivel együtt szolgálok, és most azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy újra lendületet adunk Magyarország és Kanada együttműködésének, amire jó apropót szolgáltat a tény, hogy idén Magyarország az EU soros elnökségi pozícióját, jövőre Kanada pedig a G7 soros elnökségi pozícióját tölti be”

– írta.

Hozzátette, „védelmi együttműködésünk fontos pillére Magyarország biztonságának, hiszen az elmúlt években a magyar vadászpilóták kanadai képzésben is részesültek, és a magyar légvédelmi radarrendszer beszerzése részben kanadai forrásból történik”.

Szijjártó Péter kiemelte: „mindkét ország a nukleáris táborba tartozik”, 10 százalék feletti részesedése van a nukleáris energiának mindkét országban, és megállapodtak abban, hogy kiaknázzák a kutatás-fejlesztési együttműködésben rejlő lehetőségeket.

„Jó hír, hogy a Kanadába irányuló magyar export hatalmas rekordot döntött, meghaladta a 450 millió dollárt, amely főként az élelmiszeripari termékek kivitelének köszönhető” – mutatott rá a miniszter.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy vannak ezzel ellentétes szándékok, tervek, és készülnek ezzel ellentétes előterjesztések, amelyek az eddig vörösnek hitt vonalak egy részét bizony átlépnék.

Szavai szerint ezen terveknek egyfajta előképei voltak az elmúlt hetekben látható nyilatkozatok nyugat-európai politikusok részéről, akik nem zárták ki adott esetben még a katonák küldését sem Ukrajnába.

Magyarország ellen fog állni minden egyes olyan javaslatnak, amely adott esetben az Ukrajnában zajló háború eszkalációjához, egy világháború közvetlen fenyegetéséhez vezetne, illetőleg amely javaslatok a NATO és Oroszország közötti konfliktus kialakulását vetítenék előre – jelentette ki.

Mi, magyarok az elkövetkezendő két napban sem fogunk támogatni egyetlenegy olyan javaslatot sem, amely a NATO-t közelebb vinné a háborúhoz, vagy amely a NATO-t védelmi szövetségből támadási szövetséggé alakítaná át – tette hozzá.

„Abban reménykedünk tehát, hogy a következő két nap során is a NATO külügyminiszteri tanácsülésén is győzni fog a józan ész, a béke és a biztonság iránti vágy fog felülkerekedni” – összegzett.