Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés szombaton hivatalos honlapján.

A szakszolgálat szűkszavú közleményében azt írta, hogy a Rosztovi területen lévő Azov településen robbantották fel a csővezetéket, amelyen keresztül kőolajtermékeket szivattyúztak a helyi olajraktárból az azovi-tengeri kikötő területén lévő tankerekbe. A robbanás után a tartályhajók megrakodását határozatlan időre felfüggesztették – írta a hírszerzés, amely kiemelte, hogy a létesítményt az orosz állam katonai célokra használta.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság a Telegramon arról tájékoztatott, hogy szombatra virradóra az orosz erők eltaláltak egy mezőgazdasági vállalkozást a dél-ukrajnai Herszon megyében. A keletkező tüzet gyorsan eloltották, és senki sem sérült meg.

Hajnal előtt az oroszok rakétákat lőttek ki az ország délkeleti részében lévő Zaporizzsja felé, a megyeszékhelyen ipari létesítmények rongálódtak meg.

Ivan Fjodorov, a régió kormányzója azt is nyilvánosságra hozta, hogy megrongálódott az az épület, amely az orosz megszállás alá került Melitopol városból elmenekült embereknek nyújt menedéket. Áldozatokról egyelőre nem érkezett hír.

Közben a Zaporizzsját ért pénteki orosz támadás sérültjeinek száma a helyi hatóságok közlése szerint 23-ra emelkedett, két gyermek és egy rendőr is megsebesült. Előző este a megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a rakétázás következtében három helyi lakos vesztette életét és 19 sérült meg.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy Oroszország az éjjel Ukrajnát 32 Sahíd típusú támadó drónnal, valamint hat különböző típusú rakétával támadta. A légvédelem egy H-101-es és egy H-555-ös, továbbá egy Kalibr rakétát semmisített meg, valamint 28-at a 32 Sahíd drónból.

Az orosz hadsereg Kijev környékét is támadta, a megyei kormányzói hivatal közlése szerint azonban a légvédelem az odairányított összes drónt és rakétát a levegőben megsemmisítette.

Az ukrán vezérkar szombat reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon az orosz erők 14 rakéta- és 107 légicsapást hajtottak végre, valamint 137-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre. Az elmúlt 24 órában 80 katonai összecsapásra került sor. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 477 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett 24 orosz harckocsit, 41 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 48 drónt.

Újabb katonai létesítmény elleni dróncsapásról számolt be a Dnyeszter melléki moldovai szakadár terület nemzetbiztonsági minisztériuma pénteken.

A tárca tájékoztatása szerint helyi idő szerint 14 óra 35 perckor egy kamikazedrón csapódott be a ribnyicei körzetben lévő egyik katonai létesítmény területén, hat kilométerre az Ukrajnával közös határtól. A cél egy radarállomás volt, amelyben a közlések szerint elenyésző károk keletkeztek.

A történteknek nem voltak áldozatai. Egy nyomozócsoport a helyszínen vizsgálódik. Az incidensről nem tettek közzé semmiféle felvételt. A chisinaui vezetés időközben közölte, hogy elemzik a helyzetet.

Március 17-én a szakadár térség hatóságai arról számoltak be, hogy egy kamikazedrón becsapódása következtében kiégett a Dnyeszter melléki fegyveres erők egyik működésképtelen Mi-8MT típusú helikoptere egy kifutópályán. Mint azt akkor közölték, a pilóta nélküli repülőeszköz Ukrajna irányából érkezett.

Elfoglalta a donyecki régióban lévő Vodjane települést az orosz hadsereg csütörtökön, az elmúlt hét során pedig 39 csoportos csapást hajtott végre nagyhatótávolságú földi és légi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal ukrán energiaipari, hadiipari és légvédelmi létesítményekre, arzenálokra és üzemanyagbázisokra – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a csoportos csapásokat választ jelentettek a „kijevi rezsim” azon kísérleteire, hogy kárt okozzon az orosz olaj-, gáz- és energetikai létesítményekben. A támadás ukrán egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyei ellen is irányult.

A március 31. és április 5. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, eközben pedig visszavert 64 ukrán ellenrohamot, közülük 39-et Avgyijivkánál.

A Moszkvában kiadott beszámoló szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 5000 katonát veszített az elmúlt hét folyamán.

Közülük a legtöbben, több mint 2110-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Hét ukrán katona megadta magát.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett öt, Sz-300-as légvédelmi rendszerekhez tartozó indítóállást, három Szu-25-ös, egy Szu-27-es és egy MiG-29-es repülőgépet, 17 harckocsit, 30 páncélozott harcjárművet, öt HAMMER és JDAM irányítható légibombát, HIMARS, Vampire és Uragan sorozatvetők 91 rakétáját, továbbá 1119 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A zaporizzsjai atomerőmű a Telegram-csatornáján közölte, hogy ukrán dróncsapást érte a teherkikötőjét és a 2. számú nitrogén-oxigén állomását. A támadás a létesítmény kulcsfontosságú infrastruktúrájában nem okozott kárt, az atomerőmű rendszereinek működését nem zavarta meg.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Moszkva nevében óva intette Kijevet és annak nyugati partnereit minden, a zaporizzsjai atomerőmű megtámadására vagy az ottani destabilizálására irányuló kísérlettől. Felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy a helyszínen tartózkodó szakértői rögzítsék az ukrán támadások minden esetét.

Orosz közlés szerint a Rosztov megyei Morozovszkban egy drón robbanószerkezetének detonációja következtében nyolc ember sérült meg pénteken.

Az orosz légvédelmi erők az éjszaka folyamán 53 ukrán drónt lőttek le Rosztov, Szaratov, Kurszk és Belgorod megye, valamint a Krasznodari terület felett.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim bűncselekményei” ügyében illetékes nagykövete pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán fél az első negyedévben legkevesebb 22 ezer lövedéket lőtt ki polgári objektumokra orosz területen, 201 civil halálát okozva, 721 civilt pedig megsebesítve.

A sérültek között 59, a halottak között pedig 11 gyerek volt. A legfiatalabb halott gyermek mindössze 4 hónapos volt. Mirosnyik szerint a Belgorod megye területére mért csapások száma az év eleje óta másfélszeresére emelkedett.

Közölte, hogy az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) több mint 4500 büntetőeljárást indított ukrán „fegyveresek” és vezetőik által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek közül 980 került a végrehajtás szakaszába. Elmondta, hogy eddig az orosz bíróságok 215 büntetőügyben 310 személy ellen hoztak ítéletet, közülük 87-en a „nacionalista” Azov alakulatban szolgáltak.

A nagykövet szerint egyértelmű és közvetlen az összefüggés az ukrán harctéri vereségek és a hadviselés tiltott formáinak és módszereinek alkalmazása között. Kifogásolta, hogy a Nyugat ezek fölött szemet huny.

Litvánia további katonai segély gyanánt háromezer drónt vásárol Ukrajna számára – közölte pénteken Ingrida Simonyte litván kormányfő ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihallal folytatott megbeszélését követően Vilniusban.

A mintegy 2 millió euró értékű, litván gyártmányú repülőeszközök az év végéig jutnak el az orosz-ukrán frontra a tervek szerint. Simonyte közölte azt is, hogy Litvánia rehabilitációs programot is indít a sebesült ukrán katonák számára, kormánya erre a célra 15 millió eurót különít el. A rehabilitációs központokat Lviv, Dnyipro és Zsitomir városokban hozzák létre.

Simonyte sürgette az Európai Uniót, hogy mielőbb kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel, egyben pedig hangsúlyozta a NATO-csatlakozás szükségességét is.

„Ukrajna és a NATO teljes biztonsága csakis Ukrajna teljes NATO-csatlakozásával érhető el” – hangoztatta.

A litván miniszterelnök annak lehetőségét sem zárta ki, hogy hazája katonákat küldjön kiképzési feladatok ellátására Ukrajnába. Simonyte felidézte, hogy katonai kiképzők már most ukrán csapatokat képeznek ki Litvánia és más országok területén. Ezzel összefüggésben felvetette, hogy „ki lehetne őket képezni esetleg Ukrajna területén. Megfelelő légvédelem mellett biztos van mód a kockázatok kezelésére” – tette hozzá.

Smihal szerint Litvánia az ukrajnai háború kitörése óta egymilliárd euróval, GDP-je mintegy 1,5 százalékának megfelelő összeggel támogatta a kijevi kormányzatot.

„Nagyra értékeljük mindezt” – tette hozzá.

Litvánia nemrég 35 millió euróval járult hozzá a cseh vezetésű lőszerberszerzési programhoz. A vilniusi védelmi tárca az év elején közölte, hogy Litvánia további 200 millió euró katonai segélyt tervez küldeni Ukrajnába 2026-ig. Litvánia Smihal balti körútjának utolsó állomása.

Az ukránok felrobbantottak egy orosz olajvezetéket