Az amerikai tankok 16 százalékát már kilőtték az oroszok

Az Ukrajnának átadott amerikai Abrams tankok több mint 16 százaléka már megsemmisült, jellemzően rendkívül olcsón előállítható drónok által.

Jelentős mértékben átalakítja az erőviszonyokat az ukrajnai háborúban, hogy az oroszok képesek drónokkal megsemmisíteni több tízmillió dollárba kerülő amerikai tankokat. Az úgynevezett kamikaze drónok gyártási költsége töredéke a szóban forgó harckocsiknak – számolt be a The New York Times. Az amerikai újság a hétvégén a washingtoni törvényhozás alsóháza által is elfogadott újabb, 61 milliárd dolláros ukrán támogatási csomaggal összefüggésben foglalkozott a témával, különös tekintettel azokra a fegyverekre, amelyekkel Ukrajna képes lehet elhúzni a háború befejezését.

A New York Times által megszólaltatott szakértő szerint

az orosz fegyveres erők jellemzően kamikaze drónokkal és egyéb, úgynevezett „csavargó lőszernek” minősülő, kisméretű távirányítható fegyverekkel okoznak sokszor helyreállíthatatlan károkat

olyan – az ukránok számára átadott – nehézfegyverekben, mint a tavaly novemberben hadrendbe állított, de korlátozott mértékben bevetett M1 Abrams tankok.

A lap internetes adatok alapján közölte, hogy mekkora mértékben veszítettek el különböző nehézfegyvereket az ukránok. A számok lesújtóak:

Ukrajna eddig 30 darab német Leopard harckocsit és öt darab Abramst – az amerikaiaktól kapott tankok több mint 16 százalékát – veszítette el.

Az Abrams tankok elveszítése különösen érzékenyen érinti az ukrán hadsereget, mivel Washington összesen 31 darabot – Joe Biden elnök szerint egy ukrán páncélosszázad számára megfelelő mennyiséget – adott át Kijev számára. Mindezt olyan drónokkal sikerült elérni, amelyek gyártási költsége mindössze 500 dollár, miközben egy Abrams harckocsi 10 millió dollárnál is többe kerülhet. Forintra átszámítva ez azt jelenti, hogy

az orosz hadsereg valamivel több mint 185 ezer forintból semlegesíti a 3,7 milliárd forintos ukrán–amerikai felszereléseket.

Jelenleg nincs hatásos védekezési mechanizmus ezekkel a drónokkal szemben, ugyanakkor a New York Times megjegyzi: zajlik a német gyártmányú Gepard önjáró légvédelmi ütegek és különböző rádiófrekvenciás zavarók drónvédelmi célú továbbfejlesztése.

Az amerikai képviselőház után a szenátus is megszavazta az újabb, több mint 60 milliárd dolláros amerikai fegyvertámogatást Ukrajnának, szerdán pedig Joe Biden is aláírta a törvényt. Az amerikai elnök azt mondta: még a héten el akarja kezdeni a fegyverek szállítását Ukrajnába. Az orosz hadvezetés kiemelt fenyegetésként tekint az Amerikából érkező fegyverekre, ezért fokozzák az ukrán hadi üzemek elleni csapásokat. Ma hajnalban egyébként orosz és ukrán területekről is légitámadásokat jelentettek.

Sűrű, fekete füst és vöröslő lángok csaptak fel egy Szmolenszk megyei olajtározóból. Az orosz hatóságok szerda hajnalban több határmenti orosz megyéből is ukrán dróntámadásokat jelentettek. Áldozatokról nem érkezett hír.

Robbanások történtek a határ túloldalán, Harkivban is, ahol orosz rakéták csapódtak be az éjjel. A helyszínre kiérkező rendőrök zseblámpákkal mérték fel a károkat. A hatóságok szerint lakóépületek, irodaházak és gázvezetékek is megrongálódtak, és több sérültje is van a támadásoknak.

„Éppen otthon aludtam, amikor az első becsapódás betörte az ablakaimat. Ahogy próbáltam kijutni, elvágtam a kezemet. A második robbanás a bejárati ajtót is magával vitte” – mondta egy férfi.

Az érkező SZ-300-as típusú, nagy hatótávolságú rakétákat ezúttal nem sikerült semlegesíteni. A kijevi vezetők abban bíznak, hogy a frissen bejelentett brit, dán és a hamarosan megérkező amerikai fegyverszállítmányok nagyban megnövelik majd az ország védekezőképességét.

„Az első, fegyverekkel megpakolt amerikai hajók már készen állnak az indulásra. Ha zöld utat kapnak, akkor akár már a hét végére megérkezhetnek Ukrajnába. A jól működő utánpótlási vonalaknak köszönhetően a felszerelések ezután két napon belül már a frontra kerülhetnek” – mondta az ukrán kormánypárt frakcióvezetője.

Az Egyesült Államok képviselőháza után

kedden a szenátus is megszavazta az Ukrajnának küldendő, átszámítva mintegy 22 ezer milliárd forint értékű fegyvertámogatási csomagot.

Az első szállítmányok azután indulhatnak meg, hogy Joe Biden elnök aláírja a törvényt.

Közben szerdán Rishi Sunak brit miniszterelnök hivatalba kerülése óta először utazott Berlinbe, hogy a katonai és gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaljon a német vezetőkkel. Olaf Scholz német kancellár a találkozón megerősítette, hogy továbbra is támogatni fogják Ukrajnát.

„Egy a célunk: Ukrajnának segíteni kell, hogy ellen tudjon állni az orosz agressziónak. Németország és az Egyesült Királyság Ukrajna legnagyobb támogatói Európában, és ez így is marad, ameddig csak szükséges. Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a NATO országok nem állnak háborúban Oroszországgal” – mondta Olaf Scholz.

Moszkva szerint azonban az új nyugati fegyverszállítmányok sem fogják megfordítani az orosz fölényt Ukrajnában.

„A harcmezőn kialakult helyzet egyértelmű, mi pedig továbbra is azt gondoljuk, hogy az új nyugati fegyverek nem fogják megváltoztatni a kialakult erőviszonyokat” – fogalmazott a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy minél több fegyver érkezik Ukrajnába, annál szélesebb területen alakítanak ki ütközőzónát a két ország határán.

Eközben a moszkvai védelmi minisztérium azt közölte, hogy az újabb nyugati fegyverszállítások ellensúlyozására tovább növelik a fegyvergyáraik kapacitását, a jövőben pedig még több támadással igyekeznek akadályozni az ukrán hadiipar működését.

Az orosz hadsereg a fronton kedvezőbb pozíciókat foglal el, és a Kijevnek nyújtott amerikai segítség ezen nem fog változtatni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

„Egészében véve elmondható, hogy a dinamika most már mindenki számára teljesen világos. Az (Ukrajna számára) elkülönített (amerikai) pénz, a fegyverek, amelyeket ezért a pénzért le fognak szállítani, nem fognak változást eredményezni ebben a dinamikában” – hangoztatta.

Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte  Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.

A miniszterelnök szerint mindez több fegyvert jelent Ukrajnának egyebek között több légvédelmi eszközzel és nagyobb hatótávolságú lövedékekkel.

A fennmaradó összeg egy részét, 7,8 milliárd dollárt az államháztartás támogatására szánják. További 1,57 milliárd dollárt gazdasági segélyként használnak fel, 400 millió dollárt pedig határvédelemre és aknamentesítésre fordítanak – részletezte Smihal.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a forrásokból pénzt szánnak a létfontosságú infrastruktúra helyreállítására is.

Oroszország az utóbbi időben fokozottan célozta Ukrajna energetikai létesítményeit, komoly károkat okozva.

Az amerikai képviselőház hosszú viták után szombaton demokrata párti és republikánus támogatással elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot. Ebből az összegből 61 milliárd dollárt szánnak a kijevi vezetés támogatására. Az amerikai törvénytervezet még szenátusi jóváhagyásra vár.

„Rossz nap (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) számára” – írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en. „Az Egyesült Államok újfent igazolta globális vezető szerepét” – tette hozzá.

Peszkov szerint a további pénzek átutalása magának Ukrajnának is nagyobb veszteségeket fog okozni.

„Tisztában vagyunk vele, hogy ennek a pénznek a nagy része valamilyen formában magában Amerikában marad. Amerika gazdagabb lesz, és további osztalékokat fog keresni, így nyújtva segélyt Ukrajnának” – mondta a szóvivő.

Peszkov kitért az orosz vagyon lefoglalásáról rendelkező amerikai törvényjavaslatra. Kijelentette, hogy a kisajátítás nem tekinthető legitim intézkedésnek. Az elnöki sajtótitkár orosz ellenintézkedéseket és jogi eljárásokat helyezett kilátásba.

Az európai gazdasági büntetőintézkedésekről szólva azt mondta, hogy Oroszország nem visel rózsaszín szemüveget, és arra számít, hogy a Nyugat szankciógyakorlatai folytatódnak majd. Elmondta, hogy Moszkva megpróbálja a minimumra csökkenteni az ilyen döntések következményeit, és a nemzeti érdekeinek megfelelően fog cselekedni.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Rosszija 24 televíziós hírcsatorna műsorában hangot adott annak a véleményének, miszerint Washingtonnak az elmúlt időszakban azért volt szüksége a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről elnevezett békeformula körüli narratíva fenntartására, hogy elterelje a figyelmet a Kijev „terrorista” tevékenységét támogató újabb segélycsomagról. Mint mondta, a témát annak érdekében forgatták a köztudatban, hogy azt a benyomást keltsék: Oroszország nem hajlandó véget vetni a konfliktusnak, miközben a Nyugat kész a békés megoldásra.

„A helyzet ennek pontosan az ellenkezője: Oroszország soha nem zárkózott el tárgyalásoktól. Éppen a kijevi rezsim kérésére egyezett bele 2022-ben ezekbe a tárgyalásokba. Oroszország reálisan értékeli a helyzetet, tisztában van vele, hogy mi áll a béke álformuláiról szóló tárgyalások mögött, és nem engedi, hogy bevonják ezekbe a produkciókba” – tette hozzá Marija Zaharova.