A svédek máris NATO támogatást sürgetnek Ukrajnának

Az északi és a balti országok támogatják a NATO nagyobb szerepvállalását az Ukrajnának történő segítségnyújtásban – szögezte le Tobias Billström svéd külügyminiszter szerdán.

A tárcavezető az északi és balti országok külügyminisztereivel és más tisztségviselőivel folytatott egyeztetését követő sajtótájékoztatóján elmondta: az észak-atlanti szövetségnek elsősorban biztonsággal kapcsolatos ügyekben kell támogatást nyújtania és a hadi felszerelések szállítását kell elősegítenie.

A miniszterek a svédországi Gotland szigetén, Visby városában folytattak megbeszélést, mely során – Billström beszámolója szerint – a többi között megállapodtak egy szakértői bizottság megalakításában, melynek feladata az lesz, hogy támogassa a kijevi kormány európai uniós csatlakozásra tett törekvéseit.

Valtonen azt is aláhúzta: „a fehérorosz demokratikus erőknek szintén segítségre van szükségük”.

Újabb fél évvel meghosszabbíthatja a kormány a háború miatt elrendelt veszélyhelyzetet. Erről szerdán délelőtt döntött a parlament. Közben – szakértők szerint – az EU és a NATO vezetői lassan, lépésről lépésre készítik fel az európai közvéleményt a háborúra. Előbb csak nyilatkozatok szintjén beszéltek az Oroszországgal való összecsapás lehetőségéről, most pedig már katonákat is mozgatnak Európa-szerte.

Mintegy két tucat német katona indult hétfőn Litvániába. A feladatuk, hogy előkészítsék a terepet további német katonák fogadására. Németország litvániai nagykövete kijelentette: Berlin hamarosan mintegy 5000 katonát küld és állomásoztat majd tartósan a Balti államban.

„Döntésünk, hogy a dandárt állandó jelleggel a NATO keleti szárnyára telepítjük, példa nélküli. Egyaránt vállaljuk a felelősséget és a vezető szerepet a NATO-ban” – mondta Cornelius Zimmermann Németország litvániai nagykövete.

Berlin több évtized után hozott ilyen döntést, ugyanis a második világháború óta a mostani lesz az első alkalom, hogy német katonák folyamatosan külföldön állomásoznak.

A német védelmi miniszter még a múlt héten jelentette be a Bundeswehr átszervezését is. Boris Pistorius arról beszélt: a német hadsereget hadra foghatóvá kell tenni.

„A célunk, hogy a Bundeswehrt úgy alakítsuk át, hogy vészhelyzet, védekezés és háború esetén is optimálisan helytálljon. Mindannyian tudjuk, hogy a fenyegetettségi helyzet Európában fokozódott” – mondta Boris Pistorius.

Ukrajna katonai támogatásának fontosságáról beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután brit kollégájával találkozott Washingtonban. David Cameron pedig a katonai szállítások folytatása és a NATO szerepének növelése mellett érvelt, mert szerinte Ukrajna így győzhet.

„Megvizsgáljuk ezt az ukrajnai missziót is, hogy a NATO hogyan tudna többet tenni a koordináció érdekében, és hogyan tudná segíteni ezt az országot a harcban” – mondta David Cameron.

Napról napra éleződik a szembenállás a NATO tagállamok és Oroszország között Ukrajna miatt.

A Kreml szóvivője nemrég arról beszélt: már a NATO is belekeveredett a konfliktusba.

„A kapcsolatok Oroszország és a NATO között mára gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.

Moszkva a napokban nagyszabású hadgyakorlatot tartott, amelynek célja a hidrogénbomba hordozására is alkalmas JARSZ rakéták elleni szabotázsakciók megakadályozása és a harc begyakorlása volt vegyi támadás esetére.

Az orosz–ukrán háború tovább terjedésével fenyegető folyamatok Emmanuel Macron februári nyilatkozatával vettek új lendületet. A francia elnök ugyanis arról beszélt, nem szabad kizárni, hogy nyugati csapatokat küldjenek harcolni Ukrajnába.

„Bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön”

– mondta korábban a francia elnök.

Emmanuel Macron mögé azóta EU-s és NATO tagországok, köztük a Balti-államok, Csehország és Lengyelország vezetői közül többen felsorakoztak, sőt, szakértők szerint a NATO-főtitkár sem veti el a nyugati beavatkozás lehetőségét.

Növekszik a félelem Lengyelországban a háború tovább terjedésének lehetősége miatt – számolt be a Magyar Nemzet egy felmérésről. A lap kiemeli: a lengyelek 83 százaléka úgy véli, az orosz–ukrán háború veszélyt jelent országukra, és többségük arra számít, hogy néhány éven belül összecsapás jöhet a NATO és Oroszország között.

Félő, hogy a meggondolatlan nyilatkozatok és katonai lépések elhozhatják a nyílt konfliktust a Nyugat és Oroszország között – erről beszélt a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Halkó Petra úgy fogalmazott:

a NATO és az EU vezetői a szövetségek alapvető értékét, a béke fenntartását is felrúgják azért, hogy pénzzel és fegyverrel támogathassák Kijevet.

„Az európai uniós vezetők egy háborús retorikát folytatnak, hangsúlyozzák azt, hogy hogyan lehetne valójában ezt az orosz–ukrán háborút minél hosszabban elnyújtani és tovább eszkalálni. Addig az európai uniós polgárok sokkal inkább egy stabilitást szeretnének, biztonságot szeretnének, és azt, hogy mihamarabbi békével záruljon ez a konfliktus” – fogalmazott a szakértő.

Magyarország a háború kitörése óta következetes álláspontot képvisel: fegyvert és katonát sem küld a konfliktusba, illetve mielőbbi fegyverszünetet és béketárgyalásokat sürget.

A NATO-n belül jelenleg háborús pszichózis uralkodik, ami komoly eszkalációs kockázatot jelent, ezért minél előbbi stratégiaváltásra lenne szükség az észak-atlanti szövetség részéről – jelentette ki Szijjártó Péter

Azt erősítette meg, hogy minél előbb békére van szükség, ugyanis jól látszik a csatatéri helyzet alapján, hogy gyors diplomáciai rendezés híján drámai mértékben nőni fog a halottak száma és a pusztítás mértéke.

„Egyértelműen egyre aktívabbak a harctéri cselekmények, ezek következményei egyre súlyosabbak, és így az emberéletek megmentése és a pusztítás megelőzése érdekében most minden erőfeszítést a béke megteremtésére kellene koncentrálni” – figyelmeztetett.

Majd rossz hírnek nevezte, hogy ez jelenleg erősen kisebbségben lévő álláspont a NATO-n belül, egyik kollégája például úgy fogalmazott, hogy „a cél nem a béke megtalálása, hanem a háború megnyerése”.

„Ma nagyjából ez a fajta háborús pszichózis jellemzi a NATO-tagállamokat. A mai napon a felszólalások döntő többsége arról szólt, hogy hogyan lehetne a fegyverszállításokat növelni Ukrajnának”

– mondta.

Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy a fegyverszállítások összeállítása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, részben azért, mert a szövetségesek jelentős része csaknem teljes egészében átadta mostanra a raktáraiban rendelkezésre álló hadieszközöket.

Szijjártó Péter ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Magyarország látja el jelenleg Szlovákiában a légtérrendészeti feladatokat Csehországgal együtt, mert Pozsony minden repülőgépét átadta Kijevnek, az újak pedig még nem érkeztek meg.

Felidézte, hogy az ülésen elhangzott az is, hogy ki kell üríteni a raktárakat, azaz minden létező eszközt át kell adni Ukrajnának, és ennek kétségbeesettségéből is világosan látszik az, hogy a fegyverszállítások egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek.

„És nemcsak a fizikai okok miatt, hogy egyszerűen már nincsen ennyi fegyver, hanem azért is, mert a fegyverszállítások eddig sikerteleneknek bizonyultak a célkitűzésekhez képest” – vélekedett.

„Ugyanis mindeddig azt hallhattuk a fegyvereket szállító országoktól, hogy majd a fegyverszállítmányok hozzásegítik Ukrajnát ahhoz, hogy a csatatéri fejlemények pozitívan alakuljanak. De ez egyáltalán nem történik. A fejlemények teljesen ellentétesek a nyugati várakozásokkal, ellentétesek a fegyvereket szállító országok előrejelzéseivel” – tette hozzá.

Illetve megismételte, hogy

Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a NATO-ban ma meglévő „háborús pszichózis” óriási eszkalációs kockázatot is jelent, és minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a pusztítás, és annál nagyobb lesz a veszélye a fegyveres konfliktus továbbterjedésének is.

„Szóval az eszkaláció megelőzéséhez és az emberéletek megmentéséhez is stratégiaváltásra van szükség a NATO-ban. Az erre vonatkozó szándék egyelőre még nem látszik” – jelentette ki.

Majd kifejtette, hogy hazánk ráadásul Ukrajna szomszédjaként immár több mint két éve közvetlenül szembesül a háború drámai hatásaival, a szenvedéssel, a kormány ezért az ország történetének valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre.