POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.04.03.

A NATO hosszú távon is segíteni akarja Ukrajnát

Mi a magyar kormány véleménye?

A NATO-nak „kiszámítható” és „hosszú távú” katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.

Jens Stoltenberg a tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte: a NATO hosszú távú, kiszámítható és határozott támogatása Ukrajnának azt üzeni Moszkvának, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút.

„Moszkvának meg kell értenie, hogy nem tudja elérni céljait a csatatéren”

– fogalmazott.

A NATO-főtitkár hangsúlyozta: meg kell változtatni a támogatás dinamikáját, és megbízható, kiszámítható segítséget kell nyújtani Ukrajnának, de kevésbé az önkéntes hozzájárulásokra, mint inkább NATO-kötelezettségvállalásokra támaszkodva. Ezért – mint kiemelte – a tagországok külügyminiszterei megvitatják, hogy a szövetség saját keretei között mi módon vállalhatna nagyobb felelősséget a katonai felszerelések küldésének és az ukrán katonák továbbképzésének koordinálásában.

Kérdésre válaszolva elmondta: a NATO az úgynevezett Ramstein formátumban kezdeményezett fegyverszállítások koordinálását végezhetné, ami – szavai szerint – segíthet fenntartani Ukrajna fegyverellátásának zavartalanságát. Hozzátette: ehhez a döntéshez minden tagország egyetértésére van szükség, amelyet – mint kiemelte – reménye szerint júliusban, a washingtoni NATO-csúcstalálkozón adnának meg a tagállami vezetők.

„Határozottan ki kell állnunk Ukrajna támogatása mellett” – szögezte le a NATO-főtitkár, majd hozzátette: Ukrajnának sürgős katonai szükségletei vannak, bármilyen késedelem a támogatásban következményekkel jár a csatatéren.

Stoltenberg elmondta:

a tagországok Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével a tanácskozás második, csütörtöki napján, vagyis a NATO-Ukrajna Tanács ülésén átalakítják a szövetség átfogó segítségnyújtási csomagját egy többéves segítségnyújtási programmá.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: „újabb és több pénzre” van szükség Ukrajna támogatására. A többéves segítségnyújtási program segíteni fog Ukrajnának közelebb kerülnie a NATO-hoz a szükséges szabványok bevezetése által a beszerzéstől a logisztikáig. Információk szerint a többéves segítségnyújtási program egyebek mellett egy százmilliárd dolláros, öt évre szóló alapot hozna létre Ukrajna támogatására.

A NATO-főtitkár kijelentette: Ukrajna a NATO tagja lesz, „a kérdés nem a hogyan, hanem a mikor”.

Stoltenberg végezetül kijelentette: „az ukrajnai háború jól érzékelteti”, hogy a biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis „Oroszország számára az ázsiai barátaitól kapott támogatás” létfontosságú agressziója folytatásához.

Ezért – mint kiemelte – a hasonló gondolkodású nemzeteknek szerte a világon össze kell fogniuk, hogy együtt megvédhessék az erőszakmentes, szabályokon alapuló globális rendet. Gyakorlati együttműködésük a kibernetikai és a hibrid fenyegetések elleni védelem és a technológia területén hozzájárul az európai és a globális biztonsághoz – tette hozzá a NATO főtitkára.

Magyarország egyetlen olyan javaslatot sem fog támogatni a NATO külügyminiszteri ülésén, amely a katonai szervezetet közelebb vinné a háborúhoz vagy védelmiből támadási szövetséggé alakítaná át – szögezte le a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető, mielőtt útnak indult volna a NATO brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésére, rámutatott, hogy a találkozó napirendjét ezúttal is az ukrajnai háború fogja uralni, ahogy több mint két éve mindig.

Ennek kapcsán pedig kijelentette, hogy a NATO védelmi szövetség, és Magyarország ellen fog állni azon javaslatoknak, amelyek támadási szövetséggé alakítanák át, miután ez súlyos eszkalációs fenyegetéssel járna.

Úgy vélekedett, hogy erről a témáról a keleti tagállamok tudnak a leghitelesebben beszélni, amelyek a fegyveres konfliktus közvetlen szomszédságában élnek.

A háború szörnyű, természetesen elítéljük, a háborúban emberek halnak meg a szomszédunkban, de mégis ismételten, újra meg újra világossá kell tenni, hogy ez nem a mi háborúnk. Ez nem Magyarország háborúja, de még csak nem is a NATO háborúja” – közölte.

Majd a kétnapos tanácskozás legfontosabb céljaként ennek az állapotnak a fenntartását nevezte meg, vagyis annak elkerülését, hogy az ukrajnai háború az észak-atlanti szövetség háborújává váljon.

Mi azt szeretnénk, ha érvényben maradnának azok a közös döntéseink, amelyeket immáron több mint két esztendeje hoztunk közös akarattal, konszenzussal, egyhangú szavazással. Ezek úgy szólnak, hogy a NATO nem részese az Ukrajnában zajló háborúnak, és mindent meg is kell tennünk annak érdekében, hogy elkerüljük a NATO és Oroszország közvetlen konfliktusát a következő időszakban” – idézte fel.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy vannak ezzel ellentétes szándékok, tervek, és készülnek ezzel ellentétes előterjesztések, amelyek az eddig vörösnek hitt vonalak egy részét bizony átlépnék.

Szavai szerint ezen terveknek egyfajta előképei voltak az elmúlt hetekben látható nyilatkozatok nyugat-európai politikusok részéről, akik nem zárták ki adott esetben még a katonák küldését sem Ukrajnába.

Magyarország ellen fog állni minden egyes olyan javaslatnak, amely adott esetben az Ukrajnában zajló háború eszkalációjához, egy világháború közvetlen fenyegetéséhez vezetne, illetőleg amely javaslatok a NATO és Oroszország közötti konfliktus kialakulását vetítenék előre – jelentette ki.

Mi, magyarok az elkövetkezendő két napban sem fogunk támogatni egyetlenegy olyan javaslatot sem, amely a NATO-t közelebb vinné a háborúhoz, vagy amely a NATO-t védelmi szövetségből támadási szövetséggé alakítaná át – tette hozzá.

Abban reménykedünk tehát, hogy a következő két nap során is a NATO külügyminiszteri tanácsülésén is győzni fog a józan ész, a béke és a biztonság iránti vágy fog felülkerekedni” – összegzett.

Hónapok óta kering a sajtóban Mark Rutte holland kormányfő neve, mint legesélyesebb befutó a NATO főtitkári posztjára. A korábban kihívóként felmerülő észt miniszterelnök, Kaja Kallas kedden az X-en posztolta, hogy pletykának tartja a jelöltségéről szóló híreket, hetekkel ezelőtt viszont Klaus Johannis román elnök valóban bejelentkezett a főtitkári tisztségre. Mark Rutte útját ráadásul az is nehezít, hogy személyével kapcsolatban Törökországnak és Magyarországnak is fenntartásai vannak.

Jócskán eltolódhat az új NATO-főtitkár személyének kiválasztása, mivel a legesélyesebbnek számító Mark Rutte holland kormányfő személyével kapcsolatban több NATO-tagországnak is fenntartásai vannak – erről írt az Euractiv brüsszeli lap szerdán. A NATO diplomatái arra számítottak, hogy a tisztséget jelenleg betöltő Jens Stoltenberg utódját már az április eleji külügyminiszteri találkozón kiválasztják, de Klaus Johannis román elnök bejelentkezése a pozícióra lehűtötte a kedélyeket.

Az aggályok

Az Euractiv forrásai szerint a holland kormányfőnek elsősorban Törökországot és Magyarországot kellene meggyőznie.

A törökök ellenállásáról szólva felidézték, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök a múlt hónapban találkozott Ruttéval. Ezt követően a török államfő hangsúlyozta: szeretné, ha a következő NATO-főtitkár komolyabban venné a terrorizmus elleni küzdelmet, és figyelembe venné a nem uniós szövetségesek érzékenységét.

Magyarország kapcsán pedig Szijjártó Péter külügyminiszter szavait idézték, aki arról beszélt korábban, hogy a magyar kormány azért ellenzi a holland kormányfő főtitkárrá választását, mivel bírálta Budapest jogállamisági teljesítményét.

A lap hozzátette, hogy Romániának saját jelöltje van, míg Szlovákiában az államfőválasztás második fordulójára készülnek. Az ellenérzések dacára azonban a lapnak névtelenül nyilatkozó diplomaták azt mondták, hogy véleményük szerint Ankara és Budapest is meggyőzhető, mivel Rutte kapcsolatban áll a vezetőkkel, Johannist pedig nem tartják komoly jelöltnek.

Sürget az idő

A cikk emlékeztet, hogy Mark Rutte támogatói között van az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, azonban el kellene nyernie Törökország, Magyarország, Románia és Szlovákia bizalmát is. A lap kiemelte, hogy a külügyminiszterek brüsszeli találkozóján megvitatták az ügyet, egyelőre azonban nem világos, hogy a július 9–11. között megrendezésre kerülő washingtoni csúcstalálkozóig sikerül-e dönteni az új főtitkár személyéről.

Az Euractiv kiemelte: Jens Stoltenberg megbízatása a tervek szerint tíz év után, október 1-jén jár le. Mandátumát háromszor újították meg, többek között azért, hogy a szövetséget biztonságos kezekben tartsa Oroszország ukrajnai háborúja után.

Azzal kapcsolatban, hogy a szövetség keleti blokkjában kialakult egyfajta elégedetlenség, amiért alulreprezentáltak a szövetség döntéshozatali struktúrájában, mégis úgy tűnik, hogy a sajtóban eddig Rutte kihívójaként emlegetett észt kormányfő nem kér a pozícióból. Mint írták, Kaja Kallas észt miniszterelnök április 2-án az X-en közzétett bejegyzésében bejelentette: támogatja Ruttét, és pletykának minősítette azokat a híreszteléseket, amelyek „azt sugallták, hogy ő biztosan megkapja a munkát”.

Az Euractiv értesülése szerint ráadásul Rutte egyetlen támogatója sem váltott oldalt. A portálnak nyilatkozó amerikai nagykövet, Julianne Smith úgy fogalmazott:

„Folyamatos vita folyik mindkét lenyűgöző vezető képzettségéről, és addig fogjuk vitatni az érveket és ellenérveket, amíg konszenzusra nem jutunk.”

A diplomata ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha legkésőbb a washingtoni csúcsig rendeződne a NATO-főtitkár személyének kérdése.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek