Az Egyesült Államok a jemeni húsziknak szánt, korábban lefoglalt több ezer fegyvert és hozzá való lőszert adott át Ukrajnának – jelentette be az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) kedden.

A közlemény szerint a katonai eszközöket a múlt héten adták át az ukrán haderő egységeinek, és azok „segítséget jelentenek majd Ukrajna számára az önvédelemben az orosz támadással szemben”. Az ukrán haderő rászorul minden nyugati segítségre, mert az Egyesült Államok részéről jelenleg gyakorlatilag szünetel a katonai támogatás. Idén eddig egy 300 millió dollár értékű katonai csomagot jelentett be Washington Kijev számára.

A most átadott fegyverek között AK-47-es gépfegyverek, mesterlövészpuskák, RPG-7-es hordozható rakétaindítók, valamint lőszerek vannak.

A katonai eszközöket az amerikai haderő egységei 2021 és 2023 között foglalták le felségjelzés nélküli hajókon, amelyek az Iráni Forradalmi Gárda szállítmányát akarták eljuttatni a jemeni síita fegyveres csoportnak.

Az amerikai igazságügyi minisztérium 2023 júliusában kezdeményezett elkobzásra irányuló jogi eljárást, ezt követően pedig az Egyesült Államok saját tulajdonának nyilvánította a katonai szállítmányt, amelynek egy részét már tavaly októberben átadta Ukrajnának. Akkor 1,1 millió 7,62 milliméteres lőszert, továbbá gránátokat juttatott el az ukrajnai hadszíntérre.

Ukrajna nyugati támogatói nem biztosítják az ország számára azokat a légvédelmi rendszereket, amelyekre égető szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát az orosz bombázásoktól – jelentette ki kedden Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

A Nueva Economia Fórum nevű spanyol szervezet brüsszeli konferenciáján Borrell emlékeztetett, hogy Kijev már régóta kéri szövetségeseit, hogy sürgősen küldjenek Patriot rakétarendszereket az orosz támadások kivédésére.

„Elképzelhetetlen, hogy ne tudnánk rendelkezésükre bocsátani őket, tekintve, hogy a nyugati hadseregek mintegy 100 Patriot üteggel rendelkeznek, és mi mégsem vagyunk képesek ebből hetet küldeni számukra, kétségbeesett kérésükre sem” – hívta fel a figyelmet.

A főképviselő legközelebbi tanácskozásukon arra fogja buzdítani az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereit, hogy biztosítsák a háború sújtotta ország számára a légvédelmi rendszereket.

Mint hangsúlyozta, az EU-nak „teljesítenie kell erkölcsi és politikai kötelességét Ukrajnával szemben”, mivel „a helyzet a harctéren rendkívül nehéz, az orosz hadigépezet teljes gőzzel működik, és Kijevvel ellentétben a Kreml képes az elhúzódó kíméletlen háborút fenntartani, bármi áron.”

Az ukrajnai háború – mondta – „a maga brutalitásával megmutatta a világot olyannak, amilyen, és nem olyannak, amilyennek mi akartuk” és hangsúlyozta, hogy bár Ukrajna még nem tagja az Európai Uniónak, nem lehet „elválasztani az ukrán nép sorsát az unióétól”.

Figyelmeztetett továbbá arra, hogy Vlagyimir Putyin célja, hogy egész Európára kiterjessze fenyegetését, és éberségre szólított fel a közelgő, uniós választásokkal összefüggésben, mivel „destabilizáló tevékenységek veszélyeztetik demokráciát”. Borrell szerint „egy nagy intenzitású klasszikus háború lehetősége Európában többé már nem csak képzelgés”.

„Nyilvánvalóan mindent meg kell tennünk ennek elkerülése érdekében. De ahhoz, hogy elrettentsük az ellenfelet, rendelkeznünk kell az ehhez szükséges eszközökkel és meg kell erősítenünk védelmi rendszereinket” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett, hogy az EU számos kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy évek óta tartó beruházáscsökkenés után új lendületet adjon védelmi iparának.

Hangsúlyozta, hogy közös uniós védelmi kapacitást kell kiépíteni, és az európai polgároknak meg kell érteniük, hogy „az amerikai ernyő, amely a háború alatt és utána is védett őket, nem biztos, hogy mindig nyitva marad, attól függően, hogy ki kormányoz Washingtonban”.

Szerinte a NATO nem maradhat hiteles, ha az európai tagok nem növelik katonai képességeiket. Azzal kapcsolatban, hogy az EU védelmi képességeinek növelése esetleg a NATO-tól való elszakadást jelentheti, Borrell úgy érvelt, hogy ez az elszakadás azért történik, „mert az Atlanti-óceán túloldalán nem hajlandóak fenntartani azt az elkötelezettséget, hogy minden körülmények között megvédik a NATO összes tagját”.

Washingtonba utazott David Cameron brit külügyminiszter, azzal az elsődleges céllal, hogy Ukrajna támogatásának folytatásra biztassa az amerikai törvényhozást.

A londoni külügyi tárca keddi tájékoztatása szerint Cameron azt kérte a kongresszus meghatározó befolyású illetékeseitől, hogy „változtassanak az Ukrajnával kapcsolatos beszédmódon”, és hagyják jóvá Ukrajna számára azt a 60 milliárd dollárnyi kiegészítő finanszírozást, amelyről jelenleg folyik a vita a törvényhozásban.

Cameron a brit külügyminisztérium ismertetése szerint hangsúlyozza washingtoni tárgyalásain az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozásának fontosságát is, és azt, hogy folytatni kell Ukrajna katonai és humanitárius támogatását.

A tárca megfogalmazása szerint meg kell adni a szükséges segítséget ahhoz, hogy Ukrajna „az idén tarthassa a frontot, 2025-ben pedig offenzívába lendülhessen”.

A londoni külügyminisztérium kiemeli keddi tájékoztatásában, hogy az európai országok eddig 184 milliárd dollárnak megfelelő támogatásra vállaltak kötelezettséget Ukrajna számára.

David Cameron a tárca ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: Európa és Amerika biztonsága szempontjából is létfontosságú, hogy Ukrajna sikerrel járjon és Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot valljon, mert ez demonstrálná, hogy az országhatároknak jelentőségük van, az agresszió nem fizetődik ki és az Ukrajnához hasonló országoknak joguk van szabadon dönteni saját jövőjükről.

A brit külügyminiszter szerint ennek egyetlen alternatívája az, hogy Putyin „kedvet kaphat az európai határok erőszakkal végrehajtott átrajzolására”, és ezt „világosan meghallanák Pekingben, Teheránban és Észak-Koreában is”.

A londoni külügyi tárca keddi állásfoglalása szerint jóllehet Ukrajna továbbra is képes területi nyereségek elérésére Oroszországgal szemben, az orosz tüzérség egyre inkább túlerőbe kerül a hadszíntéren.

A brit külügyminisztérium szerint ez is jelzi annak fontosságát, hogy az Egyesült Államokban egyezség szülessen Ukrajna támogatásának folytatásáról.

Az ukrán hírszerzés vezetője újfent reményét fejezte ki, hogy Németország végül mégis Ukrajna rendelkezésére bocsát Taurus manőverező robotrepülőgépeket.

„A Taurusok minden bizonnyal megkönnyítenék az életünket” – mondta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) vezetője az ARD német tévécsatornának adott interjújában, amelyben kifejtette, hogy a rakéta kiváló fegyver parancsnoki központok és más fontos célpontok ellen. Ilyen célpontnak nevezte a Krímet Oroszországgal összekötő hidat is.

Budanov az interjúban megerősítette, hogy Ukrajna tavasszal vagy nyáron újabb orosz offenzívára számít,

főként a keleti régióban. Olaf Scholz német kancellár továbbra is határozottan ellenzi a Taurusok Ukrajnába küldését, attól tartva, hogy Kijev a német rakétákkal a frontvonalaktól távoli orosz célpontokra is csapást mérhet, és ezzel belesodorhatja Németországot a háborúba.

Budanov az interjú során nem kívánt nyilatkozni a háború konkrét kilátásairól, de szavai szerint a helyzetet „ellenőrzés alatt tartják”. Hozzátette, hogy még ebben az évben sor kerülhet egy ukrán ellentámadásra, de az „katasztrofálisan nehéz” feladatot jelentene Ukrajna számára a Nyugat folyamatos támogatása nélkül.

A húszi lázadók fegyvereit kapta meg Ukrajna