tóth gabi
Sms-ek megsemmisítése, korrupció és összeférhetetlenség".
A belga ügyészektől az Európai Ügyészség elé került az ügy, amiben bűncselekmény gyanúját vizsgálják az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közötti vakcinatárgyalásokkal kapcsolatban.
„Közfeladatokba való beavatkozás, sms-ek megsemmisítése, korrupció és összeférhetetlenség”
– áll a nyomozás jogi dokumentumaiban, amelyek a Politico szerkesztőségénél landoltak. Vádemelés még nem történt az eredetileg 2023 elején indított vizsgálat kacspán.
A feljelentést magát egy bizonyos Frédéric Baldan lobbista tette meg, aminek középpontjában Von der Leyen és Albert Bourla, a Pfizer főnöke közötti állítólagos szöveges üzenetváltás állt, amely feltételezhetően az EU legnagyobb vakcinamegállapodásáról szólt a Covid-19 világjárvány csúcsán. A feljelentéshez csatlakoztak a magyar és lengyel kormányok is, azonban Donald Tusk választási győzelme után visszavonta a panaszt a lengyel fél.
A beszerzések értéke meghaladja a 20 milliárd eurót, a Politico szerint különösen kényes pillanatban került az Európai Ügyészség elé az ügy, hisz Ursula von der Leyen nemrég jelentette be, hogy újrázna a bizottság élén.
A rendőrség kibővítette a brüsszeli korrupciós botránnyal kapcsolatos nyomozást is, miután egy új képviselőt is kihallgattak az ügyben, a belga Maria Arena szocialista EP-képviselőt.
A szövetségi ügyészség szóvivője, Eric Van Duyse szerint több mint egy évvel kirobbanása után a belga nyomozók először kérdezték ki Arenát gyanúsítottként.
Arena nevét már hónapok óta más gyanúsítottakkal hozták összefüggésbe, akik részt vettek a korrupciós ügyben, de a képviselő lehetséges érintettsége továbbra is rejtély maradt. A belga képviselő a kezdetektől fogva határozottan tagadta, hogy bármiféle bűncselekményt követett volna el, még saját titkárával is elvitette volna a balhét.
A rendőrség mindeddig nem hallgatta ki, annak ellenére, hogy információkat gyűjtöttek össze Pier Antonio Panzerivel, egy volt EP-képviselővel való kapcsolatairól, aki vádalkut kötött az ügyészekkel, és elismerte, hogy pénzt vett át Katartól, Marokkótól és Mauritániától, cserébe politikai szívességekért az EU parlamentjében.
Sem Arena, sem ügyvédje pénteken nem reagált azonnal a hírekre.
„Ne maradj ki a játékból” – mondta Panzeri Arenának 2022. augusztusában, egy ebéd közben egy brüsszeli Salvarino pizzériában rendőrségi akták szerint. „Mert ha benne vagy, akkor jóval több pénzt jön majd” – mondta neki.
A rendőrség tavaly nyáron, az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola jelenlétében razziát tartott Arena brüsszeli ingatlanjaiban, és nagy összeget talált egyik fia lakásán – noha eddig nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a vagyon közvetlenül kapcsolódna a korrupciós botrányhoz. Egy uniós tisztviselő azt mondta, hogy a belga hatóságok egyelőre nem kérték a mentelmi jogának felfüggesztését, ami az előfeltétele annak, hogy a rendőrség letartóztathassa.
Arena az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójának, valamint a belga szocialista pártnak a tagja.
Szelektálja Eva Kaili, az Európai Parlament (EP) volt szocialista alelnöke azokat az újságírókat, akiknek nyilatkozik. A Politico arról számolt be, a görög politikus letiltott két újságírót Twitter-oldalán, köztük a brüsszeli hírportál egyik munkatársát. A lap egyébként már korábban is kereste Kailit, ám visszautasította az interjút. „Miközben olasz, spanyol, francia és belga híroldalaknak interjút ad” – tette hozzá a Politico.
Eva Kaili tavaly decemberben került a címoldalakra, amikor elsők között vették őrizetbe a Katarral kapcsolatos brüsszeli korrupciós botránnyal kapcsolatban. Az EP volt szocialista alelnöke ellen korrupció vádjával indult eljárás, miután csaknem 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le nála a belga hatóságok brüsszeli lakásán tartott házkutatások során.
Az ügy részeként a politikusnőt letartóztatták, ám tavaly áprilisban már házi őrizetbe is került elektronikus nyomkövető viselésének kötelezettségével. Tavaly óta azonban már szabadlábon védekezhet, és a nemzetközi címlapokat az vezeti azóta, a botrányos hátterű Kaili hogyan fog visszatérni az Európai Parlamentbe dolgozni. Az EP volt alelnöke ugyanis már házi őrizete alatt azt nyilatkozta, hamar visszatérne a munkába, és egy bírósági végzésnek köszönhetően meg is kapta a lehetőséget arra, hogy részt vegyen a testület plenáris ülésén. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője ennek kapcsán korábban elmondta
döbbenetes, hogy egy ilyen súlyos ügy után a gyanúsított politikusok sorra jönnek ki a börtönből és folytatják tevékenységüket.
A Politico értesülései szerint Kaili egy kisebb irodát is kapott már néhány emelettel lejjebb alelnöki irodájától.
Kaili munkába való visszatérése azonban minden bizonnyal nem fog nagy sikert aratni – vélekedett a Politico. A politikusnő mögött ugyanis nem csak a brüsszeli korrupciós botrány van, hírnevét egy másik üggyel is besározta, miszerint százezer eurót csalhatott el az EP-től asszisztensein keresztül hamis kifizetésekkel, és kenőpénzt is elfogadhatott. A hírportál felhívta a figyelmet arra is, Kaili „politikailag hajléktalanná vált”.
Kirúgták pártjából, a görög szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalomból (Pasok), az Európai Parlament képviselőcsoportjából, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéből
– sorolta a Politico.
A lap hozzátette: Kaili most olyan EP-képviselőkkel működik együtt, akik egyetlen uniós képviselőcsoporthoz sem tartoznak.
Noha számos bizonyíték alátámasztja, Kaili érintett a brüsszeli korrupciós ügyben, a görög politikus továbbra is ártatlannak vallja magát, és erről különböző összeesküvés-elméletekkel igyekszik meggyőzni a nyilvánosságot.
Az elmúlt hónapokban olyan kijelentésekkel próbálta tisztára mosni hírnevét, hogy csak azért került a hatóságok célkeresztjébe, mert túl sokat tudott a kormányzati kémkedésről. Az olasz Corriere della Sera olasz napilapnak adott interjújában a körülötte zajló botrányról azzal igyekezett elterelni a figyelmet, hogy „a titkosszolgálatok kémkedése egyes parlamenti képviselők után aggályokat vet fel az európai demokráciákkal kapcsolatban”. „Azt hiszem ez az igazi botrány” – tette hozzá Kaili. A görög politikus állításait azonban cáfolják. Kaili összeesküvés-elmélete ellen szólalt fel például Sophie in 't Veld, liberális EP-képviselő is, aki egyenesen elutasította a kémkedés vádját.
Az EP volt alelnöke a hatóságok munkája kapcsán is valótlanságokat állított: azt mondta, megtagadták tőle letartóztatása alatt gyermekének láthatását, az ügyészség azonban elutasította a vádakat arra hivatkozva, Kaili olyan kiváltságokat is kért, amelyeket másoknak sem biztosítanak.
A görög politikus elleni eljárás még koránt sem ért véget, az EP brüsszeli székházában továbbra is vizsgálódnak a hatóságok.
Brüsszeli információk szerint újabb botrány van kialakulóban Eva Kaili körül.
Az MCC Brussels által megszellőztetett forrás szerint sürgősségi eljárásban, már kedden szavazni fognak a képviselők Eva Kaili mentelmi jogának megvonásáról.
Kaili ügye most egy, a korábbitól eltérő szálon futó történet miatt kerül az EP elé. A vádak többek között a következőket sorolják:
egyik akkreditált parlamenti asszisztense nem teljesítette a 2015. szeptember 28. és 2019. július 2. közötti időszakban a munkahelyén való jelenlétre és a feladatai ellátására vonatkozó kötelezettségét.
De ezen túl négy asszisztense kapcsán jegyzik meg, hogy éveken át el nem végzett kiküldetésekért kaptak költségtérítéseket.
Az eredeti, ismertebb – bár Brüsszel által elhallgatni igyekezett – ügy, hogy Kailit 2022. decemberben az elsők között vették őrizetbe a brüsszeli korrupciós botrányban egy Katarral kapcsolatban indított nyomozás során, amikor éppen édesapjának adott át egybőröndnyi pénzt egy szállodában. Mint ismert, több jelenlegi és volt európai parlamenti képviselő, valamint egyikük asszisztense került rács mögé korrupció, pénzmosás és bűnszövetkezetben való részvétel előzetes vádjával. A belga rendőrség közlése szerint csaknem másfél millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során, a vádak szerint a politikusok milliós összegeket fogadtak el Katartól és Marokkótól, hogy számukra kedvezően alakítsák az európai döntéshozatalt.