1700 ukrán drónt lőttek le az oroszok

A moszkvai védelmi tárca szerint kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz csapatok Kelet-Ukrajnában. Több mint 1700 ukrán drónt semmisítettek meg, miközben Kijev folytatja a drónflottája fejlesztését. Az orosz ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy ha a Nyugat folytatja Ukrajna felfegyverzését, az könnyen terrorista-állammá válhat. Orbán Viktor miniszterelnök Marokkóban hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is a tűzszünet és a béke pártján áll.

Szinte teljesen elszenesedett egy hőerőműnek a vezérlőpultja Kijev közelében a legutóbbi orosz légicsapás után. Moszkva szerint az elmúlt hét napban több tucat csapást hajtottak végre ukrán energiaipari létesítmények ellen. Ezzel pedig

rengeteg ukrán település áramellátást döntötték romba.

Az erőművek dolgozói mindent megtesznek, hogy legalább a döntéshozó központoknak legyen elegendő áramuk. Közben folyamatos félelemben élnek, hogy mikor esnek maguk is légicsapás áldozatává.

„A legnagyobb találat mindössze 30 méterre tőlünk csapódott be. Engem is eltaláltak az üvegszilánkok. Fel sem fogtam” – mondta az erőmű egyik dolgozója.
Oroszország a legutóbb csütörtökön hajtott végre nagyszabású támadást az ukrán infrastruktúra ellen.

Kijev és Harkiv közelében is bombáztak erőműveket,

súlyosan károsítva mindkét város áramellátását. Az orosz védelmi tárca szerint a támadásokkal csak arra adtak választ, hogy Ukrajna folyamatosan orosz ipari létesítmények ellen támadt.
A moszkvai védelmi tárca e heti hadijelentése szerint az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el a többi között Avgyijivka és Donyeck környékén. Eközben 95 ukrán ellentámadást vertek vissza.

Moszkva továbbá arról számolt be, hogy megsemmisítettek több tucatnyi páncélozott harcijárművet, vontatott tarackokat, valamint több mint 1700 drónt.

Az ukrán hadsereg ezalatt folyamatosan dolgozik a drónflottája fejlesztésén.

A drónok kezelőinek Ternopil régióban szervezték meg a képzését.

„Három-négy kilométerre vagyunk az orosz csapatoktól. Ha túl közel mennénk, az oroszok megtalálnának minket. Most már megfelelő távolságban vagyunk tőlük. A tüzérségünk jól működik, és mi nem fedjük fel, honnan lőnek” – mondta egy szakaszparancsnok.

Közben az orosz hatóságok azt jelentették be, hogy

egy moszkvai parkolóban felrobbant egy autó.

Az orosz média szerint a jármű az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat egy korábbi tisztjéhez tartozott, aki már évek óta az orosz fővárosban él. A férfi maga is megsérült.

Ezalatt az Ukrajnának szállított fegyverek ismét heves vitákat okoztak az ENSZ Biztonsági ülésén.

Oroszország szerint,

ha a Nyugat folytatja Ukrajna felfegyverzését, az ország könnyen terrorista állammá válhat.

„Ha a harctéren veszít, Ukrajna terrorista állammá alakul. Az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú, nyugati gyártmányú rakétákkal támadásokat hajtanak végre polgári objektumok ellen Oroszországon belül. Erről már többször beszéltünk. Csak az idei év első negyedévében 22 ezer lövedéket lőttek ki, több mint 200 civil életét követelve” – mondta Vaszilij Nyebenzja az orosz ENSZ-nagykövet.

A magyar kormány továbbra is a béke pártján áll.

Orbán Viktor Marrokóban, a Kereszténydemokrata Internacionálé vezetőségi ülésén úgy fogalmazott, hogy

az EU-ban 26 háborúpárti ország áll szemben a békepárti Magyarországgal.

Emellett felhívta a figyelmet arra, hogyan változott meg a NATO politikája az utóbbi időben. A szövetség elkezdte előkészíteni a tervet, hogy hogyan koordinálja majd Kijev pénzügyi és katonai segélyezését. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország ebből ki fog maradni.

Háborús készülődés zajlik a világban, amiből nagyon könnyen lehet világháború – mondta az M1-en a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. Menczer Tamás úgy fogalmazott: a helyzet nagyon súlyos, ami ellen a kormánynak küzdenie kell. Hangsúlyozta: az európai emberek közül is egyre többen látják azt, hogy békére van szükség, a konfliktusnak ugyanis nincs megoldása a csatatéren.

Európai vezetők gyűltek össze csütörtökön a Három tenger kezdeményezés csúcstalálkozón Vilniusban. A konferencián az ukrán elnök is részt vett, aki ismét arról beszélt: országának további nyugati katonai segítségre van szüksége.

„Fejlesztjük a légvédelmi pajzsunkat, és természetesen erről is egyeztetünk, mert nagyon fontos számunkra. Ez napjaink legnagyobb kihívása” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki hozzátette: nemzetközi támogatásra van szükség ahhoz, hogy legyőzzék az orosz terrort.

Ukrajna katonai támogatása a múlt heti NATO tanácsülés fő témája volt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy 100 milliárd dolláros, 5 évre szóló alapot is javasolt Ukrajnának.

„Aggasztó, hogy a NATO irányt váltott és arra készül, hogy Ukrajna oldalán bevonódik a háborúba” – mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a csütörtöki Kormányinfón. Gulyás Gergely kiemelte, a NATO eddig a harmadik világháború veszélyére hivatkozva elutasított bármilyen beavatkozást,

mára azonban annyira megváltozott a védelmi szövetség álláspontja, hogy külön erre a célra létrehozott alapból finanszírozná a fegyverszállítást.

Gulyás szerint „ezzel akarják segíteni közvetlenül a katonai kiképzést, koordinálni a fegyverszállításokat, és ráadásul itt az a határ, ami eddig éles volt, hogy Ukrajna területére NATO-tagállamok katonái nem lépnek be, ez is nap mint nap mosódik el.”

Gulyás Gergely ezzel a francia elnök szavaira utalt. Emmanuel Macron ugyanis februárban bejelentette: nem szabad kizárni, hogy nyugati csapatokat küldjenek harcolni Ukrajnába.

Később nyilatkozatát többször is megerősítette, majd gyávának nevezte azokat, akik ezzel nem értenek egyet.

„Most akkor ez a mi háborúnk vagy sem? Talán el kéne fordulnunk, hogy az események maguktól lejátszódjanak? Én nem hiszem. Európa fenyegetéssel áll szemben” – fogalmazott Macron.

„Európában háborús pszichózis uralkodik” – mondta a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője az M1-en. Pócza István  kifejtette: először úgy tűnt, hogy Macron egyedül marad a kijelentésével Európában, csakhogy ezután az uniós vezetők nyilatkozatai is

egyre inkább közelítettek a francia elnökéhez.

Pócza szerint „a NATO esetében nagyon komoly eszközök vannak, amik nagyon komoly veszélyt jelenthetnek, és ha ott valaki túlgondolja a helyzetet, rosszul méri fel a szituációt, rossz stratégiát követ, akkor annak nagyon komoly gyakorlati következményei lehetnek, éppen ezért nem mindegy, hogy a két szervezet hogyan kommunikál. Aggasztó, hogy a NATO esetében az látszik, hogy a kommunikáció egyre inkább egy háborús hangulatba kezd átcsapni.”

„Háborús készülődés zajlik a világban, amiből nagyon könnyen lehet világháború” – mondta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. Menczer Tamás úgy fogalmazott: a helyzet nagyon súlyos, ami ellen a kormánynak küzdenie kell.

„A kormány tagjai minden megbeszélésen küzdenek azért, hogy a magyar békepárti álláspontot meg tudják védeni, fenn tudják tartani. De június 9-e ebből a szempontból is rendkívüli fontosságú és sorsfordító, hogy békepárti emberek kerüljenek Brüsszelbe és az EP-be” – hangsúlyozta a politikus.

Menczer hozzátette: az európai emberek közül egyre többen látják azt, hogy békére van szükség, a konfliktusnak ugyanis nincs megoldása a csatatéren. A magyar kormány éppen ezért hangsúlyozza folyamatosan, hogy

azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.