Zelenszkij: „Oroszországnak éreznie kell a háború valódi árát"

Teljes egészében fel kell használni az uniós bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz pénzeszközöket Ukrajna támogatására, az agresszornak ugyanis a legmagasabb árat kell fizetnie a háborúért – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

Az Európai Tanács által közreadott beszédben az ukrán elnök kijelentette: a befagyasztott orosz vagyont védekezésre és helyreállításra kell felhasználni, és fegyvereket kell vásárolni belőlük „az orosz terror megállítására”.

„Oroszországnak éreznie kell a háború valódi árát és az igazságos béke szükségességét” – fogalmazott.

Az ukrán elnök kijelentette:

Vlagyimir Putyin rendszerének veszítenie kell az Ukrajna elleni háborúban. A háború ugyanis nemcsak Ukrajna ellen, hanem „mindannyiunk ellen, az önök országai ellen is, egész Európánk és az európai életforma ellen zajlik”

– mondta.

Ez létkérdés. Európában sehol sem szabad érvényesülnie az erőszaknak – emelte ki.

Elmondta: Ukrajna nagyra értékeli a védelme számára biztosított támogatást, a meglévő légvédelmi rendszerek azonban nem elegendőek ahhoz, hogy Ukrajna egész területét megvédjék az orosz terrortól. El kell érni, hogy Putyin elveszítse az ukrán égbolt birtoklásáért vívott harcát, és ha ez megtörténik, akkor az elbitorolt ukrán földet is elveszíti.

Szavai szerint a lőszerek biztosítása továbbra is létfontosságú Ukrajna számára. Kiemelte ugyanakkor: fontos bebizonyítani, hogy Európa többet tud nyújtani.

Ha van elegendő támogatás, az megmutatja Putyinnak és szövetségeseinek, hogy lesz elég támogatás akkor is, ha elrendeli az agresszió kiterjesztését más európai országokra is

– jelentette ki.

Zelenszkij továbbá fontosnak nevezte az EU-val folytatott kereskedelmi liberalizációs rendszer fenntartását az orosz agressziónak való ellenállóképesség megerősítése szempontjából. Azt mondta, az ukrán gabona fontos az EU déli országai, nevezetesen a spanyol és olasz mezőgazdasági szektor számára, az ukrán cukor pedig kell a román piacra. Európa haszonra fog szert tenni az Ukrajnával ápolt együttműködésből – tette hozzá.

Az ukrán elnök végezetül az országa uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének fontosságát hangsúlyozta. „Ez az egyik kulcseleme annak, hogy motiváljuk népünket az Oroszország elleni harcban. Ukrajna teljesíti a reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásait, az ukránoknak pedig látniuk kell, hogy az EU egyre közelebb kerül – tette hozzá Zelenszkij.

Az európai szövetségesek Ukrajnával kapcsolatos egységét hangsúlyozta szerdán a berlini parlamentben mondott beszédében Olaf Scholz német kancellár a csütörtökön Brüsszelben kezdődő európai uniós csúcstalálkozó előtt.

„Közös állásponton vagyunk” – jelentette ki Olaf Scholz, kiemelve a három közös elvet, amelyről a múlt héten Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tárgyalt.

„Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges”

– hangsúlyozta a német kancellár, hozzátéve: ez biztosítja, hogy a NATO ne legyen közvetlen résztvevője a harcoknak.

„Nem fogunk eltűrni egy Ukrajna kárára diktált békét sem” – tette hozzá Olaf Scholz.

A német kancellárt számos nemzetközi bírálat érte, amiért elutasította nagy hatótávolságú Taurus manőverező robotrepülőgépek Ukrajnába küldését, mert szerinte ez kiszélesítené a konfliktust.

A német kancellár parlamenti beszédében ismételten hosszú távú tűzszünetet szorgalmazott Gázában, amely során átadnák az életben lévő túszokat, illetve az elhunytak holttestét, hogy a hozzátartozóik méltósággal meggyászolhassák őket.

Az izraeli kormány úgy véli, hogy a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet által Izrael ellen október 7-én elkövetett példa nélküli támadás során elrabolt túszok közül mintegy százat továbbra is a Gázai övezetben tartanak fogva.

Olaf Scholz szerdán felszólította Izraelt, hogy engedjen be több humanitárius segélyt a palesztin területre.

Hangsúlyozta, hogy Németország, akárcsak az Európai Unió és az Egyesült Államok, továbbra is a kétállami megállapodásban látja a közel-keleti konfliktus megoldását.

„Most kell világossá válnia, hogyan lesz lehetséges a békés egymás mellett élés Izrael és egy palesztin állam között” – mondta Olaf Scholz.

„Növelnünk kell védelmi felkészültségünket és háborús alapra kell helyeznünk a gazdaságokat, hogy megfeleljünk a fenyegetések jelentette kihívásoknak” – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este.

Charles Michel a kétnapos uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette: az Európai Unió céljai között szerepel Ukrajna folytatódó és azonnali támogatása mindaddig, ameddig arra szükség van. A célok között említette a védelmi kiadások összehangolását és felgyorsítását, valamint azt, hogy könnyebb hozzáférést teremtenének a köz- és magánfinanszírozáshoz a védelmi szektor számára.

„Felgyorsítjuk katonai támogatásunkat, lőszert, rakétákat és légvédelmi rendszereket szállítunk Ukrajnának”

– fogalmazott.

Az Európai Tanács elnöke elmondta, a tagállami vezetők felülvizsgálták és a megbeszélések folytatásáról határoztak az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyon profitjának felhasználásának lehetőségeiről Ukrajna számára. Kijelentette, a vezetők „eltökéltek a gyors cselekvés mellett” annak érdekében, hogy ezeket a pénzeket Ukrajna támogatására fordítsák, beleértve a katonai támogatást is.

Michel közölte, a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával még június vége előtt megkezdődhetnek, az Európai Unió Tanácsának soros belga elnökségének ideje alatt.

Elmondta: a tagállamok vezetői határozott és egységes nyilatkozatot tettek az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban, amelyben az Európai Tanács tagjai az azonnali humanitárius tűzszünetre szólítottak fel, a fenntartható fegyvernyugvás reményében. A mind a 27 tagállami vezető által jóváhagyott szöveg „valamennyi túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és humanitárius segítségnyújtás biztosítása” szólít fel – közölte, majd hozzátette: az Európai Tanácsot mély aggodalommal tölti el a gázai humanitárius helyzet és annak a polgári lakosságra, különösen a gyermekekre gyakorolt hatása, valamint az éhínség közvetlen veszélye, amelyet a segélyek elégtelen gázai bejutása okoz.„

A humanitárius segélyek teljes és biztonságos bejutása Gázába elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgári lakosság életmentő segítséget kapjon a kialakult katasztrófahelyzetben

– húzta alá.

Végezetül hangsúlyozta, mindent meg kell tenni a helyzet elmérgesedésének elkerülése érdekében, és felszólította az izraeli kormányt, hogy tartózkodjon a katonai művelet megindításától Rafahban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, a tagállamok készek jóváhagyni, hogy a befagyasztott orosz pénzezközök nyereségét Ukrajna céljaira fordítsák. Kijelentette: az európai bankokban tárolt orosz vagyon mintegy hárommilliárd eurót kitevő idei nyeresége finanszírozni foga katonai felszerelések beszerzését Ukrajna számára.

Közölte, az Európai Bizottság az orosz és a fehérorosz gabonára kivetett vámok emelését javasolja, hogy megvédje az európai gazdákat, és ”megbüntesse Moszkvát„ az Ukrajna ellen indított háború miatt. Az intézkedés ”megakadályozza majd, hogy az orosz gabona destabilizálja az EU piacát, megakadályozza, hogy Oroszország bejuttassa az Ukrajnától lopott gabonát az Európai Unió területére, és felhasználja az érintett áruk exportjából származó bevételeit„ az Ukrajna elleni háború folytatásához – húzta alá.

A bizottsági elnök elmondta azt is, hogy az Európai Uniónak javítania kell védelmi felkészültségét és fel kell számolnia a védelmi ipar töredezettségét. ”Az Európai Tanács a fokozott és összehangolt katonai és polgári felkészültség és a stratégiai válságkezelés elengedhetetlen szükségességét hangsúlyozta a változó fenyegetettségi környezet összefüggésében” – idézte az elfogadott zárónyilatkozat szövegét Ursula von der Leyen. Nemcsak többet, hanem jobban kell költeni az európai védelem megerősítése érdekében – húzta alá.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, a gázai lakosságot éhínség fenyegeti. Teljeskörű, gyors, biztonságos és akadálytalan humanitárius segély biztosítására van szükség úgy a szárazföldön, mint a légi és a tengeri folyosókon – tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.