Washington szerint az oroszok nem készülnek atomcsapásra

Az Egyesült Államok egyelőre semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország atomfegyvert tervezne bevetni, de továbbra is gondosan figyeli a helyzetet – közölte csütörtökön Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva.

„Ez nem az első eset, hogy felelőtlen nyilatkozatot láthattunk Vlagyimir Putyin (orosz elnök) részéről. Nem illik így beszélnie egy nukleáris hatalom vezetőjének” – hangsúlyozta Miller.

Putyin az orosz parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében arról szólt, hogy a Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat. Az orosz elnök figyelmeztetett, hogy a nyugati államok atomháborút provokálhatnak ki azzal, ha csapatokat küldenek Ukrajnába.

Miller beszélt arról is, hogy Washington sürgősen információkat gyűjt a Gázai övezet északi részén történt incidensről, amelynek során helyi egészségügyi források szerint humanitárius segélyre váró több mint száz palesztin vesztette életét izraeli erők támadásában.

A külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a történtek csak alátámasztják a humanitárius segélyezés fenntartásának, illetve növelésének sürgető voltát, például egy lehetséges fogolycsere-megállapodás keretében megvalósuló ideiglenes tűzszünet által. Azt mondta, az ügyben felvették a kapcsolatot az izraeli hatóságokkal, amelyek vizsgálatot indítottak.

„Nyomon fogjuk követni a vizsgálatot, és válaszokat fogunk követelni” – tette hozzá.

Palesztin egészségügyi források szerint a Gázaváros határában történt incidensben legkevesebb 112-en vesztették életüket és több mint 280-an megsebesültek.

„Ha valamit is egyértelművé tettek a mai incidensről készült légi felvételek, akkor az az, hogy mennyire kétségbe ejtő az ottani helyzet. Az embereknek több élelmiszer és ivóvíz kell. Gyógyszerekre és más humanitárius termékekre is szükségük van, mégpedig most” – húzta alá Miller.

A külügyi szóvivő szót ejtett a pénteken esedékes iráni parlamenti választásokról is. Megjegyezte, Washington nem számít arra, hogy a voksolás szabad, illetve tisztességes lenne. Hozzátette, hogy vélhetően igaz ez az irániak jelentős részére is.

„Mint azt feltehetően tudják, több ezer jelöltet már kizártak egy átláthatatlan folyamatban, és a világ már régóta tudja, hogy az iráni politikai rendszert az antidemokratikus és átláthatatlan bürokrácia, valamint igazságügyi és választási rendszerek jellemzik” – mondta Miller.

A Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében.

„A Nyugat konfliktust provokált ki Ukrajnában, a Közel-Keleten és a világ más régióiban, és folytatja a hazudozást. Minden szégyenérzet nélkül azt állítják most, hogy Oroszország állítólag meg akarja támadni Európát. Mi önökkel együtt tudjuk, hogy ostobaságot beszélnek” – mondta az államfő a több mint kétórás beszédben.

Azt állította, hogy miközben a Nyugat Európa megtámadásának szándékával vádolta meg Moszkvát, maga választ ki orosz területen célpontokat a csapásokhoz és hozzá csapásmérő eszközöket, megpróbálva vereségre kényszeríteni Oroszországot. Óvta a nyugati országokat az ukrajnai háborúba való közvetlen beavatkozástól, és azt hangoztatta: veszélyes külpolitikai lépéseik és a részükről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat.

Meg kell érteniük végre, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink (…), amelyek képesek célpontokat megsemmisíteni az ő területükön – tette hozzá.

Elmondta egyebek között, hogy az orosz fegyveres erők a Kinzsal rakéták mellett harcban is bevetették már a Cirkon tengeri indítású hiperszonikus csapásmérő komplexumot, és rendszerbe is állították. Közölte, hogy a csapatok megkapták a Szarmat hadászati nukleáris rakétarendszert, és ennek közeljövőbeni demonstrálását – ígérte.

Kijelentette, hogy hadrendbe állították az Avangard hiperszonikus interkontinentális fegyvert és a Pereszvet lézerrendszert. Az elnök szerint befejezéséhez közeledik a Burevesztnyik korlátlan hatótávolságú, hiperszonikus pilóta nélküli manőverező repülőgép és a nukleáris robbanótöltet hordozásra alkalmas Poszejdon pilóta nélküli tengeralattjáró tesztelése.

Megismételte tézisét, miszerint nem Oroszország kezdte a háborút a Donyec-medencében, de mindent elkövet annak befejezésére, és ehhez minden eszköze megvan. Hangsúlyozta a nemzeti egység fontosságát.

Úgy vélekedett, hogy egy erős, szuverén Oroszország nélkül nem alakulhat ki tartós világrend, a Nyugatnak pedig Oroszország helyett egy hanyatló térre van szüksége, ahol azt teheti, amit akar.

Azt mondta, hogy Moszkva kész tárgyalni Washingtonnal a hadászati egyensúly kérdéseiről, de nem hagyja magát ezekbe belekényszeríteni. Emellett tudatában van annak, hogy az Egyesült Államok stratégiai vereséget szándékozik mérni Oroszországra.

Bejelentette egyebek között, hogy Oroszország egy új globális pénzügyi architektúrát fog kiépíteni, a fejlett technológia alapján, politikai beavatkozástól mentesen. Azt ígérte, hogy Oroszország, amely vásárlóerő-paritás (PPP) alapján Európában az első, a világon pedig az ötödik helyen áll, hamarosan egyike lesz a világ négy legnagyobb gazdaságának.

Az orosz államfő beszédében, tekintettel a március közepén esedékes elnökválasztás közeledtére, a fő hangsúlyt a gazdaságfejlesztési, infrastrukturális és szociális kérdések kapták. Putyin egy sor új nemzeti projekt elindításáról tett bejelentést Család, Oroszország ifjúsága, Hosszú és aktív élet, Szakszemélyzet és Adatgazdaság címmel.

Az elnök hangsúlyozta egyebek között, hogy a sokgyermekes nagycsaládnak normává, a társadalom életfilozófiájává és az egész állami stratégia mércéjévé kell válnia, az államnak pedig támogatást kell nyújtania életminőségük és a demográfiai mutatók javításához. Támogatást ígért ahhoz is, hogy azok, akik kitüntették magukat a „különleges hadműveletben”, az orosz társadalom új elitjévé váljanak.

Február 7-én először vetett be az orosz légierő Cirkon típusú cirkálórakétát ukrajnai célpontok ellen. Az 1000 kilométer hatótávolságú, a hangsebesség kilencszeresével száguldó nyomkövető rakéták szárazföldi észlelési ideje kevesebb mint fél perc, ezért nagyobb fenyegetést jelentenek a hadihajókra és szárazföldi célpontokra, mint a Kinzsal, az első orosz hiperszonikus rakéta.

Az orosz haderő először vetette be a ZM22 Cirkon (NATO-kód: SS-N-33) hiperszonikus rakétát – derül ki az ukrajnai háborúban használt fegyvereket és azok pusztítását elemző kutatóintézet vezetőjének Telegram-bejegyzéséből. Olekszandr Ruvin, az intézet vezetője azt írta:

először azonosították az újfajta orosz hiperszonikus rakéta darabjait a február 7-én több ukrán nagyváros, köztük Kijev, Harkiv, Dnyipro és Nyikolajiv ellen végrehajtott rakétatámadások vizsgálatai után.

A Kreml egyelőre nem kommentálta a bejelentést.

A 9–10 méter hosszúságú Cirkon föld-levegő rakéta hatótávolsága 1000 kilométer, a hangsebesség kilencszeresével képes száguldani, és akár 300 kilogrammos robbanófejjel lehet felszerelni. Miután a Cirkon 9 mach sebességgel repül, radarokkal történő észlelése különösen nehéz.

„Egy tengeri romboló radarja, elektromos érzékelői egy alacsony röppályán haladó rakétát csak 12–14 tengeri mérföldes távolságból észlelnének, vagyis a hajó legénységének csak mintegy 15 másodperce marad a reagálásra”

– idézi Sidharth Kaushalt, a brit Royal United Services Institute katonai szakértőjét a német N-TV hírportálja.

A Cirkon rakéták hadihajóról vagy tengeralattjáróról is indíthatók, és akár nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők. Katonai elemzők szerint Oroszországban kifejezetten hiperszonikus rakéták indítására alkalmas szárazföldi indítóállások is vannak.

Valamivel lassabb, de pontosabb, mint a Kinzsal

Az orosz hadiipar büszkesége a Kinzsal (magyarul: Tőr) hiperszonikus rakéta, amelyet először 2023. március közepén vetett be az orosz légierő a délnyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk közelében. Az ukrán védelmi parancsnokság először tavaly május 6-án számolt be egy Kinzsal rakéta kilövéséről: állításuk szerint egy Kijev felé tartó rakétát semmisítettek meg amerikai Patriot rakétavédelmi rendszer segítségével.

A Kinzsal hatótávolsága 2000 kilométer (ami a Cirkonénak a kétszerese), repülési sebessége pedig 10 mach, de a Cirkon jóval nagyobb pontossággal navigálható a célpont felé, vélik a katonai szakértők.