Veszélyes szakasza kezdődik az orosz-ukrán háborúnak

Az orosz-ukrán háború most ért a legveszélyesebb időszakához, most higgadtságra, józanságra van a legnagyobb szükség – mondta a honvédelmi miniszter a Mandiner.hu Reakció című podcastjában, amelyet pénteken tettek közzé.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, a múlt év nyarán elindult ukrán ellentámadás mostanra megakadt és a visszájára fordult, és az orosz csapatok vették át a front minden szakaszán a kezdeményezést.

Megváltozott a harcok dinamikája – jelezte –, és mindenki, aki az előző fél évben az ukránok győzelmét harangozta be, kénytelen revideálni az álláspontját. Mint mondta, nem vált be az a modell, hogy „ukrán katona nyugati fegyverrel, nyugati pénzből harcol és ez sikeres tud lenni”.

A honvédelmi miniszter szerint azonban ebben a helyzetben azt mondani, hogy „ha nem volt elég a fegyver, nem volt elég a pénz és mindenféle politikai támogatás, akkor majd esetleg katonát is beviszünk”, ez az eszkaláció olyan kockázatát hordozza magában, ami megengedhetetlen.

Megerősítette, hogy a magyar kormány a kezdetektől a béke mellett állt ki, a magyar kormány volt az egyetlen, amely azt mondta, hogy ezt a harcot nem szabad eszkalálni, tűzszünetre van szükség. Ha ez megvan, akkor indulhatnak meg a béketárgyalások, aminek eredményeképpen el lehet jutni egy „békeállapotra” – fogalmazott.

Hozzátette: azt senki nem vitatja, hogy Ukrajna a megtámadott fél és Ukrajna területi integritásáról van szó, de közvetetten egész Európa új védelmi, biztonsági garanciájának kidolgozásáról is.

Kitért arra, hogy a jelenlegi frontvonalak nem azonosak a béketárgyalások során elérhető határvonalakkal. Nem a magyar kormány dolga, hogy megmondja, a béketárgyalások mire jussanak, de Magyarországnak kiemelt biztonsági érdekei vannak a földrajzi elhelyezkedése miatt. „Párizsból, Londonból, Berlinből ilyen ajánlatokat tenni, mint amik most elhangzottak, nagy felelőtlenség” – szögezte le.

Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, a magyar kormány kezdetektől fogva támogatta Finnország és Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez.

A miniszter úgy vélte: a svéd csatlakozásban „nem volt huzavona”, a magyar parlament érthető módon várt egy minimális párbeszédet a svéd parlamenttől. Ennek a párbeszédnek egyik eleme volt már egy katonai szempontból régóta tervezett harcászati repülőgép-beszerzés véglegesítése – fűzte hozzá.

Azt mondta, a légtérvédelmet ellátó teljes flotta 2026 márciusában a magyar állam tulajdonába kerül.

Ma a világon egyedülálló Gripen-pilóta- és kiszolgálószemélyzet-képességünk van, és ehhez kapcsolódóan komoly illetményemelést jelentettek be – közölte. „Megbecsüljük ezt a képességet” – fűzte hozzá.

Kitért arra, hogy a haderőfejlesztés Magyarország számára elkerülhetetlen, hiszen „a békéhez erő kell”. A veszélyek korában, egy döntően leromlott biztonsági helyzetben meg kell legyen minden ahhoz, hogy a magyar emberek biztonságban érezhessék magukat – hangsúlyozta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt arról is, hogy Magyarország – a szankciós infláció miatt előállt gazdasági válsághelyzet ellenére – tartja azt az elvárást, hogy a GDP-jének 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

Teljes átfegyverzés történik minden haderőnemben, ez – mint fogalmazott – történelmi változás.

A fejlesztések főbb irányairól azt mondta, egyfelől eszközbeszerzés történik, másfelől ezen eszközök itthoni gyártása, ami exportképességet is adhat.

A honvédelmi miniszter nagy dolognak tartja, hogy a „nyerésben lévő” Donald Trump amerikai elnökjelölt találkozott Orbán Viktor kormányfővel. Ebből jól látszik – mondta –, hogy Trump elnöki esélyeinek egyik fontos állomása volt a magyar miniszterelnökkel való megbeszélés.

Mint mondta, ha Amerikában 2021-ben nincs elnökváltás, akkor az orosz-ukrán háború nem, vagy nem így valósul meg. „Ha Trump-elnökség lesz, akkor hihetetlenül megnő a béke esélye” – emelte ki.

Beszélt arról is, hogy „az orosz katonanemzet, és a felállt nagy orosz hadigépezetet közösen kell lecsillapítani. Ehhez minden erőnkre, eszünkre szükség lesz”. Hozzátette: a világ vezető hatalmainak nagyon észnél kell lenniük, ezért is van szükség erős amerikai vezetésre, a NATO stabilitására.

Ez a katonai szövetség képes arra, hogy elrettentsen egy kívülről jövő támadást, ezért érdekünkben áll fenntartani

– szögezte le.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf 1848-ról azt mondta, számára ez az ünnep arról szól, hogy a semmiből ütőképes, mindenre elszánt, sikereket felmutatni tudó hadsereg jött létre.

„Csodát művelt a magyar teremtőképesség” – fogalmazott, hozzátéve: ezt a haderőt csak az akkori világ két legerősebb koalíciós erői tudták legyőzni. Ez nemzeti büszkeségre okot adó nagy tett volt – hangoztatta a honvédelmi miniszter.

Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborúban – jelentette be pénteken Olaf Scholz német kancellár, miután megbeszélést folytatott Berlinben Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel kormányfővel.

Az újabb szövetséget az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú együttműködésének keretében hozzák létre. Olaf Scholz azt ígérte, hogy mihamarabb még több fegyvert fognak beszerezni „az egész világpiacról” Ukrajna támogatására.

Kiszélesítik továbbá a katonai felszerelések gyártását is az ukrajnai partnerekkel együttműködésben. A német kancellár azt is bejelentette, hogy az Európai Unión keresztül Ukrajna számára eljuttatott pénzügyi támogatást növelni fogják, és azt mondta, hogy az európai országok a befagyasztott orosz vagyonokból további fegyverszállítmányokat fognak biztosítani Ukrajna javára.

Franciaország, Németország és Lengyelország „egységes és eltökélt abban, hogy soha ne hagyják Oroszországot győzedelmeskedni” – jelentette ki a „weimari háromszög” csúcstalálkozója után tartott közös sajtótájékoztatón a francia államfő.

„Egy dologról közös a meggyőződésünk: az ukrajnai háború a biztonságunkról és a jövőnkről szól”

– fogalmazott Macron, hozzátéve, hogy a három ország közös szándéka az, hogy egészen addig támogassák Ukrajnát, amíg csak szükséges, és ne engedjék Oroszországnak, hogy megnyerje agresszív háborúját. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Ukrajna szövetségesei soha nem kezdeményeznék a konfliktus eszkalálását.

A francia elnök részleteket ugyan nem közölt, de megerősítette, hogy Franciaország támogatja azt a cseh kezdeményezést, hogy az Európai Unión kívülről kellene további lőszereket vásárolni Ukrajna számára.

Donald Tusk azt mondta: Lengyelország minden lehetséges módon segíteni akar annak érdekében, hogy a helyzet javuljon, ne pedig romoljon Ukrajnában a következő hetekben és hónapokban.

A február végén Párizsban tartott támogatói konferencián Emmanuel Macron némi felbolydulást keltett azzal a kijelentésével, hogy a nyugati szövetségesek esetleg szárazföldi csapatokat is küldhetnének a jövőben Ukrajnába. Olaf Scholz és mások ezt a lehetőséget kategorikusan elutasították.

Ha nem védjük meg Ukrajnát, azzal Németországot is veszélybe sodorjuk – jelentette ki Vladimir Klicsko a német Tagesspiegelnek adott, pénteken megjelent interjúban. A korábbi profi nehézsúlyú ökölvívó világbajnok élesen bírálta az Olaf Scholzot, amiért a héten ismét visszautasította, hogy Ukrajna rendelkezésére bocsássák a német fejlesztésű Taurus cirkálórakétákat.

„Ha nem védjük meg Ukrajnát, azzal Németországot sodorjuk veszélybe” – figyelmeztetett Vladimir Klicsko a Tagesspiegel című lapnak adott interjúban. „Nem csak F–16-osokra (vadászrepülőkre) és Taurusokra van szükségünk, hanem többre” – fogalmazott az egykori bokszvilágbajnok.

Reagált Olaf Scholz szerdai bejelentésére is, amikor a kancellár a Bundestagban tartott beszédében megismételte, nem támogatja a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállítását.

„Nehezen értem a döntését. Régóta ismerjük egymást személyesen, és a háború alatt többször találkoztunk Kijevben és Berlinben. Minden az ő kezében van. Még mindig meggondolhatja magát, bármennyire is egyértelmű nemet mondott”

– fejtette ki a sportolóból lett ukrán diplomata.

Hozzátette: „Eddig arra használtuk a (külföldről érkezett – a szerk.) fegyvereket, hogy megsemmisítsük ellenfél logisztikáját. Ezt mindig, kivétel nélkül, azokkal a partnerekkel egyeztetve tesszük, akik ezeket a fegyvereket szállítják nekünk. Ez a jövőben is így lesz.”

Vitalij Klicsko szerint

Ukrajnának nincs szüksége nyugati katonákra, viszont sürgősen több fegyver kell ahhoz, hogy meg tudja védeni magát.

„Amire szükségünk van, azok a háborúhoz való eszközök, azaz fegyverek. Még mindig megvan a lehetőségünk arra, hogy megállítsuk a háborút Ukrajnában. Egyszerűen nem értem az állandó késlekedést: Németország egyszer már megtette ezt a harckocsikkal, és most megismétlődik ugyanez a Taurusszal” – fejtette ki Klicsko a Tagesspiegelnek adott interjúban.