Van, ahol megötszöröződött az illegális migráció

A Földközi-tenger keleti medencéjében kétszeresére, a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken ötszörösére nőtt azok száma, akik illegális módon kívántak az Európai Unió területére lépni – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex szerdán.

A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint az EP külső határain feljegyzett illegális határátlépési kísérletek száma 2024 első két hónapjában elérte a 31 200-at, amíg ez a szám egy évvel ezelőtt 28 130 volt.

A migrációs számok legjelentősebb, 541 százalékos növekedését a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken jegyezték fel. Itt az év első két hónapjában 12 092-en, februárban 4878-an kísérletek meg az Európai Unió területére jutni.

A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult, főként Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon az év első két hónapjában 117 százalékkal nőtt, azaz 9150-re emelkedett az illegális határátlépések száma. Februárban ugyanitt 4729 illegális migránssal szemben intézkedtek a nemzeti hatóságok.

Az EU Egyesült Királysággal közös tengerszakaszán az év első két hónapjában 6148-an próbálkoztak a tengeri átkeléssel, ami 10 százalékkal több az előző év azonos időszakának számainál. Ugyanitt februárban 2934-en keltek útra a szigetország felé.

A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon az elmúlt hónapokhoz képest csökkent, éves szinten 70 százalékkal esett vissza az illegális határátlépések száma. Itt az év első két hónapjában 4315, februárban 2022 ilyen bejelentés érkezett.

Megjegyezték, hogy a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint idén eddig 255 ember eltűnését jelentették a Földközi-tengeren. Túlnyomó többségük a Földközi-tenger középső medencéjében hajózott Európa felé.

A Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon az előző év azonos időszakához képest 65 százalékkal kevesebben, 3049-en kívánták jogtalanul átlépni az uniós határokat. Számuk februárban 1114 volt.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Görögországot érintő migrációs útvonalon egy éves viszonylatban 48 százalékkal kevesebb észlelésről számoltak be. A nemzeti hatóságok az év első két hónapjában 1867, februárban 1048 alkalommal intézkedtek.

A vizsgált időszakban az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán az illegális migránsok 41 százalékos csökkenéséról számoltak be. Itt 638-en lépték át törvénytelen módon az EU keleti határait az év első két hónapjában, februárban 240-en.

A migrációs útvonalak legtöbbjén szíriai, afgán és mali állampolgárokat vettek nyilvántartásba – tette hozzá jelentésében a Frontex.

Kilencvenegy migránsra bukkant szerdán a parti őrség a Görögországhoz tartozó Gávdosz szigetén.

A tájékoztatás szerint 63 ember a szigeten lévő átmeneti táborba került, 28-at pedig egy krétai befogadóközpontba vittek. A hajón utazók állampolgárságáról nem adtak tájékoztatást, a rendőrség azonban őrizetbe vett továbbá egy férfit, aki a gyanú szerint az őket szállító csónakot vezette.

A Krétától délre fekvő, alig 32 négyzetkilométeres, mintegy 150 lakosú szigetre az utóbbi hónapokban sokan érkeztek Líbiából. Helyi médiaforrások szerint a hét vége óta csaknem 280 ember szállt partra Gávdoszon, mely Görögország és Európa legdélibb pontja, és csupán 170 tengeri mérföldre fekszik a líbiai Tobruktól.

A görög bevándorlási és menekültügyi minisztérium adatai szerint az év eleje óta mintegy ezren érkeztek Gávdoszra, köztük sok kísérő nélküli gyerek.

Szofia Vultepszi, a tárca államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy Gávdosz és Kréta jelenleg már éppen olyan népszerű célja a bevándorlóknak, mint korábban az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigete volt.

Gávdosz hatóságai figyelmeztettek, hogy az aprócska sziget nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával az emberek befogadására.

Egyre agresszívabbak az embercsempészek Bosznia-Hercegovinában. Legutóbb négy rendőr sérült meg, amikor két embercsempész 11 migránssal elmenekült egy igazoltatás elől. Közben Brüsszelben már olyan jogszabályon dolgoznak, amely megtiltaná, hogy az illegális migrációt elősegítő civil szervezeteket megbüntessék.

Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le a boszniai Visegrad térségében, miután két embercsempész 11 migránst próbált átjuttatni a határon. A rendőrök igazoltatni akarták őket, de menekülőre fogták. Még azután sem álltak meg, hogy két rendőrautónak is nekihajtottak, és az ütközésben négy rendőr megsérült. Az üldözés Szarajevó közelében szakadt félbe, amikor a menekülő jármű defektet kapott.

Ezek az esetek sem tántorítják el Brüsszelt attól, hogy a migráció elősegítésén dolgozzon. Ezt jelzi az a tervezett jogszabály is, ami szerint nem lehetne felelősségre vonni az illegális migrációt segítő civil szervezeteket.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György a TV2-n arról beszélt: a tervezet azt az általános alapelvet kérdőjelezné meg, amely kimondja, hogy a jog mindenkire egyenlő mértékben vonatkozik.

Bakondi György szerint

már azzal is félreértelmezik a jogot, hogy politikai menedékjogot adnak azoknak a migránsoknak, akiket kimentenek a tengerből.

„Ez előre vetíti, hogy ha ezért nem lehet büntetni, akkor másért sem lehet büntetni, tehát akkor ők egy állam az államban: őrájuk az az általános alapelv, hogy a jog mindenkire egyenlő mértékben vonatkozik, és mindenkire kötelező a jogi szabályok betartása, és aki ezt nem tartja be, azt az állam megbünteti. Ennek a hosszú-hosszú, évszázados határát lépi át ez az elgondolás” – hangsúlyozta.

A szakértő kitért arra is, hogy a migrációs paktumról a képviselők még az európai parlamenti választások előtt dönthetnek. Szerinte Brüsszel azért sietteti az elfogadást, mert

a balliberális képviselők sem biztosak abban, hogy az EP-választás után megmarad a többségük.

Kiderült, hogy több mint egymillió ember kért menekültstátuszt tavaly az Európai Unióban, és a nyílt társadalom programja szerint évente pont ennyi illegális bevándorlóra van szükség, tehát az EU tartja a Soros-terv ütemét – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

A Frontex statisztikái szerint tavaly akkora volt a migrációs nyomás, mint 2016 legkritikusabb időszakában, 2022-höz képest pedig 17 százalékos növekedés történt. Bakondi György közölte, az idei év első két hónapjában szintén jelentősen nőtt a migráció a spanyol útirányban, valamint az olasz partoknál és a görög szigeteknél is.

Tehát minden ok megvan, hogy azt feltételezzük, idén is folytatódni fog ez a tendencia, az illegális bevándorlás tömegessé válása és ebben a szervezett bűnözés térnyerése – jelentette ki a főtanácsadó.

A magyar határokat illetően elmondta, hogy a szerb hatóságok által bevezetett szigorítások érvényben vannak, és érvényesül az osztrák–magyar–szerb együttműködésben a macedón határ őrizete.

Ez nehézséget okoz a migránsoknak a magyar határ megközelítésében; sikerült szétbomlasztani azokat az embercsempész bandákat, amelyek tavaly tarthatatlan állapotokat okoztak – fejtette ki a főtanácsadó.

Beszámolt arról, hogy idén eddig 535 határsértőt fogtak el, ami sokkal alacsonyabb a tavalyi év utolsó hónapjainak adatainál, ugyanakkor a 2015 előtti „békeévekhez” képest mégis növekedés, hiszen akkor évente háromszáznál nem volt több határsértő. Tehát a szigorú határőrizetre továbbra is szükség van – szögezte le Bakondi György.

Az uniós migrációs paktummal kapcsolatban azt mondta, láthatóan sürgős volt a baloldali-liberális többségnek, szerinte azért, mert szeretnék az európai embereknek bizonyítani, hogy érzékelik a negatív jelenségeket, másrészt azért, hogy még a jelenlegi összetételű Európai Parlament szavazhasson róla.

Bakondi György reményét fejezte ki, hogy az EP-választásokat követően a baloldali-liberális túlsúly csökkenni fog, és az európai emberek biztonságára nagyobb figyelmet fordító politikai többség alakul ki.

Úgy vélte, a paktum nem fogja növelni a biztonságot. Figyelmeztetett, vannak olyan elemei, amik ellentétesek a magyar emberek akaratával, például a kvóták szerinti elosztás. Rámutatott: kilencmillió forintot kellene fizetni minden egyes migráns után, akit nem fogadunk be, „válsághelyzet” esetén pedig felső határ nélkül dönthetnek arról, mennyit kell befogadnunk, és nyugat-európai szintű ellátást biztosítani a számukra.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Bakondi György emlékeztetett, hogy 2015 volt az az év, amikor megjelent a tömeges illegális migráció, amely erőszakkal is áthatol a határokon. Erre választ kellett adni, és a magyar válasz világos volt: csak az léphet be, akit a jogszabályok alapján a hatóság beenged, ismeretlen személyazonosságú emberek nem haladhatnak át az országon.

Emiatt rendkívül sok politikai támadást kaptunk – mondta a belbiztonsági főtanácsadó, felidézve, a nyugat-európai médiában a tudósítások tele voltak hazugságokkal az illegális migránsokról, akik szintén hazudtak életkorukról, állampolgárságukról, képzettségükről.

Azóta Nyugat-Európában súlyosan romlott a közbiztonság – terrorcselekmények, nők elleni erőszak, gettósodás –, megjelent újra az antiszemitizmus és megkezdődtek a támadások a szuverén nemzeti állam, a család, a kereszténység ellen

– folytatta Bakondi György.

Megjegyezte, több európai országban nemrég eritreaiak csaptak össze, és utána megtámadták a rendőröket is. Ez egy Eritreában keletkezett ellentét, amit behoztak Európába; látható, hogy a konfliktusokat, valamint az antiszemitizmust, a keresztény-ellenességet is behozták – állapította meg a főtanácsadó.

Kijelentette, ennek bizonyosan politikai okai vannak – az említett Soros-terv –, mivel a munkavállalókat egyszerűbb lett volna legális migrációval, vízummal behozni.