Újra szállít fegyvereket Ukrajnának Amerika

Az Egyesült Államok idén először 300 millió dollár értékű fegyver- és lőszerszállítmányt küld Ukrajnának, sürgősségi biztonsági segítségként – jelentette be a Fehér Ház kedden. A Kijev számára összeállított újabb amerikai csomag többek között Stinger légelhárító rakétákat, HIMARS-rakétavetőket, páncéltörő rendszereket és lőszereket tartalmaz.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tavaly december óta szünetelő segítségnyújtás megújítását az tette lehetővé, hogy a védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak a beszállítókkal folytatott tárgyalások során sikerült bizonyos „előre nem tervezett megtakarításokat” elérnie azokban a szerződésekben, amelyek a korábbi időszakban Ukrajnának küldött amerikai katonai raktárkészletek pótlására szolgálnak.

Jake Sullivan tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van eszközökre a fegyveres harchoz.

Kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben

a folytatódó orosz támadások közepette az ukrán haderő kénytelen takarékoskodni a hadianyaggal, ami „területben és emberéletben” mérhető veszteségeket okoz, valamint a NATO számára „stratégiai” veszteséget jelent.

Pat Ryder, a Pentagon szóvivője ezzel egy időben bejelentette, hogy az Ukrajna számára összeállított újabb csomag tartalmaz többi között 105 és 155 milliméteres lövedékeket, Stinger légelhárító rakétákat, HIMARS-önjáró eszközökben használatos rakétákat, páncéltörő rendszereket és további kisebb fegyverekhez használatos lőszereket és pótalkatrészeket.

Az idei első katonai csomagot a korábbiakhoz hasonlóan az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, így gyorsan el tudják juttatni az ukrán hadszíntérre.

A fegyverszállítmány a feltételezések szerint egyszeri tétel lehet, mert a bejelentés nem változtat azon a helyzeten, hogy jelenleg nincs újonnan elfogadott amerikai költségvetési forrás az ukrán segítségnyújtás folyamatos biztosítására.

Az Ukrajna számára a kongresszus által megszavazott költségvetési források tavaly év végén elfogytak. A Fehér Ház és a kongresszus között az újabb felhatalmazásról hónapok óta tart a vita.

A republikánus kongresszusi tagok egy része azt várja a Fehér Háztól, hogy az ukrajnai támogatások folytatódása előtt Joe Biden elnök tegyen hatékony intézkedéseket az Egyesült Államok saját határainak védelmében az illegális határátlépések megakadályozásában és a törvénytelenül érkezők megállításában.

Petr Fiala cseh kormányfő közölte pénteken, hogy az Ukrajnának szánt lőszersegélynek egyelőre csak az első részére gyűlt össze a pénz.

A miniszterelnök ezzel pontosította Petr Pavel államfő azon előző napi kijelentését, miszerint Csehországnak már mintegy nyolcszázezer lövedék finanszírozását sikerült biztosítania Ukrajna számára.

„Eddig csak az első küldeményre, háromszázezer darab taracklőszerre gyűjtöttünk össze elegendő pénzt Ukrajnának” – írta az X közösségi oldalon megjelent bejegyzésében Fiala.

A kormányfő kifejtette: a cseh kormány most elsősorban arra összpontosít, hogy olyan partnereket keressen, amelyek hajlandók finanszírozni a lövedékek legyártását és szállítását. „A munka és Ukrajna segítése még nem ért véget” – szögezte le, és köszönetet mondott azoknak, akik támogatják a kezdeményezést.

A CTK hírügynökség csütörtöki jelentése szerint eddig 18 ország csatlakozott Csehország kezdeményezéséhez.

Petr Pavel még februárban a müncheni biztonságpolitikai konferencián jelentette be, hogy Prága felmérése szerint van különböző országokban 500 000 darab 155 mm-es és 300 000 darab 122 mm-es megvásárolható lőszer vagy lőszergyártási kapacitás, és ha volna pénz a felvásárlásukra, akkor ezek heteken belül Ukrajnába kerülhetnének.

Tomás Kopecky, a cseh kormánynak az ukrajnai újjáépítés ügyeiért felelős megbízottja a közszolgálati rádiónak pénteken délután azt mondta:

az ígéret már megvan az összes, tehát mintegy 800 ezer lövedék finanszírozására, de a pénz még nincs

a munícióvásárlást lebonyolító közvetítők számláján. Úgy vélte, hogy az egész akció több hónapig is eltarthat, mert a lőszerek egy részét csak ezután fogják legyártani. Arról, milyen összeg szükséges a tervezett vásárláshoz, a cseh vezetők nem nyilatkoztak.

Tovább szítja a háborús feszültséget a lengyel külügyminiszter. Radoslaw Sikorski ugyanis azt mondta: már vannak NATO-katonák Ukrajnában. Sőt, meg is köszönte azoknak az országoknak, amelyek vállalták ezt a kockázatot. A lengyel külügyminiszter nem sokkal korábban arról írt, hogy nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai bevetését. Két hete Emmanuel Macron francia elnök kijelentése indította el a lavinát, amikor arról  beszélt: nem tartja kizártnak NATO-csapatok Ukrajnába küldését.

A NATO-katonák már Ukrajnában vannak – jelentette ki a lengyel külügyminiszter azon a rendezvényen, ahol Lengyelország NATO-tagságának huszonötödik évfordulóját ünnepelték. Az ügyről a Mandiner számolt be. Radoslaw Sikorski úgy fogalmazott: „Már jelen vannak Ukrajnában NATO-katonák, és azon országok nagyköveteinek, amelyek vállalták ezt a kockázatot, szeretném ezt melegen megköszönni.”

Emmanuel Macron pedig nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy nyitva kell hagyni annak a lehetőségét, hogy a NATO csapatokat küldjön Ukrajnának, majd hozzátette: „Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban.”

Szakértők azonnal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kijelentés veszélyes.

„Emmanuel Macron szavait a lehető leghatározottabban vissza kell utasítani” – erről az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője beszélt. Koskovics Zoltán úgy fogalmazott: az ügy felháborító és elítélendő. Hangsúlyozta: „Ez egyszerűen a háborús pszichózis megnyilvánulása. Macron elnök arról beszél, hogy európaiakat akar küldeni meghalni egy korrupt háborúban, egy korrupt országba.”

Sokan azonban nem így látják. Emmanuel Macron mögé ugyanis a lengyelek mellett lett, litván és cseh politikusok is beálltak.

A litván külügyminiszter szerint például már nem elég azt ismételgetni, hogy Kijev mellett állnak, hanem mindent meg kell tenni Ukrajna győzelméért. Lettország elnöke, pedig közösségi oldalán azt írta: „Nem szabad kapitulálni a gonosszal szemben, harcolni kell ellene és legyőzni, hogy a gonosz kitűzze a fehér zászlót és megadja magát.”

Edgars Rinkevics egyébként Ferenc pápa szavaira reagált. A szentatya nemrég egy interjúban beszélt arról, hogy Ukrajnának elég bátornak kell lennie ahhoz, hogy felemelje a fehér zászlót, és tárgyalnia kellene a háború lezárásáról. A kijelentés Ukrajnában nem lett népszerű, azt még az ukrán külügyminiszter is visszautasította.

„Az ukránoknak kell eldönteniük, hogy meddig érdemes még ezt a háborút folytatni” – erről a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője beszélt. Pócza István azt mondta: bár a NATO-tagok megosztottak az ügyben, hogy meddig kell elmenni Ukrajna támogatásában, de az emberek többsége elutasítja a francia elnök ötletét.

Pócza István hozzátette:

az uniós tagállamok közül többen úgy látják, Európának nem érdeke belesodródni a konfliktusba.

Magyarország is hasonlóan látja: hazánk a kezdetektől béketárgyalásokat sürget azért, hogy a háborút mielőbb be lehessen fejezni.

Az ukrajnai háború lezárására irányuló bármilyen tárgyalások legelső feltétele, hogy az orosz agressziót le kell állítani – jelentette ki egy kedden megjelent interjúban Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár.

Parolin a Corriere della Sera című olasz napilap keddi számában nyomatékosította, hogy a Vatikán tűzszünetet szorgalmaz, és mindenek előtt az agresszornak kell abbahagynia a tüzelést.

Hétfőn Kijevben a külügyminisztériumba kérették a pápai nunciust, és Ukrajna csalódottságának adott hangot, amiért Ferenc pápa egy interjúban korábban arról beszélt, hogy Kijevnek a fehér zászló bátorságát kellene megmutatnia, és tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal a két éve tartó háború befejezéséről.

Parolin szerint a pápa arra törekedett, hogy megteremtse a méltányos és tartós béke megtalálásához vezető diplomáciai megoldáshoz szükséges légkört. A vatikáni államtitkár úgy vélte, nyilvánvaló, hogy mindkét félnek tárgyalóasztalhoz kellene ülnie, de ennek első feltétele az agresszió abbahagyása. A bíboros kiemelte, hogy az Ukrajna ellen indított háború nem valamilyen természeti katasztrófa, hanem emberi döntések következménye.