Újabb települést foglaltak el az oroszok

Bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Kraszne települést, miközben Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén is kedvezőbb állásokat foglalt el – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz erők visszavertek 18 ukrán rohamot és ellenrohamot, közülük 12-őt Avgyijivkánál. Az orosz katonai tárca azt a tájékoztatást adta, hogy az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt napon több mint 670 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 350-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy külföldi „zsoldosok” által használt telephelyet, az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer két indítóállását, négy páncélozott harcjárművet, egy francia CAESAR és egy cseh Dana önjáró, valamint két amerikai M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, Vampire és HIMARS sorozatvetők 29 rakétáját, továbbá 171 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szombaton ukrán tüzérségi és dróntámadást. Vjacseszlav Gladkov, az ukrán határ menti Belgorod megye kormányzója közölte, hogy a régióban az elmúlt két hét alatt 24 civil, köztük két gyerek vált ukrán ágyúzás áldozatává. A sebesültek száma 152, köztük 11 fiatalkorú.

Válaszul az orosz területek lövetéséért és a határmenti települések elfoglalására tett kísérletekért az orosz fegyveres erők az elmúlt hét folyamán 49 „megtorló” csapást mértek ukrán célpontokra légi és földi indítású nagyhatótávolságú rakétákkal, egyebek között hiperszonikus Kinzsalokkal és drónokkal - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A március 16-22. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint a támadások az ukrán fegyveres erők döntéshozatali központjait, repülőtéri létesítményeket, fegyverek és haditechnikai eszközök javítóműhelyeit, légi és tengeri drónok raktárait, logisztikai bázisokat, valamint a különleges műveleti erők és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjait érték. A tárca közölte, hogy pénteken nagyszabású támadást intézett az ukrán energetikai ágazat és a hadiipari komplexum létesítményei, valamint vasúti csomópontok, arzenálok, továbbá olyan helyszínek ellen, ahol ukrán katonai alakulatok és külföldi „zsoldosok” állomásoznak.

Az orosz hadsereg a beszámoló szerint három települést és egy vasútállomást foglalt el a héten, miközben visszavert hetven ukrán ellenrohamot – köztük 42-t az avgyijivkai frontszakaszon -, valamint megelőző csapásokkal megakadályozta, hogy ukrán erők és külföldi „zsoldosok” behatoljanak a határon át a belgorodi és a kurszki orosz régióba. A jelentés szerint a hét folyamán csak Belgorod megye határánál több mint háromezer embert – katonát és az „ukrán terroristaalakulatok” harcosait – vesztett a másik fél, továbbá hét harckocsit és 15 egységnyi páncélozott járművet.

A moszkvai minisztérium azt állította, hogy az ukrán alakulatok vesztesége a harci „érintkezési vonal” és a határ mentén az elmúlt hét során összesen 8750 halott, illetve súlyos sebesült. A hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy német gyártmányú IRIS-T légvédelmi rakétaüteget, kilenc cseh RM-70-es Vampire sorozatvetőt, 21 harckocsit, 48 páncélozott harcjárművet, két Tocska-U harcászati rakétát, földi célok leküzdésére átalakított két Sz-200-as légvédelmi rakétát, Vampire, Vilha, Uragan és HIMARS sorozatvetők 156 rakétáját, valamint 995 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorodban egy civil életét vesztette, a luhanszki régióban 52 ezren, Donyeckben pedig 41 ezren maradtak áramszolgáltatás nélkül ukrán támadások következtében.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Moszkvában őrizetbe vette az Oroszországban terrorszervezetnek nyilvánított és betiltott Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) nevű „ukrán szervezet” hét támogatóját, akik arra készültek, hogy bűnözői csoportot hoznak létre erőszakcselekmények elkövetésére. Az érintettektől hidegfegyvert, egy légpisztolyt, paprikaspray-t, náci szimbólumokkal ellátott zászlókat, valamint az RDK vezetőivel folytatott levelezést tartalmazó kommunikációs eszközöket foglaltak le.

Az FSZB arról is beszámolt, hogy likvidált egy ukrán ügynököt, aki az ukrán titkosszolgálatok megbízásából terrorcselekményt készült elkövetni a Zaporizzsja megyei Berdjanszkban, és aki tavaly októberben egy robbanószerkezettel megölt egy orosz katonatisztet. Az 50 éves férfi az elfogási kísérlet közben ellenállást tanúsított.

Ukrajna lelőtt 31-et abból a 34, iráni gyártmányú Sahed típusú drónból amit Oroszország indított az éjszaka részben a megszállt Krím-félszigeten lévő Kurszk régióból – közölte az ukrán légierő szombat reggel.

Az Ukrajna ellen az éjszaka indított orosz drónokat Poltava, Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Herszon megyék felett semmisítették meg.

Harkivben, a második legnagyobb ukrán városban hajnalban egy drón eltalált egy háromemeletes épületet, ami 150 négyzetméteres területen okozott tüzet. A helyszínre érkezett rendőrök egyike megsérült és két mentőautóban is kár keletkezett.

Oroszország pénteken nagyszabású drón- és rakétatámadást indított ukrán városok, köztük Harkiv, Zaporizzsja és Krivij Rih ellen. A támadások elsősorban az energetikai infrastruktúra ellen irányultak. Harkivban mintegy 700 ezren maradtak áramellátás nélkül.

Készen állunk a háborúra Oroszországgal – erről a NATO egyik parancsnoka beszélt Kijevben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Rob Bauer azt mondta: a NATO feladata az, hogy készen álljon egy háborúra, ugyanakkor fejleszteni kell a katonai képességeket.  A nyugati háborús fenyegetéseket februárban a francia elnök nyilatkozata indította el azzal, hogy nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába. Most a francia vezérkari főnök is arról beszélt: az orosz elnöknek számolnia kell azzal, hogy nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába.

A háború kitörése óta most először ment NATO-küldöttség Kijevbe. A delegációt Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának elnöke vezette, aki már januárban azt mondta, hogy a NATO-nak fel kell készülnie egy Oroszország elleni háborúra. Év eleji kijelentését ezúttal már az ukrán fővárosban erősítette meg.

„Készen állunk? A válasz, igen! Ez a legfőbb feladatunk: hogy készen álljunk. Készen kell állni már ma, ugyanakkor fejleszteni kell a képességeket a jövőre!” – nyilatkozta a tengernagy egy ukrán lapnak. Elárulta, hogy a fenyegetés már 2014-ben, a Krím orosz megszállása után tudatosodott a katonai szövetségben, ezután visszatértek a kollektív védelemhez, és 2019-ben, vagyis jóval az ukrajnai háború kitörése előtt, a NATO új védelmi stratégiát dolgozott ki, és haderőfejlesztésbe kezdett.

Emmanuel Macron francia elnök először februárban beszélt arról, hogy nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését. A francia elnök ezt azóta többször is megerősítette. Egy ukrán tévécsatornának nemrég leszögezte: Oroszország nem győzhet.

„Előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni”

– mondta Emmanuel Macron.

Franciaország továbbra is háborús lázban ég. A Magyar Nemzet azt írja, újabb háborús üzenet érkezett, ezúttal Thierry Burkhardtól. A vezérkari főnök ugyanis azt mondta: „Putyin arra az elképzelésre építette hadműveletét, hogy a Nyugat soha nem fog bevonulni Ukrajnába, hanem egyszerűen csak fegyvereket szállít. Meg kell mutatnunk neki, hogy ezzel a logikával nem fog tudni végigmenni, mert ez az elképzelés nem helyes.”

A vezérkari főnök hozzátette azt is, hogy az európaiaknak képesnek kell lenniük arra, hogy kockázatot vállaljanak.

Az Európa felől folyamatosan érkező háborús kijelentéseket Moszkva sem hagyta szó nélkül.

Az orosz külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta:

Oroszország senkinek nem tanácsolja, hogy tesztelje felkészültségét a megfelelő és kemény válaszlépésekre.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pedig kijelentette, hogy háborúban állnak. Míg Oroszország kezdetben különleges katonai műveletet hajtott végre Ukrajnában, a helyzet megváltozott, amikor a nyugati országok elkezdték aktívan és nyíltan támogatni az ukránokat.

„Háborúban állunk. Igen, ez egy különleges hadműveletnek indult, de amint a Nyugat ennek résztvevője lett Ukrajna oldalán, számunkra már háborúvá vált a helyzet. Meg vagyok győződve erről” – mondta a Kreml szóvivője.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a kétnapos uniós csúcstalálkozó végén úgy fogalmazott: Oroszországnak a háborúval kapcsolatos megjegyzései indokolják az európai védelmi ipar megerősítését. A német hadsereg vezérkari főnöke pedig az ország rakétavédelmi rendszerének gyors kiépítésére szólított fel az Oroszországból érkező fenyegetések miatt.

„A nyugati politikusok egyszerűen nem tudnak mást ígérni a nyugati embereknek, mint a világháborús pszichózist” – erről pedig már Kiszelly Zoltán beszélt.

A Századvég politikai elemzési igazgatója az M1-en azt mondta,

a nyugati politikusoknak azért van szükségük arra, hogy háborús pszichózisba kergessék az embereket, mert jólétet nem tudnak biztosítani nekik.

A közvélemény elvárása azonban az, hogy Európa ne küldjön katonákat Ukrajnába – ez derül ki a Századvég felméréséből. A kutatás rávilágít: a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.