Újabb nyugati politikusok küldenék a NATO-t Ukrajnába

Az EP-választások tétje, hogy a nyugati-vezetők felismerik-e: az emberek nem akarnak háborút. Erről az M1-nek nyilatkozó szakértők beszéltek. A Századvég néhány napja tette közzé friss kutatását, ebből kiderül: a magyarok nem akarják, hogy Európa katonákat küldjön Ukrajnába. Nyugat-Európában viszont egyre többen csatlakoznak Emmanuel Macron háborús véleményéhez.

Napról-napra durvább a háború Oroszország és Ukrajna között. Folyamatosak a rakétabecsapódások. Az ukrán és az orosz erők is támadnak, egyre többen halnak meg.

A konfliktus folytatáshoz Ukrajnának még több lőszerre lenne szüksége.

Volodimir Zelenszkij továbbra is Európától vár segítséget.

Az ukrán elnök múlt héten a brüsszeli csúcson azt sürgette, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközöket az EU fordítsa Ukrajna támogatására. Szerinte ezekből fegyvereket kellene vásárolni.

„A meglévő légvédelmi rendszerek nem elegendőek ahhoz, hogy Ukrajna egész területét megvédjék az orosz terrortól” – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A legtöbb nyugat-európai vezető egyetért Volodimir Zelenszkij szavaival. A francia elnök viszont úgy látja: ennél is többet tehetne az Európai Unió. Korábban úgy fogalmazott:

nem zárja ki szárazföldi csapatok Ukrajnába küldését sem.

Szerinte semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni Oroszország ellen.

„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök. Szavaira

az oroszok válaszul atomháborúval kezdtek fenyegetőzni.

Az orosz parlament alsóházának alelnöke egyenesen úgy fogalmazott: az összes francia katonát megölik, aki Ukrajnába megy, efelől senkinek se legyenek kétségei.

Emmanuel Macron mellett ennek ellenére egyre többen kiálltak.

A lengyel külügyminiszter arról beszélt: nem tartja elképzelhetetlennek a NATO-csapatok jelenlétét Ukrajnában, és nagyra értékeli a francia elnök erre vonatkozó kijelentéseit.

A finn külügyminiszter is felvetette annak lehetőségét, hogy a csapatokat küldjenek Ukrajnába, de a balti államok is támogatják Emmanuel Macron ötletét.

„Úgy érzem magam, mintha egy másik galaxisba érkeztem volna” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy

a brüsszeli vezetők háborús spirálba kerültek,

úgy beszélnek, mint akik a saját háborújukat vívják Oroszország ellen.

Palóc André a Századvég vezető elemzője az M1-en arról beszélt:

a magyar emberek elvárása az, hogy Európa ne küldjön katonákat Ukrajnába.

Ez derült ki a Századvég napokban közzétett közvélemény-kutatásából is. A megkérdezettek kétharmada ugyanis elutasította Brüsszel háborús politikáját.

„Ez lesz a tétje majd az egyes országokban az Európai Parlamenti kampánynak, hogy hol, mekkora mértékben látja majd a politika, hogy a saját lakossága kérdőjelezi meg, hogy ez a típusú irány, amit képviseltek itt többen a háborút illetően ez eddig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket” – mutatott rá Palóc André, a Századvég vezető elemzője.

A nyugati vezetők nincsenek tisztában azzal, hogy a kijelentéseik milyen következményekkel járhatnak

– erről az Alapjogokért Központ vezető elemzője beszélt. Dornfeld László úgy fogalmazott: ezek az országok nagyon régen vettek részt olyan konfliktusban, amelyben egyenrangú felek harcoltak.

„Nincsenek tisztában a realitásokkal, amikor azt vizionálják, hogy odamegy kettő, húsz vagy nem tudom hány ezer nyugati katona és akkor ők majd valami hatalmas változást el fognak érni, mert ez nem így működik” – mondta Dornfeld László az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Az elemző hozzátette: Nyugat-Európában az ukrán győzelmet értik a béke alatt, de aki valóban békét szeretne, az tárgyalásokat és fegyverszünetet sürget.

Orosz rakéta- és dróntámadás érte az ukrán fővárost és a nyugat-ukrajnai Lviv régiót vasárnap – közölték ukrán tisztviselők. Készültségbe helyezték a lengyel ügyeletes légierőt, mivel az egyik orosz rakéta megsértette Lengyelország légterét.

Az ukrán légierő szerint Oroszország 57 drónt és rakétát lőtt ki Kijevre és Lviv környékére vasárnap, nagy részüket sikerült semlegesíteni.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazásban, hogy több robbanás is történt az ukrán fővárosban, miközben a légvédelmi rendszerek a támadás elhárításán dolgoztak.

Az ukrán légvédelmi erők körülbelül egy tucat Oroszországból indított rakétát lőttek le Kijev fölött és a főváros közelében, áldozatokról és nagyobb károkról egyelőre nincs információ – számolt be Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.

Az orosz erők rakétatámadást indítottak a nyugat-ukrajnai Lviv környéke ellen is. Andrij Szadovij, a város polgármestere azt közölte, hogy 20 rakéta és 7 drón támadta a kritikus infrastruktúrát.

A Lviv környékére kilőtt egyik orosz rakéta megsértette Lengyelország légterét, ezért készültségbe helyezték az ügyeletes erőket és felszálltak a lengyel és szövetséges repülőgépek, hogy biztosítsák az ország légterét.

Ukrán rakétatámadást vert vissza az orosz haderő a Krím félszigeti Szevasztopolnál a város kormányzójának közlése szerint.

Az orosz légvédelmi egységek több mint tíz ukrán rakétát semmisítettek meg a Krím félsziget felett.

„Hadseregünk visszaverte a Szevasztopol elleni nagyszabású támadást” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Mihail Razvozsajev, a város kormányzója, akit az Oroszország általi 2014. évi bekebelezés után neveztek ki.

A kormányzó szerint több mint 10 ukrán rakétát lőttek le, egy nőt repeszsérülésekkel szállítottak kórházba, több épület és egy gázvezeték pedig megrongálódott. A tengeri és szárazföldi közlekedést órákra felfüggesztették a támadás után.

A Krím kulcsfontosságú logisztikai központ az Ukrajna déli részét ellenőrző orosz haderő számára. A félszigetet gyakran támadja Ukrajna rakétákkal és drónokkal.

Bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Kraszne települést, miközben Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén is kedvezőbb állásokat foglalt el – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz erők visszavertek 18 ukrán rohamot és ellenrohamot, közülük 12-őt Avgyijivkánál. Az orosz katonai tárca azt a tájékoztatást adta, hogy az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt napon több mint 670 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 350-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy külföldi „zsoldosok” által használt telephelyet, az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer két indítóállását, négy páncélozott harcjárművet, egy francia CAESAR és egy cseh Dana önjáró, valamint két amerikai M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, Vampire és HIMARS sorozatvetők 29 rakétáját, továbbá 171 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szombaton ukrán tüzérségi és dróntámadást. Vjacseszlav Gladkov, az ukrán határ menti Belgorod megye kormányzója közölte, hogy a régióban az elmúlt két hét alatt 24 civil, köztük két gyerek vált ukrán ágyúzás áldozatává. A sebesültek száma 152, köztük 11 fiatalkorú.

Készen állunk a háborúra Oroszországgal – erről a NATO egyik parancsnoka beszélt  a múlt héten Kijevben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Rob Bauer azt mondta: a NATO feladata az, hogy készen álljon egy háborúra, ugyanakkor fejleszteni kell a katonai képességeket.  A nyugati háborús fenyegetéseket februárban a francia elnök nyilatkozata indította el azzal, hogy nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába. Most a francia vezérkari főnök is arról beszélt: az orosz elnöknek számolnia kell azzal, hogy nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába.

A háború kitörése óta most először ment NATO-küldöttség Kijevbe. A delegációt Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának elnöke vezette, aki már januárban azt mondta, hogy a NATO-nak fel kell készülnie egy Oroszország elleni háborúra. Év eleji kijelentését ezúttal már az ukrán fővárosban erősítette meg.

„Készen állunk? A válasz, igen! Ez a legfőbb feladatunk: hogy készen álljunk. Készen kell állni már ma, ugyanakkor fejleszteni kell a képességeket a jövőre!” – nyilatkozta a tengernagy egy ukrán lapnak. Elárulta, hogy a fenyegetés már 2014-ben, a Krím orosz megszállása után tudatosodott a katonai szövetségben, ezután visszatértek a kollektív védelemhez, és 2019-ben, vagyis jóval az ukrajnai háború kitörése előtt, a NATO új védelmi stratégiát dolgozott ki, és haderőfejlesztésbe kezdett.

Emmanuel Macron francia elnök először februárban beszélt arról, hogy nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését. A francia elnök ezt azóta többször is megerősítette. Egy ukrán tévécsatornának nemrég leszögezte: Oroszország nem győzhet.

„Előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni”

– mondta Emmanuel Macron.

Franciaország továbbra is háborús lázban ég. A Magyar Nemzet azt írja, újabb háborús üzenet érkezett, ezúttal Thierry Burkhardtól. A vezérkari főnök ugyanis azt mondta: „Putyin arra az elképzelésre építette hadműveletét, hogy a Nyugat soha nem fog bevonulni Ukrajnába, hanem egyszerűen csak fegyvereket szállít. Meg kell mutatnunk neki, hogy ezzel a logikával nem fog tudni végigmenni, mert ez az elképzelés nem helyes.”

A vezérkari főnök hozzátette azt is, hogy az európaiaknak képesnek kell lenniük arra, hogy kockázatot vállaljanak.

Az Európa felől folyamatosan érkező háborús kijelentéseket Moszkva sem hagyta szó nélkül.

Az orosz külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta:

Oroszország senkinek nem tanácsolja, hogy tesztelje felkészültségét a megfelelő és kemény válaszlépésekre.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pedig kijelentette, hogy háborúban állnak. Míg Oroszország kezdetben különleges katonai műveletet hajtott végre Ukrajnában, a helyzet megváltozott, amikor a nyugati országok elkezdték aktívan és nyíltan támogatni az ukránokat.

„Háborúban állunk. Igen, ez egy különleges hadműveletnek indult, de amint a Nyugat ennek résztvevője lett Ukrajna oldalán, számunkra már háborúvá vált a helyzet. Meg vagyok győződve erről” – mondta a Kreml szóvivője.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a kétnapos uniós csúcstalálkozó végén úgy fogalmazott: Oroszországnak a háborúval kapcsolatos megjegyzései indokolják az európai védelmi ipar megerősítését. A német hadsereg vezérkari főnöke pedig az ország rakétavédelmi rendszerének gyors kiépítésére szólított fel az Oroszországból érkező fenyegetések miatt.

„A nyugati politikusok egyszerűen nem tudnak mást ígérni a nyugati embereknek, mint a világháborús pszichózist” – erről pedig már Kiszelly Zoltán beszélt.

A Századvég politikai elemzési igazgatója az M1-en azt mondta,

a nyugati politikusoknak azért van szükségük arra, hogy háborús pszichózisba kergessék az embereket, mert jólétet nem tudnak biztosítani nekik.

A közvélemény elvárása azonban az, hogy Európa ne küldjön katonákat Ukrajnába – ez derül ki a Századvég felméréséből. A kutatás rávilágít: a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.