Újabb negyed millió migránsra számítanak a németek

A legfrissebb előrejelzések szerint 250 ezer menedékkérő érkezhet Németországba. Közben egyre több politikus tiltakozik a német migrációs politika ellen. Nemrég Szászország belügyminisztere fogalmazta meg az aggályait, a bajor belügyminiszter pedig azt mondta: ez már meghaladja az ország integrációs képességeit.

„Egy számítógépes rendszer alapján döntenek arról, hogy melyik tartomány hány migráns elhelyezéséről köteles gondoskodni: Észak-Rajna-Vesztfália a legnépesebb tartomány, tehát, ha 250 ezren érkeznének, akkor nekik több, mint 52 ezer ember elhelyezéséről kellene gondoskodniuk, Bajorországnak pedig csaknem 39 ezer embert kellene befogadnia” – mondta el Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója.

Németországban egy év alatt csaknem egy teljes hónappal csökkent a menedékkérelmek feldolgozási ideje, miközben a beadványok száma nőtt. Az eljárások idejére azonban a migránsokat el kell helyezni. Berlin erre éves szinten egymilliárd eurót költ.

A német fővárosban egyébként 116 különböző szálló, szálláshely létezik, és ezek közül a tegeli repülőtéren található a legnagyobb, de folyamatosan gondolkoznak újabb és újabb szálláshelyek kialakításán. De már luxusszálló is létezik a híres bevásárló utca, a Kurfürstendamm közelében, amit a migránsok rendelkezésére bocsátottak. Egy migráns elszállásolása a berlini luxushotelben egy nap több mint 50 euróba kerül.

Nem meglepő módon folyamatosan nő a szavazásra jogosult migrációs hátterű lakosság száma Németországban. Jelenleg már egyharmaduk vehet részt voksolásokon.

Nagy tömegek élnek párhuzamos társadalmakban, ahol a saját szabályaikat követik és nem tartják tiszteletben a német törvényeket.

Januárban ismét alakult egy párt Németországban, a Davai, török-iszlám pártról van szó, melynek célja, a migrációs hátterűek jogait, érdekeit és identitásukat védeni – számolt be a Híradót Berlinből tudósító Noll Katalin, aki felidézte, hogy Németországban a Bundestag nemrég elfogadta az új állampolgársági törvényt.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a külföldiek,

a migrációs hátterűek a jövőben könnyebben megkaphatják a német állampolgárságot,

így az ehhez hasonló pártok tagjainak a száma folyamatosan kúszhat fölfelé.

Németországban egy év alatt csaknem egy teljes hónappal csökkent a menedékkérelmek feldolgozási ideje, miközben a beadványok száma nőtt. Az eljárások idejére azonban a migránsokat el kell helyezni. Berlin erre éves szinten egymilliárd eurót költ.

„Folyamatosan gondolkodnak az újabb és újabb szállók kialakításán. Berlinben egyébként 116 különböző szálló, szálláshely létezik, és ezek közül a tegeli repülőtéren található a legnagyobb.

Ezt XXL-es, vagy Extra Large–szállónak is nevezik, hiszen 7000 migránst szállásoltak el itt, és ennek a fenntartása napi szinten több mint egymillió euróba, egészen pontosan 1 172 204 euróba kerül

– számolt be Noll Katalin, az közmédia berlini tudósítója.

De már luxusszálló is létezik a híres bevásárló utca, a Kurfürstendamm közelében, amit a migránsok rendelkezésére bocsátottak. Egy migráns elszállásolása a berlini luxushotelben egy nap több mint 50 euróba kerül – tette hozzá a berlini tudósító.

Brüsszel olyan jogszabályon dolgozik, amely szerint nem lehetne büntetőjogilag felelősségre vonni az illegális migrációt segítő civil szervezeteket – erről beszélt az M1-en a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György hozzátette: ez azért veszélyes, mert vékony a határ a migránsok segítése és az embercsempészet között, vagyis minden egyes eset egyedi mérlegelést igényelne.

A belgrádi autóbusz-pályaudvar a környéke az évek során a migránsok egyik központi gyülekezőhelyévé vált Szerbiában. Nem múlik el nap, hogy a közeli parkban ne lehetne találkozni illegális bevándorlókkal.

Csoportokba verődve járják a várost, erre pedig a rendőrök is fokozottan figyelnek, akik azonnal igazoltatják majd a migránstáborba irányítják őket.

Belgrád környékén több migránstábor is működik.

Szerbiában jelenleg a hivatalos adatok szerint mintegy ezer illegális bevándorló tartózkodik. Becslések szerint számuk ennek a többszöröse lehet, ugyanis sokan a befogadótáborokon kívül tanyáznak.

Obrenovacban és környékén is sok migráns tartózkodik. Egy iráni bevándorló azt reméli, hogy hamarosan minden gond nélkül tovább indulhat nyugat felé. Állítása szerint az út folytatása nagyon veszélyes, mert

az afgán maffia tagjai továbbra is irányítja az embercsempészetet.

„Az afgán maffia továbbra is itt van, csak most elvegyülnek a többiek között. Engem is megfenyegettek már. Pénzt kértek tőlem. Azt mondták vagy fizetek, vagy sosem jutok tovább innen. Nagyon veszélyesek, akár ölni is képesek, és mindenhol ott vannak” – mondta.

A városban várakozó illegális bevándorlók között olyanok is vannak, akik a kockázatok ellenére is az embercsempészek segítségére várnak.

„Nem tudom milyen úton fogok tovább menni. Több embertől is várom az információkat, de eddig még nem jeleztek vissza. Bosznia és Magyarország a két lehetséges útvonal” – magyarázta egy másik migráns.

Brüsszel olyan jogszabályon dolgozik, amely szerint nem lehetne büntetőjogilag felelősségre vonni az illegális migrációt segítő civil szervezeteket – erről már a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt az M1-en. Bakondi György szerint ez azért veszélyes, mert

vékony a határ a migránsok segítése és az embercsempészet között,

vagyis minden egyes eset egyedi mérlegelést igényelne.

„Az a nagy kérdés, hogy aki az embercsempésszel együttműködik adott esetben, azt akkor most hogy ítéljük meg büntetőjogilag. Ezt eleve kimondani, hogy civil szervezetet nem lehet megbüntetni, ez súlyos törés a jogállamiságban” – hangsúlyozta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Hozzátette: a migránspaktum elfogadását azért erőlteti Brüsszel, hogy még a jelenlegi baloldali túlsúlyú Európai Parlament megszavazhassa.

Az európai határ- és partiőrség (FRONTEX) adatai tavaly mindhárom fő migrációs útvonalon – spanyol, olasz, balkáni – jelentős növekedést mutatnak – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György azt mondta: az Európába irányuló migráció erősödése mellett fokozódnak azok a jelek, amelyek a szervezett bűnözés jelenlétére utalnak.

Hozzátette: a magyar déli határon ez év elején a szerb rendőri erők akciói visszafogták a migrációt, ugyanis nagy létszámban fogtak el tiltott határátlépésre készülőket, embercsempészeket, és találtak fegyvereket, hamis okmányokat.

Így a magyar hatóságok az idén eddig a múlt év azonos időszakához képest kevesebb, 56 határsértőt és három embercsempészt fogtak el – ismertette.

A belbiztonsági főtanácsadó ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia déli részén és a balkáni útvonalon torlódás alakult ki, mert a magyar határt nem tudják megközelíteni a migránsok. Ezért két irányban próbálkoznak: egyrészt Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia felé, ami miatt az olasz rendőrség megerősítette a szlovén határ védelmét, másrészt Románia felé, ahol a zöldhatáron és a határátkelőhelyeken – járművekben elrejtőzve – jelentős növekedés tapasztalható a migránsok számában – jelezte.

Bakondi György arról is beszélt: az Európai Unió migrációs politikájában nincs változás, sőt az elfogadott migrációs paktum számos eleme potenciálisan fenyegetést jelent a nemzetállamok szuverenitására és az európai emberek biztonságára.

A paktum fenntartja azt a téves szcenáriót, hogy az érkezők politikai menekültek, és be kellene engedni őket magyar területre, illetve nagy létszámú migránsgettókat kellene létrehozni, és ott kellene elbírálni menekültkérelmüket, majd pedig meg kellene próbálni visszautaztatni őket oda, ahonnan jöttek – ismertette.

A főtanácsadó veszélyesnek nevezte a paktumban szereplő kvótát, ami azt jelentené, hogy egy brüsszeli központból döntenék el, kiket kell befogadni, eltartani, kikkel kel kell együtt élni. Ezért ezta migrációs politikát a magyar kormány továbbra sem fogadja el. Nem véletlenül foglalkozik a szerdán záródó nemzeti konzultáció egyik kérdése is az illegális bevándorlással – fűzte hozzá.

Bakondi György kitért a szlovák miniszterelnök nyilatkozataira is, amelyek hosszú távon is biztosítják a két ország rendőri egységeinek együttműködését, valamint a szervezett bűnözés és embercsempészet elleni fellépés erősítését.

A belbiztonsági főtanácsadó a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt: a magyar határnál rendelkezésre állnak azok az erők – határvadász ezred és rendőrök -, akik a határőrizetet biztosítják, és adott az együttműködők széles skálája is.

A magyar kormány szeretné, ha a határőrizettel kapcsolatos kiadások legalább felét az EU megtérítené, és nem csak Szlovákia, Ausztria vagy Törökország segítené a határőrizetet rendőri erők és technikai eszközök küldésével, hanem az EU is aktívabban részt venne benne – jegyezte meg Bakondi György a rádióműsorban.