Újabb izraeli hadművelet indulhat Gázában

Aggodalmát fejezte ki a palesztinok lakta Gázai övezet déli részén fekvő Rafah környékén tervezett izraeli hadművelet ellen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök hétfőn Beni Ganz izraeli tárca nélküli miniszterrel folytatott telefonbeszélgetésében – közölte a kanadai kormányfő hivatala.

A közlemény szerint Trudeau értésre adta, hogy egyebek között az offenzíva humanitárius következményei miatt aggódik, különös tekintettel arra, hogy a térségben jelentős számban tartózkodnak az övezet más részeiből érkezett menekültek is.

A kormányfő egyúttal állást foglalt amellett, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett.

Hétfőn a kanadai parlament is megszavazott egy határozatot, amely kiáll az önálló palesztin állam létrehozása mellett.

Ganz erre reagálva bírálatát fejezte ki az izraeli kormány nevében, kijelentve, hogy a jelenlegi helyzetben a kívánttal ellentétes hatásúnak tartják a palesztin államiság „egyoldalú elismerését”. Emlékeztetett arra, hogy a palesztin szélsőséges Hamász szervezet tavaly októberben súlyos terrortámadást intézett Izrael ellen.

Izrael ez utóbbira válaszul azóta kiterjedt hadműveleteket folytat a Gázai övezetben, amelyeknek palesztin közlések szerint már több mint 30 ezer halálos áldozatuk van Az izraeli tervek részét képezi az egyiptomi határhoz közeli Rafahnál végrehajtandó offenzíva is, amellyel kapcsolatban már számos nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ is aggodalmát fejezte ki.

A gázai háborúról egyeztetett telefonon Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn, ami több mint egy hónapja az első közvetlen kommunikáció a két vezető között.

A Fehér Ház közlése szerint a megbeszélés témái között a humanitárius segélyek bejuttatásának felgyorsítása, valamint az izraeli hadsereg küszöbön álló rafahi offenzívája szerepelt – ez utóbbit az Egyesült Államok csak bizonyos feltételek teljesülése esetén támogatja.

Ezzel egyidőben Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója bejelentette, hogy az izraeli kormány elküldi egy tisztségviselőjét Washingtonba, hogy a tervezett rafahi offenzíváról egyeztessen.

Az izraeli kormányzat közleménye szerint ugyanakkor Benjámin Netanjahu a telefonbeszélgetés során közölte az amerikai elnökkel, hogy országának eltökélt szándéka elérni minden célját Gázában, miközben biztosítja a szükséges humanitárius segítséget a palesztin terület lakosságának.

A hétfői telefonbeszélgetést megelőzte, hogy a két ország között feszültséget okozott az amerikai Szenátus demokrata többségének vezetője által csütörtökön mondott beszéd. Chuck Schumer, akit a legmagasabb rangú zsidó származású választott politikusként emlegetnek, a felsőház ülésén a közel-keleti kétállami megoldásról szóló felszólalásában új választásokat és Benjámin Netanjahu leváltását sürgette, akit akadálynak nevezett.

Szavaira az izraeli kormány tiltakozását fejezte ki, a Szenátus republikánus vezető szenátora, Mitch McConnell pedig képmutatással vádolta politikustársát, és arra hívta fel a figyelmét, hogy egy demokratikusan megválasztott ország vezetőjének eltávolítását sürgette.

Támogatásáról biztosította ugyanakkor a demokrata szenátort Nancy Pelosi, a Kongresszus alsóházának korábbi demokrata elnöke, rangidős demokrata képviselő.

Joe Biden elnök Chuck Schumer beszédéről azt mondta, hogy „jó beszéd” volt, amely tükrözi sok amerikai aggodalmát. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby vasárnap a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban azt mondta, hogy az izraeli emberek dolga eldönteni, kit választanak vezetőjüknek.

Benjámin Netanjahu szintén vasárnap a CNN hírtelevízión helytelennek mondta, hogy egy testvéri demokráciában valaki a megválasztott vezetés lecserélését sürgesse, és hozzátette, hogy ez Izrael saját dolga, megállapítva, hogy „Izrael nem egy banánköztársaság”.

Az Egyesült Államok rendszeresen arra hívja fel Izrael figyelmét, hogy tegyen többet a gázai civilek védelmében és a humanitárius segélyek bejutása érdekében.

Az izraeli kormány részről már jóváhagyott offenzívát Rafah városban Joe Biden elnök vörös vonalnak nevezte, és közölte, hogy hiteles tervet akarnak látni az ott tartózkodó polgári lakosság védelmére. Egy korábbi interjúban ugyanakkor az amerikai elnök azt is közölte, hogy az Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatás nem fog leállni.

Jordánia királya  arra figyelmeztetett, hogy a gázai fegyveres konfliktus az egész régióra nézve katasztrofális következményekkel járhat.

Az ammáni udvar tájékoztatása szerint II. Abdalláh a brazil külügyminiszterrel, Mauro Vieirával folytatott tárgyalása után haladéktalan és tartós tűzszünetet követelt a Gázai övezet civil lakosságának megkímélése és humanitárius megsegítése érdekében.

Az uralkodó egyúttal megköszönte Brazíliának, hogy szintén sürgeti a gázai hadműveletek mielőbbi befejezését, valamint azt, hogy továbbra is támogatja az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezetét (UNRWA).

A jordániai király méltatta továbbá, hogy a dél-amerikai ország kiáll a palesztin-izraeli konfliktus két állami megoldáson alapuló rendezése mellett. A két állami megoldás az uralkodó szerint elengedhetetlen a palesztin kérdés igazságos rendezése, valamint a régió békéjének és stabilitásának a megteremtése érdekében.

Izrael éhínséget idéz elő a Gázai övezetben, a lakosság kiéheztetését háborús fegyverként használja – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az Európai Humanitárius Fórumon elmondott beszédében hétfőn.

Josep Borrell a kétnapos brüsszeli rendezvényt megnyitva hangsúlyozta: elfogadhatatlan, ha civilek kiéheztetését fegyverként használják bármely háborús konfliktusban.

„Gázában már nem az éhínség küszöbén állunk, hanem az éhínség közepén, amely emberek ezreit érinti” – jelentette ki, hozzátéve: a helyzetet súlyosbítja, hogy a Gázai övezetben kialakult éhínség emberi tevékenység következménye.

Szavai szerint a Gázai övezet a háború előtt a legnagyobb szabadtéri börtön volt, ma pedig a legnagyobb temető. „Temetője több tízezer embernek, valamint a humanitárius jog számos legfontosabb alapelvének” – fogalmazott.

Borrell az uniós külügyminiszterek egynapos tanácskozását megelőzően közölte: a külügyek tanácsa előkészíti a tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának a gázai helyzetről szóló zárónyilatkozatát, amelyben reményei szerint az Európai Tanács ismételten és még határozottabban szólít fel humanitárius tűzszünetre.

A főképviselő megemlítette: Spanyolország és Írország azt kérte, hogy az EU függessze fel az Izraellel megkötött társulási megállapodását a humanitárius jog megsértése miatt. Közölte: a szakminiszterek politikai orientációs vitát folytatnak a kérdésben, irányt határoznak meg, amelynek eredményétől függően meglátjuk, hogy teszünk-e lépéseket. Közölte viszont, hogy ilyen felfüggesztést az Európai Bizottság javasolhat azon az alapon, hogy a társult fél megsérti a megállapodás 2. cikkét, nevezetesen a humanitárius jog és a humanitárius elvek tiszteletben tartásának kötelezettségét.

„Az európaiak nem dőlhetnek hátra, és nem nézhetik tétlenül, ahogy a palesztin lakosság éhen hal, mert nem juthat hozzá a humanitárius folyosókon az élelmiszersegélyhez, amely csak gyűlik a határon” – fogalmazott Josep Borrell.

Az uniós diplomácia vezetője közölte továbbá: a külügyek tanácsa ismét meg fogja vitatni annak lehetőségét, hogy az EU szankciókat vezet be azon ciszjordániai zsidó telepesekkel szemben, akik erőszakot követtek el palesztinok ellen a megszállt területen.

Josep Borrell, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy Gáza már most is éhínséggel néz szembe, az emberek 100 százaléka hiányosan táplálkozik.

„Ez példátlan. Eddig egyetlen elemzés sem rögzített még ilyen mértékű élelmiszerellátási bizonytalanságot sehol a világon” – fogalmaztak.

Kijelentették: az éhezés nem használható háborús fegyverként, majd úgy fogalmaztak: „amit látunk, az nem természeti veszély, hanem ember okozta katasztrófa, amelyet erkölcsi kötelességünk megállítani”.

A segélyek szárazföldi szállításának sürgős bővítésére és további humanitárius folyosók megnyitására van szükség ahhoz, hogy az élelmiszerellátás biztosítható legyen, valamint orvosi ellátást kapjon Gáza teljes lakossága – írták.

Az EU sürgeti Izraelt, hogy szavatoljon ingyenes, akadálytalan és biztonságos humanitárius hozzáférést minden rászoruló ember számára, és működjön együtt a palesztin enklávéban működő ENSZ-ügynökséggel (UNRWA) és más ENSZ-ügynökségekkel. Az EU elismeri az ügynökségek és a terepen dolgozó civil szervezetek alapvető munkáját, és továbbra is elkötelezett a biztonságuk és a rászorulók akadálytalan hozzáférésének szavatolása mellett – tették hozzá.