Újabb hatalmas lőszerszállítmányok Ukrajnának

Az ukrán hadsereg hamarosan érzékelni fogja a lőszerszállítmányok növekedését, Csehország nemrégiben tett kezdeményezésének köszönhetően – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben, a Mihai Popsoi moldovai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón.

Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb lőszerszállítmányokra az ukrán fegyveres erőknek már nem kell hónapokat várniuk. Elmondta, hogy a héten a cseh fél részletesen bemutatja a lőszerszállítási tervet. Hozzátette: Kijev e téren készen áll a teljes körű együttműködésre és segítségnyújtásra.

„A cseh kezdeményezést úgy tervezték, hogy egész évben megvalósítható legyen. Az első lövedékek belátható időn belül megérkeznek. Utána az év során folyamatosan jönnek az újabb tételek” – fejtette ki Kuleba.

Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a cseh kezdeményezésre

Ukrajna számára vásárolt 300 ezer tüzérségi lőszer beszerzése mellett Prága további 200 ezer lövedék vásárlására kapott előzetes hozzájárulást.

Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyeket néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget.

A múlt héten a cseh miniszterelnök bejelentette, hogy mostanra elegendő pénz gyűlt össze az első, 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala szavai szerint eddig 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, hogy harmadik országokból vásároljanak lőszert Ukrajnának.

Oroszország nyilvánvalóan hosszú konfliktusra készül a Nyugattal, és állandó katonai fenyegetést jelent Európára nézve – hívta fel a figyelmet Petteri Orpo finn miniszterelnök Strasbourgban az Európai Parlament plénumához intézett szerdai beszédében.

A kormányfő szerint az Európai Uniónak megfelelően kell reagálnia erre a kihívásra, továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, hogy Kijev megnyerje a háborút, és meg kell erősítenie saját védelmi képességeit.

Mint mondta, Ukrajna bebizonyította, hogy elszánt és képes megvédeni magát, ami jelentős kihívás az orosz érdekek számára. „Ukrajna támogatása nemcsak erkölcsi, hanem stratégiai szükségszerűség is. Az orosz katonai sikerek többe kerülnének nekünk, mint az Ukrajna támogatásához szükséges befektetések” – mutatott rá.

A finn miniszerelnök szerint „Oroszország katonai képességei korlátozottak, annak ellenére, hogy megpróbálja ezt a tényt elfedni”.

„Oroszország nem legyőzhetetlen. Legyőzhetjük, ha összeadjuk erőforrásainkat. Megvannak a pénzügyi eszközeink, most politikai elkötelezettségünket kell bizonyítanunk”

– hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország a migrációt fegyverként használja fel, hogy nyomást gyakoroljon Finnországra és az egész EU-ra. „Oroszország más országok állampolgárait a keleti szárazföldi határunk felé tolja. Ez elfogadhatatlan. A számok még viszonylag alacsonyak, de a jelenség elrettentő” – emelte ki. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak meg kell erősítenie külső határait a hibrid támadások minden formája ellen.

Petteri Orpo Európa jövőjével és a következő uniós ciklussal kapcsolatban három prioritást emelet ki: Európa stratégiai versenyképességét, a biztonságpolitikát és a környezetvédelmet.

A stratégiai versenyképességgel kapcsolatban hangsúlyozta: míg az európaiak életszínvonala csökken, addig az Egyesült Államok és Kína egyre gyorsabb növekedést mutat. „Ez a tendencia továbbra is fennáll. Nem leszünk többé képesek megállni a saját lábunkon” – figyelmeztetett.

Véleménye szerint, a versenyképesség megerősödéshez egyebek között növelni kell a termelékenységet, csökkenteni kell a bürokráciát, fenntartható költségvetési politikát kell folytatni, meg kell reformálni a munkaerőpiac szabályozását, elő kell mozdítani az innovációt és a készségeket, meg kell erősíteni az uniós belső piacot, és jelentős finanszírozást kell biztosítani az innováció és a kutatás számára.

Hangsúlyozta, hogy az állami támogatási szabályokat sürgősen vissza kell állítani a szokásos keretek közé.

„Az állami verseny fokozódása egységes piacunk magját fenyegeti. A versenyszabályok felhígulása aláássa az egyenlő feltételek elvét”

– hangoztatta.

A biztonságpolitikával összefüggésben kiemelte, meg kell állapítani, hogy a hatályos európai jogszabályok erősek-e ahhoz, hogy leküzdjük a biztonsági kihívásokat, ha nem, akkor pedig meg kell fontolni esetleges korszerűsítésüket. Emellett jobban fel kell készülni a válságokra, növelni kell a tagállamok vészhelyzeti reagálási képességeit. Petteri Orpo ennek értelmében felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki az EU első felkészültséggel és ellenállási képességgel foglalkozó stratégiáját.

A környezetvédelemről elmondta, a megfelelő klímapolitika hozzájárul az európai nyersanyagellátás növeléséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez, és a fosszilis tüzelőanyagokról való leváláshoz.

„Hangsúlyt kell fektetnünk a tiszta átmenetre, amely a bioökonómia és a körforgásos gazdaság előnyeit használja ki. Az atomenergia, a szélenergia, a napenergia, a hidrogén és a biomassza formájában megjelenő tiszta energiával olyan iparágakat fogunk vonzani, amelyek képesek ezeket a tiszta megoldásokat előállítani és exportálni” – mutatott rá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás ellen az uniós tagállamok eltérő körülményeinek felismerésével kell küzdeni. Hozzátette, hogy a következő jogalkotási ciklusban az eltúlzott szabályozás helyett az innováció ösztönzése felé kell elmozdulni, továbbá megfelelő hatásvizsgálatokat kell elvégezni.

A Nyugattal való tisztességes megállapodáshoz Oroszországnak írásba foglalt, hiteles garanciákra van szüksége – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak és a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjúban.

„Nem akarom kimondani, de nem bízom senkiben. Nekünk garanciákra van szükségünk, és a garanciákat pontosan meg kell fogalmazni, olyanoknak kell lenniük, amelyek kielégítenek bennünket és amelyekben megbízunk” – mondta Putyin a Rosszija Szegodnya orosz állami médiacsoportnak nyilatkozva.

Az elnök leszögezte, hogy a felelős döntések meghozatala során nem fog semmi olyat tenni, ami nem felel meg Oroszország érdekeinek. Megismételte Moszkva készségét az Ukrajnáról való tárgyalásokra, de csak az olyanokra, amelyek nem „a pszichotróp szerek használata utáni kívánságokon”, hanem a valóságon alapulnak.

Putyin hangot adott meggyőződésének, miszerint egyes nyugati elitek nem akarnak egy olyan hatalmas szomszédot, mint Oroszország és szeretnék részekre osztani. Azt hangoztatta, hogy a nyugati országok az ukrajnai „különleges hadművelet” kezdete után azt hitték, hogy a szankciók, a nyugati fegyverek és az ukrán nacionalisták keze által leszámolhatnak Oroszországgal, de azzal szembesültek, hogy „tehetetlenek az orosz nép egységével, az orosz pénzügyi és gazdasági rendszer stabilitásával és a fegyveres erők növekvő képességeivel” szemben.

Kijelentette, hogy Oroszország haditechnikai szempontból készen áll a nukleáris háborúra. Elmondta, hogy az ukrajnai háború során soha nem volt szükség a taktikai nukleáris fegyver bevetésére.

„Haditechnikai szempontból természetesen készen állunk. Ők (a nukleáris erők) folyamatosan készenlétben vannak” – mondta.

Putyin azt mondta, hazájának nukleáris triádja korszerűbb, mint bármelyik másik országé. Közölte, hogy Oroszország akkor lenne kész az atomfegyver bevetésére, ha az orosz állam létéről, vagy a szuverenitásának és függetlenségének sérelméről lenne szó.

Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok korszerűsíti nukleáris erőit és ezek minden komponensét fejleszti, Putyin kijelentette: „Mi is”.

Az elnök nem zárta ki, hogy Oroszország atomfegyver-kísérleteket hajt végre, ha az Egyesült Államok is így tesz. Úgy vélekedett, hogy Oroszország az Avangard hiperszonikus interkontinentális fegyver létrehozásával lenullázott mindent, amit az Egyesült Államok a hadászati rakétavédelembe befektetett.

Kijelentette, hogy Oroszország intervenciós erőként kezelné az Ukrajnában megjelenő amerikai csapatokat, és ennek Washington tudatában van. Úgy vélekedett, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésére vonatkozó és más oroszellenes kijelentései összefüggésben állhatnak az afrikai helyzet miatti sértettséggel, azzal, hogy Oroszország Franciaországgal ellentétben megerősítette pozícióit a kontinensen.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva nem akarta kiszorítani Párizst a kontinensről, ellenkezőleg, éppen az afrikai vezetők voltak azok, akik kifejezték az Oroszországgal való együttműködés iránti vágyukat.

Példaként a Wagner katonai magánvállalat esetét hozta, amely „először Szíriában valósított meg egy sor gazdasági projektet, majd átkerült más afrikai országokba is”.

Leszögezte, hogy Oroszország senkinek nem engedi meg, hogy beavatkozzon a belpolitikai folyamataiba. Ilyen beavatkozásnak minősítette, hogy 2011-ben Joe Biden, még amerikai alelnökként, Moszkvába utazott, hogy lebeszélje őt az elnökválasztásban való részvételről.

Figyelmeztette azokat az országokat, amelyek bejelentik, hogy számukra nincsenek „vörös vonalak” Oroszországgal szemben, hogy ebben az esetben Moszkva számára sem lesznek ilyenek velük szemben. Svédország és Finnország nemzeti érdekei szempontjából értelmetlen lépésnek nevezte NATO-csatlakozást, mert ennek következtében orosz csapatok és védelmi rendszerek fognak megjelenni a határaik közelében.

Vlagyimir Putyin egyebek mellett azt is hangoztatta, hogy

a nyugati eliteknek, amelyek évszázadok során megszokták, hogy „emberhússal tömjék meg a hasukat és pénzzel a zsebüket”, és igyekeznek befagyasztani az igazságtalan nemzetközi helyzetet, rá kellene jönniük, hogy a „vámpírok bálja” véget ér.

Emlékeztetett rá, hogy az úgynevezett aranymilliárd gyakorlatilag „parazitaként élősködött más nemzeteken”, kizsákmányolva Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országait és népeit.

„Én egyszerűen Oroszország, népünk érdekében dolgozom… Arról azonban szó sincs, hogy valamilyen módon a világ sorsának a meghatározójaként érezném magam. Higgye el, még csak közel sincsen. Egyszerűen csak a kötelességemet teljesítem Oroszországgal és népünkkel szemben, amely Oroszországot a hazájának tekinti” – nyilatkozott az orosz államfő.