POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.03.22.

Újabb és újabb háborús üzenetek Franciaországból

Hogy reagál Moszkva?

Már a vezérkari főnök is azt hangoztatja: az orosz elnöknek számolnia kell azzal, hogy egy ponton nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába. Az M1-nek nyilatkozó elemző szerint a nyugat nem tud mást ígérni az embereknek, mint világháborús pszichózist.

Újabb háborús üzenet érkezett Franciaországból – ezt írja a Magyar Nemzet. Thierry Burkhard vezérkari főnököt idézik, aki úgy fogalmazott: „Putyin arra az elképzelésre építette hadműveletét, hogy a Nyugat soha nem fog bevonulni Ukrajnába, hanem egyszerűen csak fegyvereket szállít. Meg kell mutatnunk neki, hogy ezzel a logikával nem fog tudni végigmenni, mert ez az elképzelés nem helyes.”

A vezérkari főnök hozzátette: az európaiaknak képesnek kell lenniük arra, hogy kockázatot vállaljanak.

Egyre több háborús kijelentés érkezik Franciaországból, és ezeket Moszkva sem hagyja szó nélkül.

Azt orosz külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta: Oroszország senkinek nem tanácsolja, hogy tesztelje felkészültségét a megfelelő és kemény válaszlépésekre.

Emmanuel Macron először februárban mondta azt, hogy nyugati csapatokat küldhetnek Ukrajnába. A francia elnök ezt azóta többször is megerősítette. Egy ukrán tévécsatornának nemrég leszögezte: Oroszország nem győzhet.

„Előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni” – mondta a francia elnök.

Emanuel Macron kijelentése mellé egymás után állnak az európai vezetők. Legutóbb a lengyel haderő volt vezérkari főnöke beszélt egy esetleges háborúról a NATO és Oroszország között.

Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója az M1-en azt mondta: kommunikációs szakember kellene ahhoz, hogy értelmezni lehessen az európai vezetők, köztük Emmanuel Macron háborús kijelentéseit.

„Biztonságpolitikai vagy katonai szempontból nem is tudom értelmezni. Egy háborúnak mindig van egy célja és a cél eléréséhez tesz lépéseket. Na most itt a cél sincs egyértelműen megfogalmazva, ebből kifolyólag a lépéseket sem tudjuk összetenni” – tette  hozzá.

A közvélemény elvárása, hogy Európa ne küldjön katonákat Ukrajnába

– ez derül ki a Századvég felméréséből. A kutatás rávilágít: a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.

 „A nyugati politikusok egyszerűen nem tudnak mást ígérni a nyugati embereknek, mint a világháborús pszichózist” – mondta Kiszelly Zoltán.

A Századvég elemzési igazgatója szerint a nyugati politikusoknak azért van szükségük arra, hogy háborús pszichózisba kergessék az embereket, mert jólétet nem tudnak biztosítani nekik.

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

Azt írták: miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz-ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

Kiindulópontként hangsúlyozzák, hogy a magyarok az orosz-ukrán háború kirobbanásának és elhúzódásának okaiként nagyhatalmi érdekek ütközését, illetve az Egyesült Államok és Oroszország kompromisszumképtelenségét látják. Ennek megfelelően a megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) úgy gondolja, hogy a fegyveres konfliktusban nagyhatalmak (az USA és Oroszország) gazdasági és katonai érdekei ütköznek, valamint azért nincs béke, mivel egyik fél sem hajlandó engedni.

Emmanuel Macron – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – a közelmúltban több alkalommal is sugalmazta európai szárazföldi csapatok ukrajnai bevetésének szükségességét. A francia elnök háborúpárti víziója nyomán a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis leszögezte, hogy „nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját”, míg Petr Pavel cseh elnök támogatná azokat a megbeszéléseket, amelyek egy esetleges ukrajnai katonai jelenlétről szólnának – írták.

Ezen felül Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter „üdvözölte” Macron háborús felvetését, hozzátéve, hogy „a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen”, továbbá Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a francia elnök – háborúpárti megszólalásával – pusztán „nyilvánosan elismerte a nyilvánvalót”, amely annak felismerésére fogja sarkallni Európát, hogy „többet kell tennie” Ukrajnáért. Az említett kérdés közéleti jelentőségét mutatja, hogy a kutatási adatok tanúsága szerint a válaszadók 77 százaléka hallott arról, hogy Emmanuel Macron és más uniós politikusok, valamint ukrán vezetők is Európa katonai beavatkozását sürgették az orosz-ukrán háborúba – olvasható a Századvég közleményében.

Hozzátették: fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a magyar lakosság határozottan elutasítja az ukrajnai háborús beavatkozás gondolatát. A felmérés rávilágít, hogy a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái, vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.

A nemzetközi közbeszédben gyakran visszatérő állítás, hogy Ukrajna a katonai erőfeszítéseivel Európát védi, mivel Oroszország – Ukrajna esetleges legyőzését követően – tovább terjeszkedne a kontinensen.

A közvélemény-kutatás szerint a magyarok elsöprő többsége nem ért egyet ezzel a feltételezéssel. Megállapítható, hogy 10-ből 8 megkérdezett (80 százalék) úgy látja, hogy Oroszország – Ukrajna esetleges katonai vereségét követően – valószínűleg nem támadná meg Magyarországot. Ehhez hasonlóan a magyarok 79 százaléka azt sem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadná a NATO-t, amennyiben legyőzi Ukrajnát – áll a közleményben.

A francia fegyveres erők készen állnak a legnehezebb konfliktusokra – mondta a francia szárazföldi erők vezérkari főnöke a Le Monde-nak. Szerinte kevesebb mint 30 nap alatt húszezer katonát képesek bevetni. A parancsnok nem sokkal azután beszélt erről, hogy Emmanuel Macron francia elnök azt nyilatkozta: nem zárja ki, hogy NATO-csapatokat vessenek be Ukrajnában. Kedden az orosz hírszerző szolgálat vezetője pedig úgy fogalmazott, adataik vannak arról, hogy Franciaországban már tart egy kétezer fős katonai kontingens felkészítése az ukrajnai bevetésre.

A francia fegyveres erők készen állnak a legnehezebb konfliktusokra – ezt a francia szárazföldi erők vezérkari főnöke nyilatkozta a Le Monde című újságnak.

A cikk alapján az Origo azt írta: a parancsnokság vezetője szerint a francia fegyveres erők kevesebb mint 30 nap alatt 20 ezer katonát képesek bevetni.

„A francia hadsereg készen áll. Bárhogy is alakul a nemzetközi helyzet, a franciák bízhatnak abban, hogy katonáik készséggel válaszolnak” – szögezte le Pierre Schill, a francia hadsereg vezérkari főnöke.

Az, hogy a francia katonákat folyamatosan gyakorlatoznak, nem titok. Szakértők szerint az viszont aggodalomra adhat okot, hogy nemrég az orosz külső hírszerző szolgálat igazgatója is arról beszélt, kétezer francia katona készülhet Ukrajnába. Szergej Nariskin hozzátette: ennyi embert nem lehet észrevétlenül Ukrajnába küldeni, és a francia alakulat az orosz hadsereg kiemelt, legitim célpontja lesz.

 

Ukrán katonák egy SZ60 típusú, egycsövű légvédelmi gépágyúval lövik az orosz állásokat a frontvonalnál, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében 2023. december 18-án (Fotó: MTI/EPA/Jakiv Liasenko)

Az ügy még február végén robbant ki, amikor Emmanuel Macron francia elnök Párizsban nem zárta ki nyugati csapatok Ukrajnába küldését.

Azt mondta: országa mindent meg fog tenni azért, hogy Oroszország ne győzzön a háborúban. Nyilatkozata nagy port kavart, ennek ellenére Emmanuel Macron később is megerősítette, hogy pontosan fogalmazott, sőt, gyakorlatilag gyávának nevezte azokat, akik nem értenek egyet a katonák bevetésével.

„Most akkor ez a mi háborúnk vagy sem? Talán el kéne fordulnunk, hogy az események maguktól lejátszódjanak? Én nem hiszem” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Szavaira többen is reagáltak. Nemrég az orosz elnök is válaszolt arra, hogy lehetséges-e konfliktus Oroszország és a NATO között. Azt mondta: a mai világban minden lehetséges.

„Már mondtam, és mindenki számára világos, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól” – szögezte le Putyin.

Emmanuel Macron ennek ellenére egy ukrán televíziócsatornának ismét leszögezte: Oroszország nem nyerhet.

„Azt kell mondanom, hogy európai előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni. Mi miért mondanánk el minden reggel, hol fogunk megállni?” – közölte a francia elnök.

„Ha egy NATO-tagállam katonái fegyveres konfliktusban vesznek részt, az még nem jelenti azt, hogy a többi országnak a segítségére kellene sietnie” – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádióban. A Századvég Alapítvány tanácsadója hozzátette: az azonban más helyzetet jelentene, ha Franciaország megtámadná az orosz csapatokat.

Hozzátette: „Hogyha Franciaország ilyen módon nyíltan megtámadja az orosz csapatokat, akár Ukrajna területén, és erre Oroszország reagál, mondjuk nagy hatótávolságú rakétákkal Franciaországgal szemben, az viszont egyértelműen már az ötös cikkely életbelépését eredményezi.”

„A mai európai vezetők  jelentős része nem a saját országát tartja fontosnak” – erről már Földi László beszélt az M1-en. A titkosszolgálati szakértő hozzátette: előfordulhat az is, hogy ők az Amerikai Egyesült Államok érdekeit tartják szem előtt.

„Kaphat utasítást arra, hogy az Egyesült Államok érdekében próbáljon Európában egyfajta harci díszbe öltözni, de hát Franciaországban komoly gondok vannak. Mind a társadalom szintjén – hála a migrációs politikájának – és a gazdaság területén is, hála egyébként az orosz embargó okozta problémáknak, a fölemelt energiaáraknak. Tudjuk jól, a kereskedelem a feje tetejére állt ilyen értelemben” – mutatott rá a szakértő.

Földi László hozzátette: Emmanuel Macron  kijelentésének célja az is lehet, hogy a franciaországi problémákat az asztal alá söpörje. Csakhogy ő egy személyben nem dönthet háború és béke kérdéséről.

Ráadásul a franciák közül egyre többen látják úgy, hogy háború helyett inkább békére lenne szükség.

origo.hu

Forró képeken a Csupasz túlélők szexi szereplője

ripost.hu

Kedden hazaküldte az orvos a 6 éves lányt, szerdán kiderült, csak pár hónapja van hátra

borsonline.hu

Minden rajongó őt támogatja: Tóth Vera elhagyta az otthonát

magyarnemzet.hu

Itt a hivatalos eredmény a fővárosi újraszámolásról - összeült a választási bizottság

ripost.hu

Megszólalt a jósnő! Kiderült, mi lesz a Magyarország-Svájc meccs végeredménye

vg.hu

Balaton: elkészült a tragikus haláleseteket is okozó árok térképe – mutatjuk, hol a legnagyobb a veszély

ripost.hu

Váratlan fordulat a kutakon: ezen a napon rendesen megugrik a benzin és a gázolaj ára is

travelo.hu

Tengerparton sétáló nőt nyelt el a homok, mozdulni sem tudott

ripost.hu

Hazug pletykák: Harry herceg kitálalt Károlyról, Kamilláról és Vilmosról is

ripost.hu

Két tudós tálalt ki az idegenekről: kiderült, hol rejtőzködnek - közelebb, mint gondoltuk!

ripost.hu

Áll a forgalom Budapest agglomerációjában - kiérkeztek a hatóságok

ripost.hu

Csókolózós képpel tudatta az örömhírt Palvin Barbi, özönlenek a gratulációk

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

A foci-Eb elleni pusztító terrortámadást akadályozott meg a rendőrség

POLITIK

Németországnak "háborúképessé" kell válnia. Jön a hadkötelezettség

POLITIK

Újabb településeket foglaltak el az oroszok

POLITIK

F-16-osok érkeznek Ukrajnába, NATO-repterek is célponttá válhatnak

POLITIK

Német tábornok: Csak a tűzszünet mentheti meg Ukrajnát, minden más elképzelés vágyálom

POLITIK

Az Európai Néppárt helyesli Magyarország megbüntetését.

POLITIK

Zelenszkij szerint Putyin békejavaslata ultimátum

POLITIK

Halálraítéltek csúcstalálkozójáról beszélnek Moszkvában