tóth gabi
Rövidesen lezárul az előválasztás.
A republikánusoknál Donald Trump egyetlen kivétellel mindenütt győzelmet ért el az elnökjelöltségért Nikki Haleyvel folytatott versenyben. Joe Biden hivatalban lévő elnök szintén egyetlen helyen szenvedett vereséget a demokrata párti előválasztásokon. Az USA 15 államában döntöttek az elnökjelöltekről a pártok regisztrált választói.
A republikánus előválasztáson Trump a vártnál fölényesebben győzött a keleti parti Virginia államban, ahol az előrejelzések esélyt mutattak Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó győzelmére. A szavazatok csaknem teljes összegzése szerint Trump végül a szavazatok 63, Haley pedig a 34 százalékát kapta meg.
Colorado államban Trump több mint 60 százalékos támogatottságot ért el Haleyvel szemben, aki a szavazatok mintegy harmadát szerezte meg. Colorado államban hétfőig nem volt biztos, hogy a Trumpra leadott voksokat figyelembe lehet-e venni, ugyanis az állam legfelsőbb bírósága kizárta a volt elnököt az indulásból, és ezt a döntést a szövetségi legfelsőbb bíróság semmisítette meg.
Az ország nyugati részén fekvő Kalifornia, Alaszka és Utah államban tartott legtovább a szavazás, ezért az eredmények ezekről a helyekről később érkeznek.
A többi államban, ahol szuperkeddi előválasztást tartottak, Donald Trump fölényes győzelmet ért el, így Alabama, Texas, Minnesota, Tennessee, Oklahoma, Észak-Karolina, Massachusetts és Maine államban.
Az egyetlen győzelmet az északkeleti Vermont államban érte el Nikki Haley, aki itt a voksok 50 százalékát kapta meg, szemben a Donald Trumpra leadott 46 százaléknyi szavazattal.
Trump a floridai választási eredményváró eseményen köszönetet mondott a támogatásért, és nagyszerű napnak nevezte a választás napját. Beszédében az ország előtt álló legfontosabb megoldandó feladatnak nevezte a határőrizeti válság megoldását és a határok lezárását az illegális bevándorlók előtt. Emellett azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a világ biztonságának megteremtése érdekében fellépnie a Közel-Keleten, amit véleménye szerint Joe Biden elnöksége idején nem történik meg.
Haley a szuperkeddi választási nap után előzetesen nem jelezte, hogy nyilvános beszédben értékeli az eredményeket, de a várakozások szerint hamarosan bejelentheti, hogy kiszáll az elnökjelöltségért zajló versenyből.
A keddi előválasztások eredményeként az előzetes összesítések szerint Donald Trump elnökjelölti delegáltjainak száma meghaladja az ezret. A végleges összegzést szerdán adják ki.
Az elnökjelöltség elnyeréséhez 1215 delegálti szavazatra van szükség, ez jelent ugyanis abszolút többséget a Republikánus Párt országos elnökjelölő konvencióján, amit július közepén rendeznek.
A demokrata előválasztáson Joe Biden is minden államban győzött, előzetes közlések szerint ugyanakkor alulmaradt kihívójával szemben az Egyesült Államokhoz tartozó csendes-óceáni szigeten, Amerikai Szamoán tartott jelölőgyűlésen. Ez volt a hivatalban lévő elnök első veresége a 2024-es előválasztások során.
A szokásjog alapján, amikor a hivatalban lévő elnök elindul az újraválasztásért, akkor vele szemben nem száll versenybe pártján belül esélyes jelölt. Ez így történt idén is, hiszen Joe Biden kihívója egy országosan kevéssé ismert kongresszusi képviselő, Dean Phillips és egy kaliforniai írónő, Marianne Williamson.
Figyelmeztetés ugyanakkor a hivatalban lévő elnök számára, hogy a demokrata választók között megjelent egy úgynevezett „el nem kötelezett” (noncommitted/uncommitted/no preference) szavazói csoport, amely egyetlen indulót sem támogat. Ez a csoport több államban is a demokrata választók több mint 10 százalékát tesz ki, de Minnesota államban az előválasztáson megjelent demokraták ötödét jelentette.
Joe Biden az előválasztási eredményeket kedden este nem értékelte nyilvános beszédben, közleményt adott ki, amely szerint Donald Trump újbóli elnökké választása a „káoszhoz, megosztottsághoz és sötétséghez” való visszatérést jelentené.
Az amerikai előválasztási verseny március 12-én, kedden folytatódik Georgia államban, illetve március 8-án, pénteken az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán élő republikánus szavazók jelölőgyűlésen választják ki, hogy kit akarnak elnökjelöltnek a novemberi választásokon.
Több amerikai államban is arra készültek, hogy a március 5-i szuperkedden lehúzzák, illetve nem teszik választhatóvá Donald Trump volt amerikai elnök nevét a szavazólapokon. Az amerikai legfelsőbb bíróság viszont nem sokkal a keddi voksolások megkezdése előtt úgy döntött, hogy állami hatóságok nem tilthatják el Trumpot az elnökválasztáson való részvételtől.
Mint azt a hirado.hu is megírta, Colorado állam hétfőn jelezte, hogy a legfelsőbb bíróság úgy döntött, eltiltják Donald Trumpot a keddi voksoláson a részvételtől, és nem engedélyezik, hogy a neve szerepeljen a szavazócédulákon. Hétfőn emiatt anarchikus helyzet állt elő, több amerikai állam ugyanis szintén jelezte, hogy Trump nem indulhat az előválasztáson. Ezt mindenhol azzal indokolták, hogy értékelésük szerint Trump felkelést szervezett a Capitolium ellen 2021. január 6-án.
A demokraták az amerikai alkotmány 14. módosítását felhasználva próbálták meg lehetetlenné tenni Trump jelöltségét, és ez a törekvésük új lendületet kapott, amikor decemberben a coloradói legfelsőbb bíróság kizárta Trumpot a voksolásból. A döntés óta Trump nevét Maine-ben és Illinois-ban is eltávolították a választható republikánus jelöltek közül.
Coloradóban a legfelsőbb bíróság hétfőn kizárta Trumpot a keddi republikánus párti előválasztásból, azzal érvelve, hogy ő szította a 2021-es capitoliumi „lázadást”. Az amerikai legfelsőbb bíróság viszont nem sokkal a keddi voksolás megkezdése előtt úgy döntött, az állami hatóság nem tilthatja el Trumpot az elnökválasztáson való részvételtől.
Jena Griswold, Colorado államtitkára kijelentette, hogy csalódott az ítélet miatt. Szerinte
Az amerikai legfelsőbb bíróság viszont semmissé nyilvánította több állam azon törekvését, hogy egy felkelésellenes alkotmányos záradékra hivatkozva kizárják Trumpot az elnökválasztási folyamatból – számolt be a BBC.
„Mindegyik alkotmánybíró arra a következtetésre jutott, hogy káosz alakulna ki, ha megengednék egyes államoknak, hogy döntéseket hozzanak valakinek a választásokból való kizárásáról” – nyilatkozta a Fox Newsnak Patrick Morrisey nyugat-virginiai államügyész. A Politico című hírportál amerikai változata viszont így fogalmazott:
A baloldali lap véleménye arra utal, hogy a demokraták ezután a törvényhozásban próbálják majd megakadályozni, hogy az előválasztáson magabiztos győzelmekkel menetelő Trump Joe Biden elnök kihívója lehessen.
A témával kapcsolatban Fekete Rajmund, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa a kötévéMa reggel című műsorban arra emlékeztetett, hogy 1984 óta tartják meg a szuperkeddet, amikor 15 államban, illetve az Amerikához tartozó Szamoában dől el, hogy a regisztrált választók kit szeretnének látni az elnöki székben.
A szakértő szerint eldőlni látszik az elnökjelölti verseny: a demokrata oldalon Joe Biden elnök, a republikánusioknál Donald Trump volt elnök mérkőzhet meg a Fehér Házért.
„Míg tavaly a republikános oldalon 14-15 elnökjelölt volt, mára már csak Nikki Haley maradt Donald Trumppal szemben. De az ő esélyei is szinte elillantak, hiszen már korábban is öt államból ötöt bukott el, köztük Dél-Karolinát, ahol korábban kormányzó volt” – magyarázta, kiemelve, hogy a szuperkedden is csupán Vermontban győzött Haley, illetve korábban Washingtonban.
Fekete Rajmund hangsúlyozta, Joe Bidennel kapcsolatban a legnagyobb probléma mind a fizikai, mind a szellemi egészségének kérdése. Emlékeztetett a regnáló elnök az elmúlt négy évben többször elesett a repülőgépen vagy biciklivel, s ezek a képek nem az erőt sugallják.
„Ami esetleg változást hozhat, az a nyári demokrata konvenció, amikor a delegáltak megszavazzák az elnökjelöltet. De egy változtatás most már kockázatos lehet” – mondta Fekete Rajmund.
A bonyolult amerikai választási rendszerrel kapcsolatban megjegyezte, a legnagyobb probléma, hogy sokszor hetekig elhúzódik a végleges eredmény kihirdetése, mint történt az előző választáson is. Az egységes választási rendszer hiánya visszaélésre is okot adhat.