Sorozatos rakétatámadások Odessza ellen

Tovább emelkedett a pénteki Odessza elleni orosz rakétatámadás áldozatainak száma. Az ukrán hatóságok szerint összesen 20-an vesztették életüket, 75-en pedig megsérültek, miután két rakéta csapódott be a kikötőváros egyik lakónegyedénél. Közben Oroszországban tart a háromnapos elnökválasztás, péntek a szavazásra jogosultak több, mint harmada járult az urnákhoz.

Pénteken két orosz ballisztikus rakéta csapódott be a dél-ukrajnai Odesszában. A legnagyobb ukrán kikötővárost ért légicsapásban összesen húszan vesztették életüket, 75-en pedig megsérültek. Ez volt az elmúlt hetek legsúlyosabb orosz bombázása.

Az ukrán elnök megtorló akciókat helyezett kilátásba.

„Ez egy rendkívül aljas támadás volt. Két rakétával lőttek a városra, a második azután csapódott be, hogy a mentők már kiértek a helyszínre. Az áldozatok és a sérültek között sajnos orvosok is vannak. Utasítottam az odesszai hatóságokat, hogy minden támogatást adjanak meg a rászorulóknak. Ígérem, hogy a katonáink válaszolni fognak orosz agresszióra” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Ukrajna a héten már többször is drónokkal és rakétákkal indított támadást az orosz területek ellen. A legtöbb csapás az ukrán határon fekvő Belgorodot éri. Pénteken két ember vesztette életét, miután ukrán rakéták csapódtak be a megye központjában.

Közben egymás után érkeztek az emberek az urnákhoz az egyik moszkvai szavazóhelyiségben pénteken.

A vasárnapig tartó orosz elnökválasztás első napján nagy volt az érdeklődés.

A nyilvánosságra hozott adatok szerint a szavazásra jogosultak több, mint harmada már le is adta a voksát.

„Hazafias kötelességemnek teszek eleget. Az országunk nehéz helyzetben van, de van egy vezetőnk, aki mögé felsorakozhatunk” – mondta egy nő.

Idén a választások történetében először a szavazók akár az interneten is voksolhatnak. Az orosz elnök maga is a távolsági szavazásra buzdított.

A Kreml felvételt tett közzé arról, hogy Vlagyimir Putyin az elnöki irodájából vett részt a választáson. Bár a szavazólapon négy név szerepel, a várakozások szerint az orosz elnök további hat évvel meghosszabbíthatja a mandátumát.

A szavazás első napja nem mindenhol zajlott problémamentesen. Volt, ahol a választók felgyújtották a szavazóhelyiséget.

Mások festéket vagy üdítőt az urnába öntve fejezték ki tiltakozásukat. Országszerte több mint 10 embert állítottak elő a választások rendjének megzavarása miatt. Az elkövetők akár ötéves börtönbüntetést is kaphatnak.

Bár a legtöbb ország továbbra is Ukrajna részének tartja a jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló ukrán területeket, a választást a 2022-es népszavazás után elcsatolt ukrán megyékben is megtartják.

„Számunkra ez a választás a korábbi döntéseink melletti kiállást jelenti. Visszatértünk Oroszországba és most már mi is részt veszünk a közös jövő építésében” – mondta Donyeck megye orosz kormányzója, Gyenyisz Pusilin.

Pénteken 50 ENSZ tagállam, köztük Magyarország is elítélte a megszállt területeken tartott választásokat.

Kijev a határ menti orosz régiók elleni támadásokkal igyekszik megzavarni az orosz elnökválasztást és elterelni a figyelmet saját problémáiról – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács állandó tagjaival megtartott pénteki tanácskozásán.

Az orosz elnök szerint az ukrán hadsereg március 12-e óta „főleg különleges egységeket, külföldi zsoldosokat és támogató erőket” bevetve, négy alkalommal a belgorodi, egyszer pedig a kurszki régió irányában próbált meg az orosz területre betörni. Közölte, „az ellenség egyik irányban sem járt sikerrel”, mindenütt visszaverték, visszavonult, „pontosabban: súlyos veszteségekkel elmenekült”.

Beszámolója értelmében az ukrán fél több mint 2500 embert, 35 harckocsit és 40 páncélozott járművet vetett be. Mint mondta, a személyi állományuk 60 százalékát és páncélozott járművei több mint felét elvesztették.

Putyin úgy vélekedett, hogy az ukránok „bűnös demonstratív fegyveres akciósorozatának” katonai és humanitárius szempontból nincs értelme. Szerinte a támadások célja az orosz elnökválasztás folyamatának megzavarása és „az emberek megfélemlítése, legalább az Ukrajnával határos régiókban”, illetve hogy eltereljék az ukrán és azon országok nyilvánosságának figyelmét, „amelyektől a kijevi rezsim megalázó módon próbál pénzt és mindenféle alamizsnát kikönyörögni”.

Azt hangoztatta, hogy a harci érintkezési vonalon a kezdeményezés az orosz fegyveres erők kezében van. Putyin azt mondta, hogy az orosz légvédelem az ellenséges rakéták és lövedékek mintegy 95 százalékát megsemmisíti, ám ennek ellenére vannak áldozatok a civilek között. Hozzátartozóiknak az elnök segítséget és támogatást ígért, illetve az ellenséges csapások megtorlását.

„Népünk, Oroszország népe még nagyobb összefogással fog erre válaszolni. Kiket akartak ezek megijeszteni?”

– hangoztatta az elnök.

Az orosz média a biztonsági tanács ülését követően számolt be róla, hogy Putyin online adta le szavazatát. A három napig tartó orosz elnökválasztás első napján szavazott mások mellett Kirill pátriárka, Szergej Lavrov külügyminiszter és a Nemzetközi Űrállomás legénységének három orosz tagja, Oleg Kononyenko, Nyikolaj Csub és Alekszandr Grebjonkin.

A részvételi arány estére az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) szerint országosan 35,4 százalék volt. A legmagasabb részvételi arányt Csukcsföldön jegyezték fel, itt a választók 63,66 százaléka már leadta voksát. Ezt a Tuva régió követi (62,25 százalék) és Kemerovo megye (61,62 százalék). A legkevésbé aktívak Perm megye választói voltak az első napon, 16,66 százalékkal.

Az Ukrajnától elcsatolt régiókban, figyelembe véve a biztonsági okokból előrehozott szavazás adatait, az első nap után a választási részvétel Herszon megyében 68,66 százalék, Zaporizzsja megyében 56 százalék, a „Luhanszki Népköztársaságban” pedig 36,02 százalék volt. A „Donyecki Népköztársaságból” moszkvai idő szerint 21 óráig nem érkeztek összesített adatok.

Online voksolásra előzetesen 4,75 millió szavazó jelentkezett 28 régióban, akiknek 70 százaléka élt is a lehetőséggel, annak ellenére, hogy a rendszer működésében reggel fennakadások keletkeztek a túlterheltség miatt. Az orosz főváros kormányablakrendszere nem kívánja meg az előzetes jelentkezést. Itt több mint 2 millió 400 ezren szavaztak digitálisan.

A CIK az ország öt pontján észlelte, hogy a szavazóurnákba festéket öntöttek a szavazólapok megrongálása céljával, és volt eset, hogy a szavazólapokat beolvasó szkennert tették hasonlóképpen üzemképtelenné. Két helyen Molotov-koktélt dobtak a szavazóurnára, egy helyen felgyújtottak egy választási plakátot, máshol egy szavazófülkét. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) több esetben büntetőeljárást indított, a CIK pedig kezdeményezte az urnák őrizetének megerősítését.

Herszon megyében két szavazóhelyiséget tűz alá vett az ukrán hadsereg, az egyikben ketten megsérültek.

Ella Pamfilova, a CIK elnöke elmondta, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit nem hívták meg az oroszországi elnökválasztás megfigyelésére. Ezt azzal indokolta, hogy a testület működése nem átlátható és nem demokratikus.

„Ezért úgy döntöttünk, hogy nem játsszuk tovább ezt a ravaszkodó együttműködést, így idén egyszerűen nem hívtuk meg őket”

– mondta.

Korábban a CIK elnöke arról számolt be, hogy az orosz elnökválasztást idén mintegy 333 ezer 600 megfigyelő ellenőrzi, több mint hétszázan közülük külföldről, 106 országból érkeztek.

Putyin vetélytársa az elnökválasztáson Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja jelöltje. Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.

Az orosz elnökválasztás fő napja hivatalosan a vasárnap lesz. Előzetes eredményt hétfő délelőtt tervez közölni a CIK.

Péntek reggel Oroszország-szerte elkezdődött az elnökválasztás. Az Ukrajnától elcsatolt megyékben is lehet voksolni, hat évre választják az államfőt az oroszok.  Vlagyimir Putyin mellett három másik jelölt neve szerepel a szavazó-lapokon. Az orosz hadsereg közben drónokkal támadta Kijevet. Az ukrán hadsereg szerint az elmúlt 24 órában több mint 100 légicsapást hajtottak végre ellenük.

Már a hajnali órákban megteltek a szavazókörletek Moszkvában: Oroszországban ezen a hétvégén rendezik az elnökválasztást, amelyen hat évre választják meg az államfőt. A szavazásra jogosultak vasárnap estig adhatják le voksukat. Az orosz hadsereg vezetői, Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök az elsők közt szavaztak.

„Hadd legyek nagyon világos: a választásokon való részvétel a hazafias érzelmek megnyilvánulása. Donbász és Novorosszija lakossága is tudja ezt, mert arra szavaztak, hogy csatlakoznak Oroszországhoz. A következő napokban ismét szavazhatnak” – mondta a választások előtt Vlagyimir Putyin.

Szibériában és az Ukrajnától elcsatolt területeken már csütörtökön megkezdődött a szavazás. Az ukrajnai megyékben azok is szavazhatnak, akiknek nincs orosz útlevelük, más okmányt is elfogadnak a választókörletekben. Az urnákhoz járulók közül sokan hangsúlyozták, békét szeretnének.

„Talán jobbak lesznek körülmények, talán eljön a béke, és nem hal meg ennyi ember ”– mondta egy mariupoli nő.

A voksoláson négy jelölt közül lehet választani, a felmérések szerint a toronymagas esélyes a regnáló elnök, Vlagyimir Putyin. „Okosan kell választanunk, gondoskodó emberre kell szavaznunk, vagyis Vlagyimir Putyinra ”– mondta egy kamcsatkai nő.

A világ legnagyobb területű országában rengetegen jogosultak a szavazásra. Több mint 113 millió szavazólapot készítettek elő, hogy a 94 ezer szavazóhelyiségben mindenki leadhassa a voksát.

A választásokon 36 külföldi delegáció mellett 5 nemzetközi szervezet megfigyelői is részt vesznek. A hivatalos végeredményt március 28-ig kell bejelentenie a Központi Választási Bizottságnak, de várhatóan hétfő délelőttre már megszámolják a voksok 90 százalékát.

Sajtóhírek szerint a moszkvai kormányban jelentős választások várhatók: Oroszországnak új energiaügyi minisztere lehet, de a mezőgazdasági tárca vezetője is távozhat.

Robbanások fényei világították meg Kijev égboltját csütörtökről péntekre virradó éjszaka. Míg az orosz lakosság a választásokra készült, addig a Föderáció hadserege dróntámadást indított az ukrán főváros ellen. Az ukrán hatóságok szerint távközlési létesítményeket támadtak a fővárosban az oroszok, országszerte pedig több mint száz légi csapást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen.