Rohamrendőrökre támadtak a gazdák Varsóban

Az Európába áramló ukrán gabona ellen tiltakozó termelők hatalmas, több mint százezres tömeggel töltötték meg szerdán a lengyel főváros utcáit. A varsói parlament elé érve a tüntetés erőszakba fordult, több rendőr is megsérült.

A délelőtti órákban még dudálás töltötte meg Varsó belvárosának utcáit: a lengyel fővárosban tüntető gazdákhoz a vadászok is csatlakoztak a szerdai demonstráción. A lengyel termelők Brüsszel zöldpolitikája és az Európába áramló ukrán gabona ellen tüntettek. A Szolidaritás Független Szakszervezet által szervezett tiltakozáson

felszólították a varsói kormányt, hogy tegyen határozott lépéseket a helyzet rendezéséért.

Rohamrendőrök őrizetbe vesznek egy tüntetőt az Európai Unió mezőgazdasági zöld megállapodása és az ukrán termékek vámmentes behozatala elleni gazdatüntetésen Varsóban 2024. március 6-án. (Fotó: MTI/AP/Michal Dyjuk)

A gazdák nemcsak Varsóban, hanem más lengyel nagyvárosokban is tüntettek.

„Szeretnék köszönetet mondani azoknak a gazdáknak, akik nem lehetnek ma itt, mert lezárták az autópályákat a saját térségükben. És mindenekfelett köszönöm azoknak, akik az ukrán határt blokkolják január 24-e óta” – mondta egy tüntető. A lengyel gazdák az ukrán határon január óta akadályozzák a forgalmat.

A fővárosban a békésnek induló, a szervezők szerint több mint 150 ezres tiltakozás kora délutánra eldurvult: a tüntetők egy csoportja előbb petárdákkal és utcakövekkel kezdték dobálni a rendőröket, majd többen betörtek a lengyel törvényhozás, a Szejm területére. A páncélos rendfenntartók ekkor vetették be a könnygázt, majd összecsaptak a tüntetőkkel. A közelharcban több rendőr is megsérült. A helyszínen több embert is őrizetbe vettek.

Később a parlament épülete előtt 200 rohamrendőr sorakozott fel, hogy feltartóztassák a tüntetőket, akik személyesen a miniszterelnököt akarták számonkérni.

Az Európai Unió zöld megállapodása és az ukrán termékek európai behozatala ellen tüntetnek gazdák Varsóban 2024. március 6-án. (Fotó: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak)

Donald Tusk miniszterelnök a beáramló ukrán gabona megfékezése helyett inkább az orosz és fehérorosz terményekre kért szankciókat Brüsszeltől. Habár a lengyel vezetés állítja, a gazdák pártján áll, a szerdai tüntetés előtt Varsó főpolgármestere nem engedélyezte, hogy a termelők traktorokkal érkezzenek a demonstrációra.

A rendőrség könnygázt és hanggránátokat vetett be, és a jelenlévőket a helyszín elhagyására szólította fel. Bevetésre kész vízágyúk is voltak a helyszínen. A rendőrségi kordonnal ezt követően kiszorították a tüntetőket az egyik mellékutcába, egy csoportjukat pedig körbezárták.

Michal Kolodziejczak mezőgazdasági miniszterhelyettes azt írta: a szejm előtt nem gazdatüntetés, hanem provokáció zajlik.

Elzbieta Witek, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselője, a szejm volt elnöke viszont azt jegyezte be: a jelenlegi kormány mosolygós és boldog Lengyelországot ígért, ehelyett gumibotokat és könnygázt vetnek be a tüntetők ellen. „Kiállunk a lengyel gazdák mellett” – áll Witek X-bejegyzésében.

A PiS-frakció részét képező Szuverén Lengyelország képviselői parlamenti sajtóértekezletükön brutálisnak minősítették a rendőrségi beavatkozást, és annak kivizsgálását szorgalmazták. Úgy vélték: rendőrségi provokáció történt. Tanúvallomásokra hivatkozva elmondták: a rendőrök köveket dobáltak a tüntetők irányába, erőszakkal vonták ki a tüntetőket a tömegből, egyeseket földre terítettek és megbotoztak.

A varsói tüntetésen a gazdák mellett más ágazatok képviselői is jelen voltak. A kormányfői hivatalnál megtartott délelőtti gyűlésen Piotr Duda, a Szolidaritás legnagyobb lengyelországi szakszervezet elnöke a zöld megállapodás elutasítását követelte, és hangsúlyozta: egységesen kell harcolni a lengyel gazdák, kohászok, bányászok érdekében.

Tomasz Obszanski, a Szolidaritás agrártagozatának elnöke a mezőgazdasági „népek tavaszának” nevezte a február eleje tartó lengyelországi tiltakozásokat.

Európa-szerte folytatódnak a gazdatüntetések. A termelők az ukrán termékek behozatala és a szigorú uniós szabályozás miatt vonultak az utcákra. A politikusok egyelőre csak ígérgetnek, de érdemi segítséget továbbra sem kapnak a gazdák. Itthon a parlamentben is téma volt az uniós agrárium helyzete. A kormánypártok szerint a gazdák követeléseit komolyan kell venni.

Százhatvan tonnányi ukrán gabonát öntöttek ki lengyel gazdák a vasúti vagonokból a lengyel–ukrán határnál. Azért demonstrálnak, mert állításuk szerint tönkreteszi őket a brüsszeli támogatással az EU-ba beáramló olcsó gabona.

Brüsszelt, vagyis az unió központját is blokád alá vették a dühös gazdák.

A belga termelőkön kívül olaszok, spanyolok, hollandok és németek is csatlakoztak, hogy együtt tiltakozzanak az uniós szabályok ellen.

„Ismét Brüsszelben vagyunk, mert az Európai Unió nem hallgatja meg követeléseinket. Mi tisztességes bevételt szeretnénk, mert jelenleg a munkánkból nem tudunk megélni. Mi termeljük az élelmiszert, de ebből nem lehet megélni. És miért van ez? A szabadkereskedelmi megállapodások miatt” – közölte Morgan Ody francia gazda, a nemzetközi tüntetés egyik szervezője.

Madridban tömött sorokban álltak a többtonnás traktorok. A spanyol gazdák szintén a tisztességtelen verseny miatt emelték fel a szavukat.

„A jelenlegi uniós mezőgazdasági stratégia elfogadhatatlan”

– mutatott rá Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki szerint az európia gazdák követeléseit komolyan kell venni. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint méltánytalan, hogy az EU-ban a termelőknek olyan szabályoknak kell eleget tenniük, amelyek drágábbá teszik az árut, eközben a szigorítások nem vonatkoznak az unióba ellenőrizetlenül beömlő ukrán termékekre.

„Tiltakozásaik nem csupán a túlzó környezetvédelmi szabályozások és a gazdasági nehézségek ellen irányulnak, hanem az EU általános agrárpolitikája és a nemzeti kereskedelmi megállapodások is viták forrásai” – hangsúlyozta Tilki Attila.

A magyar kormány minden eszközzel megvédi a magyar gazdák érdekeit

– hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál. Az államtitkár kiemelte: nemzeti hatáskörben hozták meg azokat a döntéseket, amelyek ennek érdekében szükségesek, és ezt ígérte a jövőre nézve is.

„Beláthatatlan következményei lesznek, ha Brüsszel ellenőrizetlenül rászabadítja az Európai Unióra az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékeket. Ezért is mondjuk azt, hogy soha nem volt még ekkora tétje az EP-választásnak, mint most, hazánk pedig egy kulcsfontosságú időszakban látja majd el az Európia Unió Tanácsának soros elnökségét, úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió agrárpolitikáját újra kell gondolni” – emelte ki Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára.

A magyar kormány hangsúlyozza, hogy

a gazdákra vonatkozó uniós szabályokat racionalizálni kell,

és határozottan fel kell lépni a gyenge minőségű mezőgazdasági termékek beáramlása ellen.

Magyarország összesen 45 javaslatot fogalmazott meg az EU belga elnökségének a gazdálkodók adminisztratív terheinek, a szigorú előírások továbbá az ellenőrzések csökkentése érdekében – jelentette ki korábban Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Brüsszelben.

Az államtitkár az EU-tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet: 18 tagországban kellett gazdatüntetéseknek lezajlaniuk ahhoz, hogy végre érdemben lehessen tárgyalni a magyar és az európai gazdálkodókat érintő adminisztratív terhek csökkentéséről.

Mint mondta: a tanácsülésen több száz javaslat érkezett a tagállamok részéről ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és magyar részről most az a legfontosabb feladat, hogy még idén a javaslatok nagy részét elfogadtassa az Európai Bizottsággal, annak érdekében, hogy időben megvalósuljanak.

Feldman Zsolt rámutatott, hogy

a bevételekhez képest magas termelési költségek, a gazdálkodókat nehéz helyzetbe hozó ukrán import, az európai szintű mezőgazdasági jövedelmezőségi problémák a termelést korlátozó feltételekkel és teljesítésük bürokratikus igazolásával nehéz helyzetet teremtettek az Európai Unió mezőgazdaságában.

Ezek hatására Európa szerte mind gyakoribbá váltak a tiltakozások, a gazdatüntetések, melyek eredményt hoztak: lehetőséget teremtettek a gazdálkodókat érintő terhek és adminisztratív feladatok könnyítésére vonatkozó egyeztetések megkezdésére.

„Ez az a lélektani pillanat, amikor az összes európai agrárminiszter megpróbálja ténylegesen elérni az európai uniós agrárszabályok enyhítését. Ha könnyítettünk a szabályokon, akkor enyhíteni tudunk az adminisztratív terheken, ez lehetőséget ad a gazdálkodók számára, hogy ebben a mostani, valóban Európa-szerte nehéz helyzetben a boldogulásukra tudjanak koncentrálni, és ne az adminisztrációval kelljen a mindennapjaikat tölteni” – fogalmazott az államtitkár.

Azzal kapcsolatban, hogy a tüntető gazdák aggálya az is többek között, hogy versenyhátrányban maradhatnak a külső országokból beáramló olcsó agrártermékek miatt, Feldman Zsolt úgy nyilatkozott, hogy míg az európai gazdálkodók szigorú előírások mellett termelnek, addig az EU-n kívülről importált termékekre ezek a szabályok nem vonatkoznak.

„Az EU-n kívül a termelők olyan növényvédő szereket használhatnak, amelyek az unióban már nem, vagy olyan módszerrel termelhetnek, ami az EU-ban már meg van tiltva, mindez ez egy behozhatatlan versenyhátrányhoz vezet. Brüsszelnek ki kell állnia a gazdákért, és be kell látnia, hogy azokat az elvárásokat, amelyeket egy európai gazdálkodó felé támaszt, azokat kellene az unión kívüliekkel szemben is. Ez jó a mezőgazdaságnak és fogyasztónak is, hiszen biztonságos élelmiszerhez jut”

– mutatott rá Felman Zsolt.

Az államtitkár találkozott a brüsszeli gazdatüntetés résztvevőivel, és több európai gazdaszervezet képviselőjével is. Mint mondta, az európai gazdák ugyanazzal a problémával küzdenek, ezért egységes európai megoldásokat kell találni aggályaikra.

„Magyarország az európai megoldáskeresésben rendkívül aktív. Odahaza már tettünk lépéseket, de most Brüsszelen a sor, hiszen az európai szabályokat, és kereskedelmi megállapodásokat uniós szinten kell kezelni” – húzta alá az Agrárminisztérium államtitkára.