Putyin csapdát állított a németeknek?

Hibrid félretájékoztatási támadásnak nevezte vasárnap Boris Pistorius német védelmi miniszter a német légierő tisztjei egyik lehallgatott beszélgetésének Oroszország általi kiszivárogtatását.

„Ez része Vlagyimir Putyin orosz elnök információs háborújának” – hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus, s úgy fogalmazott, hogy mindennek célja a belpolitikai egység aláásása.

Pistorius leszögezte, hogy Németországnak különösen hideg fejjel kell erre reagálnia, de nem kevésbé határozottan. „Nem szabad beleesni Putyin csapdájába” – tette hozzá reményét kifejezve, hogy mindez nem fog megosztottsághoz vezetni.

A miniszter beszélt arról is, hogy nincs tudomása más szivárogtatásokról, vagy egyéb lehallgatott telefonbeszélgetésekről.

Mint mondta, a jövő hét első napjaiban vár eredményeket az ügyben indított belső vizsgálattól, amely a többi között arra is próbál választ keresni, hogy a tisztek a Webex szolgáltatással megfelelő kommunikációs csatornát választottak-e beszélgetésükhöz. Hozzátette, hogy a vizsgálatot követően le fogják vonni a megfelelő következtetéseket.

A német védelmi tárca szóvivője szerint a bizalmas beszélgetést, amelyen a német légierő főtisztjei megvitatták német Taurus rakéták Ukrajna által történő felhasználásának lehetőségét, lehallgatták.

Margarita Szimonján, az RT orosz televízió főszerkesztője pénteken tette közzé négy német főtiszt nevét és félórás bizalmas beszélgetésük átiratát.

Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt, és Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett részt benne.

A Szimonján által közzétett átirat szerint a magas rangú német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak. Azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy a NATO sem jelenleg, sem a jövőben nem vesz részt az ukrajnai háborúban, a tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a Krími hidat, anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve, és ehhez hány rakétára lenne szükség.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő magyarázatot követelt a német hatóságoktól a lehallgatott beszélgetésről, és kijelentette, hogy a magyarázat megtagadása egyenlő lenne a beismeréssel.

Bekérették Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövetet az orosz külügyminisztériumba amiatt, hogy egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint német katonai vezetők a Krími híd lerombolásának lehetőségét elemezték – közölték hétfőn orosz hírügynökségek.

A hangfelvétel leiratát Margarita Szimonyjan, az RT orosz állami tévécsatorna főszerkesztője pénteken tette közzé. Ennek értelmében február 19-én, vagyis éppen azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a NATO nem vesz részt, és nem is fog részt venni az ukrajnai konfliktusban, német katonai vezetők arról tárgyaltak, hogy hogyan lehetne a Krími hidat német Taurus manőverező robotrepülőgépekkel úgy lerombolni, hogy ne járjon következményekkel Berlin számára.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy Moszkva magyarázatot követel Berlintől. Boris Pistorius német védelmi miniszter közölte, hogy az ügyészség vizsgálatot indíthat a kiszivárogtatás miatt.

A Krími hidat kétszer érte súlyos támadás: 2022 őszén és 2023 júliusában. Az első esetben teherautó robbant fel a hídon, másodszor pedig tengeri drónokkal támadtak a hídra. Kijev mindkét esetben elismerte, hogy köze volt a támadáshoz.

Oroszország észrevehetően korlátozza légiereje használatát Ukrajna keleti részén, miután az ukrán légvédelemnek sikerült lelőnie több harci repülőt – közölte vasárnap Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője, akit az Ukrajinszka Pravda helyi hírportál idézett.

„A nyugati partnerek által biztosított légvédelmi eszközök hatásosnak bizonyultak” – hangsúlyozta.

Ukrán állítások szerint az utóbbi napokban több Szu-34-es, illetve Szu-35-ös típusú orosz harci repülőgépet lőttek le Kelet-Ukrajnában. Az orosz légierő hivatalosan nem erősítette meg ezeket a veszteségeket.

Az ukrán légvédelem néhány napja közölte, hogy lelőttek egy A-50-es típusú légtérfigyelő repülőgépet, miután januárban is beszámoltak egy ilyen típusú gép megsemmisítéséről.

A frontvonalak mentén bevezetett légvédelem ellenére a kijevi vezetés az ilyen eszközök hiányára panaszkodik a városok védelmében. Legutóbb a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosában legalább tízen vesztették életüket, amikor egy orosz drón egy lakótömbnek ütközött.

Tizenkettőre emelkedett a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra mért orosz dróncsapás halálos áldozatainak száma – közölték vasárnap a helyi hatóságók.

Szombaton egy pilóta nélküli harci eszköz egy többemeletes lakótömbbe csapódott. Aznap még négy, vasárnap délutánra már tíz halottról lehetett tudni.

Legfrissebb jelentések szerint három gyermek van a halálos áldozatok között. Vasárnap egy anya és nyolchónapos csecsemője holttestét emelték ki a romok alól. Szombaton egy négyhónapos és egy hároméves kisfiút találtak holtan.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a történteket követően ismételten az ország légvédelmének erősítését kérte nyugati szövetségeseitől.

„Az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok, valamint a népünk védelmére szolgáló légvédelmi eszközök átadásának késlekedése sajnos ilyen veszteségekkel jár (…) Ukrajna sosem kért többet, mint ami az életek megmentéséhez szükséges”

– írta az ukrán államfő. „Felfoghatatlan, hogy emberek halnak meg, miközben partnereink olyan politikai játszmákban és vitákban merülnek el, amelyek gyengítik védelmi képességeinket” – tette hozzá.

Zelenszkij még szombaton arról számolt be, hogy a lakóépületbe egy iráni gyártmányú Sahíd drón csapódott, olyan, amelyekből Oroszország több ezret indított a háború kezdete óta. Mint közölte összesen nyolc drónt észleltek aznap.

Mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti konfliktus elkerüléséért – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: Európa továbbra is háborús pszichózisban szenved, utalva Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentésére, miszerint nem zárható ki, hogy a Nyugat csapatokat küld a háborúban álló Ukrajnába.

A miniszter arra is kitért, hogy az elmúlt két évben az történik,

amit Magyarország a háború elejétől mondott, azaz az Oroszország elleni szankciók nem működnek, és a csatatéren nem lesz megoldása a háborúnak.

Minél tovább tart az orosz-ukrán háború, annál közelebb kerülhet hozzánk az a rémisztő veszély, amelyet harmadik világháborúnak lehet nevezni – közölte.

A nyugat-európaiak először csak sisakokat, majd lőszereket, kézifegyvereket, harckocsikat, rakétákat küldtek Ukrajnának, ezek után nem csoda, hogy egyes nyugati politikusok már szárazföldi csapatok küldéséről beszélnek. Ez teljesen szembemegy az eddigi közös döntésekkel – jelentette ki.

Kifejtette: a NATO-tagországok két éve hoztak egy döntést, amely szerint a NATO nem hadviselő fél, és mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti konfliktus elkerüléséért. Azok a nyugati politikusok, akik csapatok küldéséről beszélnek, ezt a NATO-döntést sértik meg.

Hangsúlyozta:

Magyarország álláspontja az, hogy sem fegyvert, sem katonákat nem küld Ukrajnába, az emberéleteket csak tűzszünettel és béketárgyalásokkal lehet megmenteni.

Azt mondta, a NATO védelmi szövetség, és nem dolga megtámadni senkit. Felelőtlennek és veszélyesek nevezte egyes nyugat-európai politikusok kijelentéseit, mert egy ilyen pattanásig feszült helyzetben egy felelőtlen mondat világszintű tragédiává, biztonsági kihívássá alakulhat. A legfontosabb, hogy mindenki térjen vissza a józan ész talajára, és tartózkodjon az olyan nyilatkozatoktól, amelyek eszkalálhatják a háborút.

A miniszter szerint minél tovább tart a háború, annál többen halnak meg, és annál rosszabb lesz Ukrajnának.

„Hónapok óta hallom, hogy a csatatéren az ukránok kivívnak egy olyan pozíciót, amelyből jobb helyzetből kezdhetnek tárgyalásokat. Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy ez a forgatókönyv megbukott, az idő Oroszország oldalán áll”

– hangsúlyozta a miniszter.

Szijjártó Péter szerint megnyugtató, hogy az európai politikusok többsége Macron nyilatkozata után világossá tette, nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába. A balti államok harcias álláspontja nem újdonság, de megnyugtató, hogy az amerikai elnök sem a csapatok küldése mellett foglalt állást – fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy a Visegrádi négyek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) keddi találkozóján mind a négy ország miniszterelnöke világossá tette: nem kívánnak szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába. Igaz, hogy a béke kérdését másként ítélik meg, de mind a négy ország és kormány számára világos, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése miatt előnyös a visegrádi együttműködés. Az illegális migrációval, az energiaellátás szuverenitásával, a mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatban az érdekek egybeesnek, és azokat közösen eredményesebben tudják megvédeni.